Az őshonos amerikai fajták sokkal ellenállóbbak a lisztharmattal és a peronoszpórával szemben, hiszen azokkal párhuzamosan fejlődtek. Ezt már több mint egy évszázada fölismerték az európai nemesítők is, és hibridizálták az európai és amerikai szőlőt.
Ma a szőlőkre az összes Európai Unióban kipermetezett vegyszer negyedét használják föl, noha a mezőgazdasági területnek csak a 3 százalékát foglalják el az ültetvények. A francia Mezőgazdasági Kutatóintézet, az INRA tavaly jelentette be négy új betegség-ellenálló hibridjét, amelyekkel jócskán mérsékelhető a kipermetezett gombaölő szerek mennyisége. A fajták már szerepelnek a francia nemzeti fajtajegyzéken. Európában sokkal kevésbé fogadják be az új fajtákat a bortermelők, mint az Újvilágban, ahol gyorsan igyekeznek alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Az új francia fajták közül kettő fehér (Floreal, Voltis) és kettő kékszőlő (Artaban, Vidoc), és 2020-ig 200 hektár telepítését tervezik belőlük.
Az USA-ban jövőre kerülnek forgalomba.
Nem szabad azonban hibridként emlegetni az újdonságokat, a nemesítők ResDur névre keresztelték a programot, amely reményeik szerint gyorsan további tagokat eredményez majd. A rövidítést a tartós rezisztencia (durable resistance) szavak összevonásával képezték. Ebben az értelemben a tartósság arra utal, hogy több rezisztenciagén felelős a fajták betegségellenállóságáért, így a kórokozók nehezebben törik át a védvonalukat.
A PIWI csoport több ország, köztük Magyarország kutatóit fogja össze, akik rezisztencianemesítéssel foglalkoznak, és ők PIWI néven emlegetik az ellenálló szőlőfajtákat.
Európában főként az északi országokban termesztenek ilyen fajtákat, ahol nagyobb a betegségek fertőzési nyomása. Magyarországon több ezer hektáron teremnek ellenálló fajták és folyamatosan születnek az újabb, multirezisztens szőlők.
Minden szőlőtermesztő vidéken a helyi adottságokat tűrő fajtákat igyekeznek létrehozni, így Kaliforniában a Pierce-betegség (vagyis a Xylella fastidiosa baktérium), New York államban a fagy a termést korlátozó tényező, amelyek ellen nemesítenek.
A mai módszerekkel, genetikai markerek és géntérképezés alkalmazásával olyan fajtákat lehet létrehozni, amelyek gyakorlatilag tiszta Vitis viniferák.
Kaliforniában 2017-ben vezették be a négy új, Pierce-betegséggel szemben ellenálló fajtát, amelyek 98 százalékban viniferák, a többi a rezisztenciaforrás Vitis arizonicából származik.
Sorra születnek tehát az új fajták, de a bevezetésük nehézkes, két okból is. Az egyik a borsznobizmus, ami nem a valós minőséget, hanem a borászat presztizsét tekinti mérvadónak, a másik pedig, főként Európában, a hagyomány. Egész borvidékek épültek ugyanis néhány fajta köré, és most szembetalálják magukat a klímaváltozással és a betegségek terjedésével. A PIWI ezért évente rendez nemzetközi borversenyt az ellenálló fajták jobb megismerésére, azokkal ugyanis még kevés a borászati-technológiai tapasztalat.
Terjedésükben a névnek is nagy szerepe van, amire jó példa az egyik legsikeresebb PIWI-fajta, a Cabernet Blanc. A fehér szőlő a Cabernet sauvignon és egy ellenálló hibrid keresztezéséből született.
Kockázatos az is, ha az ellenálló szőlők kisebb permetezési igényéről beszélnek, mert az fölkelti a fogyasztók gyanakvását általában a borral szemben. Inkább pozitív jellemzőkkel kell fölhívni rájuk a figyelmet, javasolják a marketinggel foglalkozó szakemberek.
Minden jel szerint a borfogyasztók fiatal nemzedéke nyitott az újdonságokra, őket könnyebb lesz megismertetni az ellenálló szőlőkből készült italokkal.