A kór továbbterjedésének megelőzése érdekében az összes sertést leölték a településen, csaknem 30 állatot.
A szlovák-magyar határhoz közeli faluban 13 regisztrált sertéstenyésztő van, de egyes források szerint legalább kétszer annyian tartanak disznót, mint amennyien hivatalosan bejelentették az állattartást.
pedig a hatályos előírás értelmében tenyészetnek számít minden olyan gazdaság, a háztájiak is, ahol akár egyetlen sertést is nevelnek. Örös többi állományában nem bukkant fel a vírus: az összes leölt állatból mintát vettek, és minden teszt eredménye negatív volt.
A kór azonban ebben az esetben sem ismert határokat, Örös községet követően egy másik helységben, Nagykövesden is pestisfertőzést észleltek. Ez a szlovákiai község lett a második, ahol igazoltan előfordult az afrikai sertéspestis. Stanislav Kovalik, a tőketerebesi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója ennek kapcsán rögvest bejelentette, hogy 12 nagykövesdi állattartó telepen mintegy 70 sertést leölnek, és ez a szám még nem a végleges. Az igazgató megerősítette, hogy a fertőzés további községekbe való átterjedésének nagy a kockázata, már csak azért is, mert az itteniek gyakran kelnek át a szlovák-magyar határon. Magyarországon már régebben felbukkant az afrikai sertéspestis. (Nálunk csak vaddisznókban! A szerk.) A szakemberek és a helyi lakosok is azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes vírusgazdák közvetítésével fertőzte meg az állatokat.
A sertéspestissel veszélyeztetett körzetben a járási hivatal felszólítása alapján minden vaddisznóra lőhetnek a vadászok. Az előírások szerint elejtett vadból mintát kell küldeni a területileg illetékes állatorvosnak,
aki a kijelölt intézményekkel együttműködve elvégezteti a szükséges vizsgálatokat. Pozitív teszt esetén tömeges állománycsökkentésre is sor kerülhet. Komoly veszélyt jelent, hogy egy vaddisznó naponta akár 30–35 kilométert is megtesz, tehát óriási területet jár be. A földművelésügyi minisztérium aktuális kimutatásai szerint tavaly összesen 1140 elejtett vaddisznót vizsgáltak meg a tőketerebesi járásban, de egyetlen állatban sem mutatták ki az afrikai sertéspestis kórokozóját.
A fertőzés sújtotta területeken megkezdték az elhullott vaddisznók tetemeinek keresését. Stanislav Kovalik bejelentése szerint ígéretet kaptak a hadseregtől, hogy segítségükre lesznek az elhullott vaddisznótetemek felkutatásában.
A következő kérdés a megsemmisített háztáji sertések után járó kárpótlás. A 2007-ben elfogadott állategészségügyi jogszabály értelmében
A kártérítés összege a leölt állat súlyától és piaci árától függ. A gazdáknak az Agrárkifizető Ügynökséghez kell benyújtaniuk kártérítési igényüket – amikor az közzéteszi az erre vonatkozó felhívást.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |