Back to top

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Az almában található 100 millió hasznos baktérium nagy része az almacsutkában van
Az almában található 100 millió hasznos baktérium nagy része az almacsutkában van
A kutatás során megvizsgálták az alma összes részének, a kocsány, a héj, a gyümölcshús, a mag és a csészelevelek baktériumflóráját. Hagyományos és biotermesztésből származó gyümölcsöket is górcső alá vettek. Eredményeiket a Frontiers of Microbiology szaklapban publikálták.

Egy átlagos méretű, 240 grammos almában – mind a bio, mind pedig a hagyományos gazdálkodásból származó termésben – mintegy 100 millió baktérium található, aminek nagy része az almacsutkában, azon belül is a magokban van, amit általában kidobunk. A gyümölcshúsban mindössze 10 millió baktériumsejtet számoltak. Éppen ezért a kutatók szerint

érdemes az egész almát, csutkástól elfogyasztani, amivel tízszer annyi hasznos baktériumot vihetünk be a szervezetünkbe, mint ha csak a gyümölcshúst fogyasztanánk el.

A bio alma baktérium-összetételét sokkal változatosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak ítélték meg az osztrák kutatók. Ezzel magyarázható magasabb beltartalmi értéke és a jobb zamata is. A hagyományos termesztésű almában a hasznos baktériumok mellett magas csíraszámmal volt jelen a jól ismert Escherichia shigella, amely az embernél és a főemlősöknél a vérhas okozója. Ezt a fajt ugyanakkor a bio almából nem mutatták ki. Mindemellett a szintén közismert hasznos bélbaktérium, a Lactobacillus nemzetség tagjai nagy számban voltak jelen a bio almában, míg a hagyományos termésből nem voltak kimutathatók. Csakúgy mint a methylobaktérium, amely a fitohormonok termelésében, illetve az eper jellegzetes ízének kialakításában játszik fontos szerepet.

A kutatók más gyümölcsök baktériumflóráját is szeretnék részletesen megismerni. Véleményük szerint

a friss termések mikrobiomjának és antioxidáns-tartalmának föltüntetése a tápértéktáblázatban legalább olyan fontos volna, mint a makroelemek, vitaminok és ásványi anyagok közlése.

Fontos lenne mélyebben megismerni és föltárni azt, hogy a táplálékban található mikrobiomok sokfélesége milyen mértékben hat emberi bélrendszer egészségvédő mikrobiomájára.

Forrás: 
phys.org/magyarmezogazdasag.jpg

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

FruitVeb: kevés gyümölcs termett tavaly

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza.

Bécsben tárgyalt Nagy István agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter kedden Elisabeth Köstinger, szövetségi mezőgazdasági ügyekért, régiókért és turizmusért felelős újonnan kinevezett miniszter meghívására Bécsbe látogatott. A két miniszter áttekintette az országok közötti agrár- és környezetügyi kapcsolatokat, kiemelt figyelmet fordítva a Közös Agrárpolitika (KAP) és a többéves pénzügyi keret kérdésére, valamint, a mezőgazdaság digitalizációjára és a klímaváltozás ügyeire.

Kutyákkal a kórokozók ellen

Az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS) tudósai által speciálisan kiképzett kutyák bizonyultak a leghatékonyabbnak a huanglongbing, más néven a citruszöldítő baktérium kimutatására.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.