Back to top

Szakértő: pozitív hozadéka is van a Mercosur megállapodásnak

A Mercosur-tárgyalások során sok magyar aggály tisztázódott, majd része lett a megállapodásnak, amelynek előnyeit is érdemes kihasználnia a magyar termelőknek - mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Vajda László agrárpolitikai szakértő.

Vajda László agrárpolitikai szakértő 1991 és 2012 között a Földművelésügyi Minisztérium EU Koordinációs Főosztályának vezetője volt és az uniós csatlakozási tárgyalások aktív résztvevője. A Dél-amerikai Közös Piac, vagyis a Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay)  és az Európai Unió között csaknem két évtized után, 2019. június 28-án született meg a politikai megállapodás a kereskedelmi szerződésről.

Vajda László a megállapodással kapcsolatban kifejtette, hogy a Mercosur tárgyalások egy, a maitól nagyon különböző nemzetközi kereskedelmi környezetben kezdődtek. 

Szerinte kedvező, hogy az 1999-es kezdéshez képest átfogóbb lett a kereskedelmi megállapodás és ezáltal sok olyan aggály, amely korábban magyar részről is megfogalmazódott, a tárgyalások során napirendre került, tisztázódott majd része lett a megállapodásnak. Ilyen aggály volt az élelmiszerbiztonság, amelyre most világosan kimondja a megállapodás, hogy csak az EU szigorú belső előírásainak megfelelő termékeket lehet importálni. A szakember szerint fontos az ellenőrzés, de ezt is tartalmazza a Mercosur megállapodás. Mint kifejtette,

az EU Egészségügyi Főigazgatóságának ellenőrei harmadik országokban is rendszeresen ellenőrzik az előírások betartását.

Emlékeztett arra, hogy Magyarországon is voltak olyan szigorú uniós ellenőrzések, hogy "egy törött csempe miatt képesek voltak leállítani egy üzemet." Hozzátette, hogy a tagállamok maguk is részt vehetnek az EU-s ellenőrzésekben. A kvótákkal kapcsolatban is felmerültek korábban magyar aggályok, de a marhahúsnál a 99 ezer tonnás kvóta hat lépcsőben elosztva kerül bevezetésre és az uniós fogyasztás csak kis része ez a kvóta, illetve a baromfinál is az EU fogyasztás mindössze 1,3 %-t jelenti a megállapodásban szereplő 180 ezer tonnás kvóta.

Vajda László kifejtette: a tagállamok korábban azt is szorgalmazták, hogy az elővigyázatosság elve kerüljön bele a megállapodásba, ami meg is valósult. E szerint az Európai Unió valamely tagállam kezdeményezésére akkor is leállíthatja valamely termék importját, ha az illető ország, vagy az EU szempontjából aggályos annak behozatala, még akkor is, ha „nincs igazán egyértelmű érvekkel alátámasztva”. Vajda László hangsúlyozta, hogy

az egymilliárd eurósra tervezett, a gazdákat segítő keret is egy új elem a megállapodásban, és ez is biztosítékot ad a gazdáknak.

Bár a megállapodás azt tartalmazza, hogy csak uniós előírásoknak megfelelő termékek hozhatók be, azonban magukra a gyártási körülményekre, beleértve az állat- vagy a környezetvédelmet „olyan szigorú előírásokat nem tartalmaz a megállapodás, hogy csak azonos feltételek mellett lehet a termékeket előállítani, és ebből származhat bizonyos előnye ezeknek az országoknak” - árnyalja a képet.

Vajda László kiemelte, hogy a nyitás kétoldalú: az EU-s agrártermékekre is kedvező feltételek vonatkoznak majd a megállapodásnak köszönhetően, és ezt Magyarországnak is ki kell és lehet használnia.

A magyar agrárstratégiában, a magyar agrárfejlesztéseknél, exportmarketingnél is figyelembe kell venni a Mercosur export szempontjából perspektivikus termékeket, hiszen, 20-25-30 százalékos vámok szűnnek meg.

Ilyen termék lehet a szeszesital, a bor, a friss gyümölcs, a csokoládé- és kekszfélék – fejtette ki a szakember. A Mercosur megállapodás pozitív hozadéka lehet továbbá, hogy a konkurencia és a versenynyomás növekedése kikényszeríti majd a beruházásokat, és ezzel együtt javul a termelés hatékonysága - vélekedett.

A megállapodás kevésbé pozitív hozadéka között említette a méhészek helyzetét, akik „ bizonyára gondban lesznek”, és már eddig is sokszor tüntettek, tiltakoztak a szigorúbb ellenőrzés, szabályozás érdekében, azonban még mindig keverik a kínai méz nagy részét.

A Mercosur megállapodásról szóló részletes cikkünk a Magyar Mezőgazdaság 2019. augusztus 21-én megjelenő számában lesz olvasható. 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Új növényegészségügyi szabályozást vezetnek be

A novemberben megjelenő uniós rendelet szerint bővül a nagy veszteséget okozó, idegenhonos károsítók terjesztésére képes, éppen ezért vizsgálatköteles termékek köre. December 14-től a növényegészségügyi szabályozás alatt álló növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal csak az a vállalkozó folytathat gazdasági tevékenységet, aki szerepel a hatóság növényegészségügyi nyilvántartásában.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Zöldségbemutató 4 méterrel a tenger szintje alatt

Egy kiváló zöldségbemutatón, jó 4 méterrel a tenger szintje alatt mi sem jut az ember eszébe, mint hogy ezen a helyen 400 éve még bálnavadászok hajtották a ladikjukat. Vajon újabb 400 év múlva mi lesz a holland polderekből? Szeptember utolsó hetében évek óta megnyitja kapuit a Bejo Zaden. A vetőmag-nemesítő és -előállító cég warmenhuizeni kísérleti központja ilyenkor négy napra átjáróházzá válik.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.