Back to top

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

2019. augusztus 13-i délutáni vihar idején már 11 óra 54 perctől be voltak kapcsolva a jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden térségében. Ugyanakkor az ilyen erős, szupercella jellegű időjárási események esetében nem létezik olyan védelem, ami száz százalékosan hatásos - tájékoztatott Pécsek Imre a kamara kommunikációs munkatársa.

A mostani időjárási jelenség kapcsán elmondható, hogy

augusztus 13-án a délutáni órákban, az Északi-középhegység térségére rendkívül heves zivatarok csaptak le, amelyek intenzív villámtevékenységgel, viharos erejű széllel, felhőszakadással és jégesővel társultak.

A viharokat követően a 30 fokos levegő rövid idő alatt sokfelé 10 fokot csökkent. A legerősebb viharok a Bükk környékén alakultak ki, és északkelet felé mozogva szupercellává alakultak, amelyekből tojás nagyságnyi jég hullott több borsodi településen. A múlt heti hőség és a hidegfronttal érkezett nedvesebb levegő kedvezett a zivatarok, illetve a szupercella kialakulásának, ami a dió, tojás méretű jégszemek hullását okozta.

Egy héttel azelőtt, augusztus 6-án jellemzően a hirtelen nagy mennyiségű lehullott csapadék és a viharos erejű szél okozott gondot több helyen Szabolcs és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egert és Mezőkövesd környékét több alkalommal is felhőszakadás érte el, néhol búzaszem nagyságú jég is esett. Szabolcsban peremfelhős zivatar vonult végig viharos erejű szélviharral kísérve. Aznap, az északkeleti országrészben kellő mennyiségű nedvesség állt rendelkezésre a zivatarok kialakulásához. Augusztus 6-án délután, a Bükk és a Mátra közötti területeken alakultak ki az újabb zivatarcellák. Ennek köszönhetően, Eger és Mezőkövesd környékére több alkalommal is felhőszakadás zúdult, néhol több mint 50 mm csapadék hullott.

Hangsúlyozzuk, hogy szupercellák kialakulása esetén kevés az esély a jégeső méretének csökkentésére.

Mindemellett elmondható, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépített és tavaly május óta üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően az országban a legtöbb helyen csak elvétve fordult elő eddig dió nagyságú jég. Míg például az idei május végi heves viharok során az országhatártól 80-100 kilométerre lévő romániai Zilahon és Nagybányán 5 centiméter átmérőjű jég hullott, a szerbiai Vajdaságban pedig még egy órával a vihar elvonulását követően is jégdarabok borították az utak szélét. Június végén pedig a szlovákiai Kassán pusztított jégverés: a 7 centiméteres jégdarabok beverték az autók szélvédőjét. Ezzel szemben az idei május végi heves viharokat itthon, a jégkármérséklő-rendszenek köszönhetően többnyire borsó- és cseresznye-nagyságú jégeső kísérte, csak néhány helyen fordult elő nagyobb, dió nagyságú jégméret. Így a pusztítás mértéke sokkal kisebb, és kevesebb a mezőgazdaságban okozott kár mértéke is.

Általánosságban jelentősen csökkent a jégkárok mértéke:

Idén júniusig a gazdálkodók 1417 hektárra jelentettek be Magyarországon jégkárigényt, míg 2018-ban, a rendszer indulásának az évében 3700 hektárra, 2017-ben, amikor még nem működött a jégkármérséklő-rendszer, 7700 hektárra nyújtottak be kárigényt. A rendszer működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg. A rendszer működésének első évben a jégkárok hetven százalékkal estek vissza, úgy, hogy az elmúlt három évtized legviharosabb tavaszvégének, nyarának voltunk elszenvedői.

Az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül pedig harmadára esett vissza a jégkár aránya.

Idén a korai jégkárokra gondolva nem május elején, hanem már április közepén üzembe helyezte a NAK a rendszert. A rendszert működtető számítógépet – a technikai fejlődésnek köszönhetően – egy ötször gyorsabb szuperszámítógép váltotta fel. Változott a generátorkezelők mobilfelülete is, és a riasztási adatokat szolgáltató Országos Meteorológiai Szolgálat részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, a jégbejelentések pedig automatikusan az OMSZ-hoz érkeznek, ami nagymértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát.

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de – fontos hangsúlyozni – nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását.

A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz.

Összességében kiemelendő, hogy a NAK nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő-rendszert üzemeltet, amellyel csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete.

A fokozott védekezés ellenére természetesen nincs olyan technológia, amellyel extrém időjárási körülmények között teljes mértékben kiküszöbölhető lenne a jégeső - mondta a kamara kommunikációs munkatársa.

Forrás: 
NAK/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Folytatódik a száraz idő

Jelenleg hazánk döntő részén megfelelő a talajnedvesség, a kapás növények szépen fejlődhetnek, a meleg és jobbára száraz időben pedig jól lehet haladni a még kint lévő kalászosok aratásával is. A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban nem ilyen ideális a helyzet, arrafelé nem esett elég eső, így még mindig a kritikus szint alatt van a talajnedvesség.

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.