Back to top

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Mikola Péter: hagyományos gyümölcsös, mérsékelt vegyszerhasználattal
Mikola Péter: hagyományos gyümölcsös, mérsékelt vegyszerhasználattal
Fotó: Bella Huba
Festői környezetben, a Sénye és Zalaszentlászló közti domboldalban, a kápolna és az ország legnagyobb zászlaja alatt terül el a körtefarm, melynek családi története a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza.

– Szüleim 1993-ban vették meg az első holdnyi területet, én magam a 2000-es évek elején kezdtem bővíteni a birtokot. Rengeteg volt a kihalt, elhagyott szőlő és présház, és úgy gondoltam, amelyikkel lehet, kezdeni kell valamit – idézte fel a kezdeteket a négygyermekes, informatikai céget vezető fiatalember.

– Közgazdász édesapámmal rengeteget gondolkodtunk azon, hogy milyen funkciót lehetne adni a területnek, olyat, ami ha nem is termel profitot, de legalább eltartja önmagát.

El kell mondanom, hogy – informatikus lévén – nem volt sok mezőgazdasági ismeretem, viszont gyermekkoromból elég sok emlékem maradt e területről.

Anyai nagyszüleim ugyanis gazdálkodtak, és az akkor látottak, tapasztaltak jócskán megmaradtak. Érdekes, hogy meglehetősen sok minden ma is – úgymond rutinból – visszaköszön az itteni munka során. Hozzátartozik a történethez, hogy a szüleim sem a gazdálkodás kedvéért vettek annak idején birtokot, hanem hétvégi házat szerettek volna.

Az épület el is készült, de a táj mindenkit annyira megfogott a családban, hogy egyszerűen úgy érezték, tovább kell lépni. Jelenleg 9,5 hektáros a területük, amiből mintegy 2,5 hektár a körteültetvény. Ebből 0,5 hektár már „rendesen” terem.

– A 2000-es évek vége felé kezdtem pálinkafőzéssel foglalkozni, hivatalosan is kitanultam a szakmát – folytatta Mikola Péter. – Ekkor jött az újabb ötlet: a pálinkafőzéshez gyümölcsösre volna szükség. Kitaláltuk, hogy az legyen itt. Ez finoman szólva is őrült kihívás, hiszen 230 kilométerre lakom innen. De elszánt voltam, hogy márpedig itt hagyományos gyümölcsös lesz. Tudtam, a munkához emberek kellenek, akiknek a szerződtetése nem egyszerű feladat. E tekintetben igyekszem a cégemben szerzett tapasztalatokat átültetni, alkalmazni.

Mikola Péter szerint az egyik meghatározó és egyúttal legfelelősségteljesebb tennivaló az volt, hogy eldöntse, milyen gyümölcsöt is termeljen.

– Azt kellett felmérnem, hogy ezen az éghajlaton és talajon, mely gyümölcsök érzik otthon magukat, és melyek azok a fajták, amiknek termesztéséhez tudjuk biztosítani a megfelelő beruházásokat.

Az első lépés igazán egyszerű volt: fogtam a sétapálcám és gyalogoltam a hegyen. Néztem, feltérképeztem, hogy milyen fák vannak, hogyan néznek ki a művelt zártkertekben és a nem művelt területeken.

Szilva és meggy volt a legtöbb, de ezek inkább a madaraknak köszönhetően, maguktól nőttek ki a földből. Almákat is láttam, de ez a gyümölcs nem volt meghatározó. Viszont sok körtefával és – értelemszerűen – diófával találkoztam. Maradt a másik kérdés: melyik lehet gazdaságos? A szilva és a meggy a kézi szedés miatt nem, és szintén az élő munkaerő miatt a dió sem. Az alma piaci ára pedig a számításaim szerint alulmaradt a körtével szemben. Így maradt a körte. Eképp jött létre a körtefarm, melynek kialakítása egy kísérleti parcella létrehozásával kezdődött.

– Számtalan dologra kellett figyelni, a biológiai természetű követelmények mellett például arra, hogy a fajták ne egyszerre érjenek be. Az első kísérleti parcellába Vilmos és Clapp kedveltje került. Ezek már teremnek. A további területekre Bosc kobak és Packham’s fajtákat ültettünk. Ezekkel is az érési idő széthúzása volt a cél, mert úgy könnyebb az értékesítés és a feldolgozás is. Ez nem kevés munkát kíván, ahogy a terület gondozása sem. Amikor majd a teljes területet beültetjük, szükségünk lesz egy főállású kertészre.

Mikola Péter gyümölcseiből főleg pálinka készül
Mikola Péter gyümölcseiből főleg pálinka készül
Fotó: Bella Huba

A növényvédelemben egyébként apósom segít, aki növényvédelmi szakmérnök. A farmunkat úgy definiálnám: hagyományos gyümölcsös, mérsékelt vegyszerhasználattal.

Mi a körtésben a tavaszi lemosóval együtt három-négy alkalommal permetezünk évente, a talajon pedig nem használunk gyomirtót, hanem kaszálunk. Ez óriási munka, de megéri. A feldolgozás? Nos, mivel gyümölcspálinka-készítő vagyok – s itt jegyzem meg, hogy ezt méltatlanul háttérbe szorított területnek tartom –, a körte egy részéből párlat lesz – természetesen a jövedéki szabályok betartásával –, a többi pedig minőségi étkezési körteként kerül a fogyasztókhoz. Még valamit el kell árulnom: a területen van 0,5 hektár birs is, ami nagyon szereti a hegyoldalt, amivel kellemes meglepetést okozott. Bevallom, a birset nem szeretem, a birspálinkát azonban nagyon, így csak pálinkakészítésre használom. De egyelőre még a birsültetvény is kísérleti stádiumban van.

A körtefarm nem csak a gyümölcseiről ismert, Mikola Péter azért is dolgozik, hogy a táj jellege megmaradjon.

– Még a birtok bővítése közben döbbentem rá, hogy ebben a területben sokkal több van, mint amennyi látszik.

Én Ráckevén nőttem fel, és az ottani tanyavilág – a birtokszerkezet, a szomszédok viszonya stb. – alapvetően más volt, mint az itteni. Nem pusztán zártkertekről van szó – amik egyébként nagyon elaprózottak –, hanem például a természeti értékekről és a présházakról is, amik igazi kincsek, mert hatalmas a néprajzi értékük.

Ez a régi pince vendégházként működik
Ez a régi pince vendégházként működik
Fotó: Bella Huba
Kezdettől fogva így is álltunk hozzájuk. Van olyan régi pincénk, amit felújítottunk és vendégházként működik, és van olyan, amelyiket garázsnak használunk. Szerveztünk egy gyerektábort, melynek keretében régi présházakat is feltártunk. Én magam interjúkat készítettem a régi épületekről a faluban élő idős emberekkel, arról, hogy annak idején hogyan dolgoztak, és milyen munkákat végeztek a környéken. Terveim szerint ebből egy kiadvány és internetes anyag készül. Ezt a munkát, természetesen, folytatjuk, a gyerekeket továbbra is bevonva. Elképzeléseim szerint az egykori présházaknál információs emléktáblákat helyezünk ki, valamint sétautat, egyfajta néprajzi tanösvényt létrehozva, ami vonzó lehet a turistáknak. Ha már itt tartunk, megjegyzem, hogy

a Balaton közelében az egynapos turizmus jó elképzelés lehet, hiszen ez a táj, az itt dolgozók tevékenysége, és a mindezt bemutató összefogás – például a térségi Nyitott Porták Egyesület programjai –, illetve a néprajzi örökség rengeteg látnivalót és elfoglaltságot kínál.

Mikola Péter azt mondja, mindennek a sikere érdekében meg kell óvni a táj jellegét.

– Ez elengedhetetlen. Amikor a körteültetvényt bővítettük és új parcellákat hoztunk létre, ha a területen ép, egészséges fát találtunk, azt meghagytuk. Ez érvényes a jövőre nézve is. Még ha ez nem is gazdaságos, de a gyümölcsfák és – például – a tölgyfák hozzátartoznak a táj jellegéhez, elvégre ezek voltak itt korábban. Azt mondom, fontos, hogy ezek a fák ne legyenek a fejlesztés áldozatai, nem szabad, hogy egy gyümölcsös nagyüzemmé váljon. A körtefarm esetében e gondolatok szerint dolgozunk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közösségformáló alkotóház

Páhoki Kapo(l)cs Alkotóház – ahol élmény a tanulás! Ez a szlogenje az alsópáhoki alkotóháznak, amit egy önkormányzati fejlesztés keretében a közösség erősítésére és az egész életen át tartó tanulás iránti igények kielégítésére hozott létre a település.

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

Kezdődhet a lemosó permetezés, ne sajnáljuk a permetlét

A napok előrehaladtával egyre jobban érezhető a tavasz közeledte, mi is újra jelentkezünk a növényvédelmi előrejelzéssel. A legelső teendő a fák megtisztítása a tavalyi gyümölcsmúmiáktól, valamint a metszés és a lemosó permetezés. Nem mindegy, milyen szert választunk a lemosáshoz, előtte nézzük át a fákat és azonosítsuk az ellenségeinket.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Szépek és hasznosak a vadrózsák

Őshonos növény lévén mindenki jól ismeri a vadrózsát, aminek a termését, a csipkebogyót sokféleképpen hasznosíthatjuk. Több más vadrózsafajt is termesztésbe vontak és nemesítenek Európában.

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.