Back to top

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

A 29 éves Johannes Dittert a bajorországi Adelshofentől nem messze, Németország-szerte csaknem egyedülálló módon fogott dinnyetermesztésbe 2016-ban. Az országnak ezen a részén leginkább repce-, kukorica, vagy krumpliültetvényeket találni, Johannes Ditter két, 40, valamint 50 méter hosszú fóliasátrában mégis dinnyéket nevel. Beszámolója szerint egy volt iskolatársa – aki Toszkánában, egy dinnyeültetvényen járva jutott arra, hogy a nem kevéssel északabbra fekvő Németországban is megpróbálkozik a dinnyetermesztéssel – beszélte rá a vállalkozásra.

Rajtuk kívül egész Németországban csak egy termelőről tudni, aki dinnyét termeszt: két hektáron, Alsó-Bajorországban.

Itt a cikk szerint ezenkívül bő egy éve a bambergi Kertészeti Intézet kísérletezik dinnyetermesztéssel.

A „dinnyézés” Dittert számára csak mellékes foglalkozás, vagy inkább hobbi: feleségével és annak családjával 2,5 hektáron gazdálkodnak, elsősorban kukoricájuk van, és saját teheneiknek termelik meg a takarmányt. A dinnye betakarítása július végén kezdődött és egészen szeptember elejéig napi egyszer-kétszer szedik le a dinnyéket.

Ami a fajtákat illeti: megterem az akár 10 kilós görögdinnye, valamint a sárgadinnyék közül a Kantalup típusú, valamint a Gallia.

Mint mondja nem akar túlozni, de Dittert szerint „szenzációs” az érett, frissen szedett dinnyék íze.

Az értékesítés is beindult: a nagyobb görögdinnyéket 8-13 euró közötti áron, a sárgadinnyéket 2-9 euró közötti darabáron árulják a település határában, emellett a környéken is 3 üzletnek szállítanak be. A cikk szerint a helyiek a dinnyékért szívesen adnak ki mintegy 25 százalékkal többet, mint a hiperekben, annak fejében, hogy tudják, helyi, nem permetezett termékről van szó.

Meleg nyár ide vagy oda, az időjárással mindenesetre fokozottan számolni kell: tavaly a fiatal növények fele elfagyott, mert Dittert májusban, fagyosszentek után túl korán ültette ki a növényeket, nem számolva a későbbi kedvezőtlen időjárással.

A klímaváltozás miatti felmelegedéssel összefüggésben azonban már azon gondolkozik, hogy földimogyorót, illetve édesburgonyát is termelne,

de egyelőre a jelenlegi munkák teljesen lekötik a kapacitásaikat. A dinnye tekintetében ugyanakkor nem kell tartaniuk a konkurenciától, mert a dinnyeszedéssel egyidőben van az aratás, és a gazdáknak ekkor jellemzően nincs idejük más munkálatokra.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Az Északi-sarkon rajtol a "környezetkímélő" autóverseny-sorozat

Elindul hamarosan az Extreme E sorozat, amelyben elektromos terepjárókon versenyeznek majd a világ olyan helyszínein, amelyek kiemelten fontosak az ökoszisztéma szempontjából.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Lendületesen nő a megújulóenergia-felhasználás, de ez mégsem elég

Megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme, a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően. Ha ez a tendencia folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a Párizsban elfogadott globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását.