Back to top

Agrárminiszter: elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlása

A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása - jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. 2,6 milliárd forintból felépített új szervesanyag-kezelő központjának átadásán szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírjákóban.

Fotó: AM/Fekete István
Nagy István szavai szerint a termőtalaj olyan kincs, ami "korlátos jószág", soha nem lesz belőle több, ezért nagyon fontos minden olyan szemlélet és technológia, amely megőrzi, vagy helyreállítja a talaj tápanyagtartalmát és termőképességét. Elmondta,

az elmúlt ötven évben a talaj tápanyagtartalma nem tíz százalékkal csökkent, hanem tíz százalékra esett vissza, aminek egyik lehetséges oka a jelenlegi állattartási szokások.

Nagy István hangsúlyozta, a talaj tápanyagtartalma szempontjából az lenne a jó, ha sok helyen, kis területeken tartanánk jószágot, azonban a versenyképesség és a szokások miatt ma a koncentrált, nagyüzemi állattartás és tenyésztés került előtérbe.

"Minden egyes gramm szervesanyag elvétele a földtől, az bűn, (...) minden szerves tápanyagra szükség van a talajainknak ahhoz, hogy fenntarthatóan tudjuk gazdálkodni" - hangoztatta Nagy István.

A Baromfi-Coop által végrehajtott fejlesztés jelentőségét méltatva elmondta, a beruházás lehetőséget teremt arra, hogy a termőföldeken mérséklődjön a műtrágya-felhasználás, de növekedjen a szervesanyag-alkalmazás, az alkalmazott technológia segítségével pedig csökkenthető a szén-dioxid és az ammónia emisszió és növekszik a talaj termelékenysége.

A szerves trágyának talajjavító hatása van, ezen belül a szárított, pelletált forma egy korszerű és hatékony megoldást jelent - tette hozzá a miniszter.

Fotó: AM/Fekete István
Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa, a társaság ügyvezető igazgatója beszédében elmondta, a szervesanyag-kezelő központot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében elnyert, 726 millió forintos kutatás-fejlesztési támogatás segítségével valósította meg a Baromfi-Coop.

Jelenleg a szántóföldek mindössze hat-hat és fél százalékát trágyázzák rendszeresen, alapul véve a három évig tartó, úgynevezett elhúzódó hatást, ez az arány még mindig csak húsz százalék

- jelezte Bárány László. Hozzátette, az állattartó telepeken keletkező szerves trágya szakszerű elhelyezése is egyre nagyobb kihívások elé állítja az állattartókat, a cég által kidolgozott eljárás viszont megoldást jelenthet erre a problémára.

Az Európában is egyedülálló technológiát alkalmazó új üzemben évente mintegy 60 ezer tonna baromfitrágyát dolgoznak majd fel. A kutatás-fejlesztési projekt során olyan környezetkímélő eljárást, illetve gépesítést alkalmaznak, amely ipari méretekben teszi lehetővé a mélyalmos baromfi istálló trágyák feldolgozását és sterilizációját, az így kapott fermentátumot (trágya pelletet) pedig szerves tápanyagként juttatják a talajba.

Fotó: AM/Fekete István
Az eljárás a baromfitrágya fermentációval kezdődik, majd az így kapott érlelt trágyát szárítás és sterilizálás után, mint alapanyagot használják fel a különböző beltartalmú és felhasználóbarát termékek gyártására.

A jelenlegi legkorszerűbb műszaki és biotechnológiai géprendszerrel felszerelt üzem a kft. tulajdonában lévő fermentációs üzem mellett, zöldmezős beruházás keretében épült meg. A gyártási technológia kialakítását a projektbe konzorciumi tagként bevont Debreceni Egyetemmel és a Multimix Kft.-vel közösen valósította meg a társaság.

Az integrált takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel, keltetéssel és broiler hízlalással foglalkozó társaság több mint 400 ezer négyzetméteren nevel tyúkot és broiler csirkét.

A nyilvános cégadatok szerint a tavaly átlagosan 1728 munkavállalót foglalkoztató Baromfi-Coop Kft. nettó árbevétele 2017-ben 58,2 milliárd, 2018-ban pedig 72,4 milliárd forint volt, adózott eredménye a két évvel ezelőtti 4,9 milliárd forintról tavaly 5,8 milliárd forintra nőtt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Bécsben tárgyalt Nagy István agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter kedden Elisabeth Köstinger, szövetségi mezőgazdasági ügyekért, régiókért és turizmusért felelős újonnan kinevezett miniszter meghívására Bécsbe látogatott. A két miniszter áttekintette az országok közötti agrár- és környezetügyi kapcsolatokat, kiemelt figyelmet fordítva a Közös Agrárpolitika (KAP) és a többéves pénzügyi keret kérdésére, valamint, a mezőgazdaság digitalizációjára és a klímaváltozás ügyeire.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Hogy növényeink "élénk talajéletet éljenek"

Sokféle talajbaktériumot és más mikrobákat tartalmazó készítmény kapható, amelyek a talajélet élénkítésén keresztül hatnak kedvezően a termesztett növényekre. A köztük való eligazodásban segített a növényorvosi kamara Pest megyei szervezete által rendezett tápanyag-gazdálkodási tanácskozás, ahol tizenöt előadás hangzott el a lombtrágyázás élettani alapjainak ismertetésétől a műtrágyák tárolásáig.