Back to top

Szakértő: pozitív hozadéka is van a Mercosur megállapodásnak

A Mercosur-tárgyalások során sok magyar aggály tisztázódott, majd része lett a megállapodásnak, amelynek előnyeit is érdemes kihasználnia a magyar termelőknek - mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Vajda László agrárpolitikai szakértő.

Vajda László agrárpolitikai szakértő 1991 és 2012 között a Földművelésügyi Minisztérium EU Koordinációs Főosztályának vezetője volt és az uniós csatlakozási tárgyalások aktív résztvevője. A Dél-amerikai Közös Piac, vagyis a Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay)  és az Európai Unió között csaknem két évtized után, 2019. június 28-án született meg a politikai megállapodás a kereskedelmi szerződésről.

Vajda László a megállapodással kapcsolatban kifejtette, hogy a Mercosur tárgyalások egy, a maitól nagyon különböző nemzetközi kereskedelmi környezetben kezdődtek. 

Szerinte kedvező, hogy az 1999-es kezdéshez képest átfogóbb lett a kereskedelmi megállapodás és ezáltal sok olyan aggály, amely korábban magyar részről is megfogalmazódott, a tárgyalások során napirendre került, tisztázódott majd része lett a megállapodásnak. Ilyen aggály volt az élelmiszerbiztonság, amelyre most világosan kimondja a megállapodás, hogy csak az EU szigorú belső előírásainak megfelelő termékeket lehet importálni. A szakember szerint fontos az ellenőrzés, de ezt is tartalmazza a Mercosur megállapodás. Mint kifejtette,

az EU Egészségügyi Főigazgatóságának ellenőrei harmadik országokban is rendszeresen ellenőrzik az előírások betartását.

Emlékeztett arra, hogy Magyarországon is voltak olyan szigorú uniós ellenőrzések, hogy "egy törött csempe miatt képesek voltak leállítani egy üzemet." Hozzátette, hogy a tagállamok maguk is részt vehetnek az EU-s ellenőrzésekben. A kvótákkal kapcsolatban is felmerültek korábban magyar aggályok, de a marhahúsnál a 99 ezer tonnás kvóta hat lépcsőben elosztva kerül bevezetésre és az uniós fogyasztás csak kis része ez a kvóta, illetve a baromfinál is az EU fogyasztás mindössze 1,3 %-t jelenti a megállapodásban szereplő 180 ezer tonnás kvóta.

Vajda László kifejtette: a tagállamok korábban azt is szorgalmazták, hogy az elővigyázatosság elve kerüljön bele a megállapodásba, ami meg is valósult. E szerint az Európai Unió valamely tagállam kezdeményezésére akkor is leállíthatja valamely termék importját, ha az illető ország, vagy az EU szempontjából aggályos annak behozatala, még akkor is, ha „nincs igazán egyértelmű érvekkel alátámasztva”. Vajda László hangsúlyozta, hogy

az egymilliárd eurósra tervezett, a gazdákat segítő keret is egy új elem a megállapodásban, és ez is biztosítékot ad a gazdáknak.

Bár a megállapodás azt tartalmazza, hogy csak uniós előírásoknak megfelelő termékek hozhatók be, azonban magukra a gyártási körülményekre, beleértve az állat- vagy a környezetvédelmet „olyan szigorú előírásokat nem tartalmaz a megállapodás, hogy csak azonos feltételek mellett lehet a termékeket előállítani, és ebből származhat bizonyos előnye ezeknek az országoknak” - árnyalja a képet.

Vajda László kiemelte, hogy a nyitás kétoldalú: az EU-s agrártermékekre is kedvező feltételek vonatkoznak majd a megállapodásnak köszönhetően, és ezt Magyarországnak is ki kell és lehet használnia.

A magyar agrárstratégiában, a magyar agrárfejlesztéseknél, exportmarketingnél is figyelembe kell venni a Mercosur export szempontjából perspektivikus termékeket, hiszen, 20-25-30 százalékos vámok szűnnek meg.

Ilyen termék lehet a szeszesital, a bor, a friss gyümölcs, a csokoládé- és kekszfélék – fejtette ki a szakember. A Mercosur megállapodás pozitív hozadéka lehet továbbá, hogy a konkurencia és a versenynyomás növekedése kikényszeríti majd a beruházásokat, és ezzel együtt javul a termelés hatékonysága - vélekedett.

A megállapodás kevésbé pozitív hozadéka között említette a méhészek helyzetét, akik „ bizonyára gondban lesznek”, és már eddig is sokszor tüntettek, tiltakoztak a szigorúbb ellenőrzés, szabályozás érdekében, azonban még mindig keverik a kínai méz nagy részét.

A Mercosur megállapodásról szóló részletes cikkünk a Magyar Mezőgazdaság 2019. augusztus 21-én megjelenő számában lesz olvasható. 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos témák a SMARTFARMON

Alig több mint két hét múlva kezdetét veszi az egyik leginnovatívabb, legnagyobb szabású precíziós gazdálkodásról szóló konferencia, a SMARTFARM. A Bábolnai Gazdanapok keretében megrendezett eseményre számos kiállító és előadó érkezik, akik közül néhányan röviden bemutatkoztak lapunknak.

Hírét viszik a magyar lovashagyományoknak

Nem pusztán lóverseny, sokkal inkább a magyarság határokon átívelő hagyományőrző fesztiválja, egyfajta országimázs rendezvénye – tartják a Nemzeti Vágtáról. A napokban véget érnek a selejtezőként szolgáló előfutamok, ezzel együtt pedig tejessé válik az indulók mezőnye. Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató elmondta, idén minden eddiginél több határon túlról érkező versenyzőt várnak az eseményre.

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

Szüret vagy zöldszüret?

Sokan meglepődtek, hogy idén a túltermelés levezetését igazolt szüreti mennyiség nélkül támogatják. Illetve az utolsó két év termésátlaga alapján hektáronként 800-900 ezer forintot is bezsebelhetnek a gazdák. Érthető a fokozott érdeklődés, hiszen az alacsony szőlőárak komoly csáberővel hatnak. Bár még elfogadott eredmények nem láttak napvilágot, a beérkezett igények nagysága magért beszél.

Dél-Tirolban jó almatermésre számítanak

Az egyik legnagyobb olasz almatermesztő konzorcium, a VOG a tavalyihoz hasonló termést vár és az árak emelkedésére számít. Becslések szerint 525 ezer tonna almát takarítanak be a tagjaik, amiből 25 ezer tonna bioalma. A Gala szürete 5-7 nappal később kezdődik, és a júliusi hőség miatt kisebb méretre lehet számítani, a színeződésre viszont kedvezően hatott az augusztusi lehűlés.

Felhördültek a gazdák a 9,35 eurós minimál-órabér hallatán

A megélhetésüket látják veszélyben az idén 9,19 eurós, jövőre 9,35 euróra emelendő minimál-órabér miatt a Rajna-menti termesztőkörzetek gazdái. Németországban sokan sikertörténetnek értékelik a minimálbér bevezetését, a kertészeti kultúrák tulajdonosai azonban korántsem, számol be róla az Agra-Europe hírügynökség nyomán a fruchthandel.de.

Csak egy határig kedvez a paradicsomnak a meleg

A hőmérséklet emelkedése gyorsítja a hajtatott paradicsom növekedését és a bogyók fejlődését. Az erős besugárzás és az abból eredő nagy meleg azonban már károsan hat, gyengíti a növényeket és nem javítja a hozamot. A nyári körülményekre már az ültetéstől készülni kell.

Nagyobb a görbe uborka rajongótábora, mint gondolták

A legtöbb hollandnak semmi baja nincs az esztétikai hibás zöldséggel és gyümölccsel, derült ki egy friss felmérésből. Érdekes, hogy az áruházak eladási adatai eközben nem ezt támasztják alá.

Afrika válhat a méztermelés fellegvárává

Egy kanadai segélyszervezet révén három hetet töltöttem Etiópiában méhész szakértőként. Már az előkészületek során rá kellett döbbenjek, hogy abszolút félretájékozott vagyok erről a százmillió lakosú országról, ami tízszer akkora területű, mint Magyarország.

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.