Back to top

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

2019. augusztus 13-i délutáni vihar idején már 11 óra 54 perctől be voltak kapcsolva a jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden térségében. Ugyanakkor az ilyen erős, szupercella jellegű időjárási események esetében nem létezik olyan védelem, ami száz százalékosan hatásos - tájékoztatott Pécsek Imre a kamara kommunikációs munkatársa.

A mostani időjárási jelenség kapcsán elmondható, hogy

augusztus 13-án a délutáni órákban, az Északi-középhegység térségére rendkívül heves zivatarok csaptak le, amelyek intenzív villámtevékenységgel, viharos erejű széllel, felhőszakadással és jégesővel társultak.

A viharokat követően a 30 fokos levegő rövid idő alatt sokfelé 10 fokot csökkent. A legerősebb viharok a Bükk környékén alakultak ki, és északkelet felé mozogva szupercellává alakultak, amelyekből tojás nagyságnyi jég hullott több borsodi településen. A múlt heti hőség és a hidegfronttal érkezett nedvesebb levegő kedvezett a zivatarok, illetve a szupercella kialakulásának, ami a dió, tojás méretű jégszemek hullását okozta.

Egy héttel azelőtt, augusztus 6-án jellemzően a hirtelen nagy mennyiségű lehullott csapadék és a viharos erejű szél okozott gondot több helyen Szabolcs és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egert és Mezőkövesd környékét több alkalommal is felhőszakadás érte el, néhol búzaszem nagyságú jég is esett. Szabolcsban peremfelhős zivatar vonult végig viharos erejű szélviharral kísérve. Aznap, az északkeleti országrészben kellő mennyiségű nedvesség állt rendelkezésre a zivatarok kialakulásához. Augusztus 6-án délután, a Bükk és a Mátra közötti területeken alakultak ki az újabb zivatarcellák. Ennek köszönhetően, Eger és Mezőkövesd környékére több alkalommal is felhőszakadás zúdult, néhol több mint 50 mm csapadék hullott.

Hangsúlyozzuk, hogy szupercellák kialakulása esetén kevés az esély a jégeső méretének csökkentésére.

Mindemellett elmondható, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépített és tavaly május óta üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően az országban a legtöbb helyen csak elvétve fordult elő eddig dió nagyságú jég. Míg például az idei május végi heves viharok során az országhatártól 80-100 kilométerre lévő romániai Zilahon és Nagybányán 5 centiméter átmérőjű jég hullott, a szerbiai Vajdaságban pedig még egy órával a vihar elvonulását követően is jégdarabok borították az utak szélét. Június végén pedig a szlovákiai Kassán pusztított jégverés: a 7 centiméteres jégdarabok beverték az autók szélvédőjét. Ezzel szemben az idei május végi heves viharokat itthon, a jégkármérséklő-rendszenek köszönhetően többnyire borsó- és cseresznye-nagyságú jégeső kísérte, csak néhány helyen fordult elő nagyobb, dió nagyságú jégméret. Így a pusztítás mértéke sokkal kisebb, és kevesebb a mezőgazdaságban okozott kár mértéke is.

Általánosságban jelentősen csökkent a jégkárok mértéke:

Idén júniusig a gazdálkodók 1417 hektárra jelentettek be Magyarországon jégkárigényt, míg 2018-ban, a rendszer indulásának az évében 3700 hektárra, 2017-ben, amikor még nem működött a jégkármérséklő-rendszer, 7700 hektárra nyújtottak be kárigényt. A rendszer működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg. A rendszer működésének első évben a jégkárok hetven százalékkal estek vissza, úgy, hogy az elmúlt három évtized legviharosabb tavaszvégének, nyarának voltunk elszenvedői.

Az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül pedig harmadára esett vissza a jégkár aránya.

Idén a korai jégkárokra gondolva nem május elején, hanem már április közepén üzembe helyezte a NAK a rendszert. A rendszert működtető számítógépet – a technikai fejlődésnek köszönhetően – egy ötször gyorsabb szuperszámítógép váltotta fel. Változott a generátorkezelők mobilfelülete is, és a riasztási adatokat szolgáltató Országos Meteorológiai Szolgálat részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, a jégbejelentések pedig automatikusan az OMSZ-hoz érkeznek, ami nagymértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát.

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de – fontos hangsúlyozni – nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását.

A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz.

Összességében kiemelendő, hogy a NAK nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő-rendszert üzemeltet, amellyel csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete.

A fokozott védekezés ellenére természetesen nincs olyan technológia, amellyel extrém időjárási körülmények között teljes mértékben kiküszöbölhető lenne a jégeső - mondta a kamara kommunikációs munkatársa.

Forrás: 
NAK/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyerekrajzokon a családok kedvenc zöldségei

Idén is nagy sikernek örvendett a Bonduelle óvodásokat és általános iskolásokat megszólító, "A család kedvenc zöldségei" címmel meghirdetett rajzversenye. A díjátadó ünnepséget a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermében rendezték.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Az Északi-sarkon rajtol a "környezetkímélő" autóverseny-sorozat

Elindul hamarosan az Extreme E sorozat, amelyben elektromos terepjárókon versenyeznek majd a világ olyan helyszínein, amelyek kiemelten fontosak az ökoszisztéma szempontjából.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Lendületesen nő a megújulóenergia-felhasználás, de ez mégsem elég

Megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme, a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően. Ha ez a tendencia folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a Párizsban elfogadott globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását.

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.