Back to top

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Az almában található 100 millió hasznos baktérium nagy része az almacsutkában van
Az almában található 100 millió hasznos baktérium nagy része az almacsutkában van
A kutatás során megvizsgálták az alma összes részének, a kocsány, a héj, a gyümölcshús, a mag és a csészelevelek baktériumflóráját. Hagyományos és biotermesztésből származó gyümölcsöket is górcső alá vettek. Eredményeiket a Frontiers of Microbiology szaklapban publikálták.

Egy átlagos méretű, 240 grammos almában – mind a bio, mind pedig a hagyományos gazdálkodásból származó termésben – mintegy 100 millió baktérium található, aminek nagy része az almacsutkában, azon belül is a magokban van, amit általában kidobunk. A gyümölcshúsban mindössze 10 millió baktériumsejtet számoltak. Éppen ezért a kutatók szerint

érdemes az egész almát, csutkástól elfogyasztani, amivel tízszer annyi hasznos baktériumot vihetünk be a szervezetünkbe, mint ha csak a gyümölcshúst fogyasztanánk el.

A bio alma baktérium-összetételét sokkal változatosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak ítélték meg az osztrák kutatók. Ezzel magyarázható magasabb beltartalmi értéke és a jobb zamata is. A hagyományos termesztésű almában a hasznos baktériumok mellett magas csíraszámmal volt jelen a jól ismert Escherichia shigella, amely az embernél és a főemlősöknél a vérhas okozója. Ezt a fajt ugyanakkor a bio almából nem mutatták ki. Mindemellett a szintén közismert hasznos bélbaktérium, a Lactobacillus nemzetség tagjai nagy számban voltak jelen a bio almában, míg a hagyományos termésből nem voltak kimutathatók. Csakúgy mint a methylobaktérium, amely a fitohormonok termelésében, illetve az eper jellegzetes ízének kialakításában játszik fontos szerepet.

A kutatók más gyümölcsök baktériumflóráját is szeretnék részletesen megismerni. Véleményük szerint

a friss termések mikrobiomjának és antioxidáns-tartalmának föltüntetése a tápértéktáblázatban legalább olyan fontos volna, mint a makroelemek, vitaminok és ásványi anyagok közlése.

Fontos lenne mélyebben megismerni és föltárni azt, hogy a táplálékban található mikrobiomok sokfélesége milyen mértékben hat emberi bélrendszer egészségvédő mikrobiomájára.

Forrás: 
phys.org/magyarmezogazdasag.jpg

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A teaivás jótékony hatással van az agyra

A Szingapúri Nemzeti Egyetem új kutatása szerint a rendszeres teafogyasztók agyi régiói szervezettebb felépítést mutatnak azokéhoz képest, akik nem fogyasztják rendszeresen ezt az italt. Az agyi régiók közötti zökkenőmentesebb kapcsolat összefüggésben áll az egészséges kognitív funkciókkal, amelyek az öregedési folyamatok lassításáért felelnek – olvasható a The Independent hírei között.

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

A vegetáriánus étrendnél jobb a mértékletes húsfogyasztás

A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.

2020 a növényi egészség nemzetközi éve

Tavaly decemberben fogadta el az ENSZ közgyűlése, hogy 2020-at a növényi egészség nemzetközi évének nyilvánítsák. Ez reményeik szerint fölhívja a nagyközönség és a döntéshozók figyelmét a növényvédelem fontosságára. Napjainkban a világ növénytermelésének körülbelül 40 százaléka megy veszendőbe a károsítók miatt, ami 220 milliárd dolláros kár. Az invazív rovarok számlájára 70 milliárd dolláros kiesés írható.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

Elérhető az őszi búza fajtakísérletek teljes eredménysora

Az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet teljes eredménysora immár elérhető. A termőhelyek terméseredményei hasznos információval szolgálnak a gazdálkodóknak a jövő évi gabonatermelésük megtervezéséhez.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.