Back to top

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Fotó: Norbert Doetsch / Pixabay
Ahogy már mi is beszámoltunk róla, Németországban ritka egyetértéssel fogadták a kormánypártok azt a zöldszervezetektől érkezett javaslatot, hogy egyfajta állatjóléti adóval kellene terhelni a húst, hogy az adóbevételből az állattartás körülményeit javító beruházásokat lehessen finanszírozni. Vagy önálló, erre szolgáló adóként, vagy pedig a hús áfájának 7-ről 19 százalékra való emeléseként képzelik el az intézkedést.

Az egységesen pozitív fogadtatásra már felkapta a fejét a szakma, leszűrve a fejleményekből, hogy nem kérészéletű ötletről van csupán szó a nyári uborkaszezonban – fogalmazott Norbert Lehmann, az agrarheute.com rovatvezetője.

„De hiszen

mit is kívánhatna többet egy politikus, mint hogy egyazon húzással adóbevételt növeljen, egyúttal a haszonállatok és a klíma védelmezőjének színében tetszeleghessen?

Nem csoda, hogy nagy az egyetértés a nagykoalícióban” – fogalmaz a szakember.

Ám ha valóban az a cél, hogy a húsfogyasztóktól eurókat gyűjtsenek be, és azokat társadalmilag hasznos beruházásokra irányítsák át, akkor nem kell messzire menniük, a modell Németországban már létezik, úgy hívják, hogy „Initiative Tierwohl” – hívja fel a figyelmet. A magyarul állatjóléti kezdeményezésnek nevezhető, öt éve működő civil projekt lényege, hogy

az önkéntesen résztvevő értékesítőhelyek minden egyes kilogramm eladott szárnyas- és sertéshús árából 6,25 centet erre a célra befizetnek, és amelyik húsbeszállítójuk bizonyíthatóan többet tesz az állatvédelem érdekében, mint amit a jogszabályi kötelezettsége előír, az kap a keretből.

Nem lenne-e sokkal hatékonyabb, ha új adó helyett inkább ennek a valóban jól működő civil kezdeményezésnek adna hátszelet a politika, hogy országossá válhasson? Ha a henteseknek és az éttermeknek kötelezően be kellene szállniuk, a „jó gazdaságok” pedig államilag elismert védjegyet kapnának, az óriásit lendítene az ügyön. Nem utolsósorban pedig, így valóban oda jutna a pénz, ahova szánták.

„Mert az azért ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a húsadóból befolyó bevételt hosszú távon is istállóépítésre fogják irányítani…”

– írja a szakértő arra utalva, hogy az adóbevételek nincsenek felcímkézve, végső soron minden cent a nagy kalapba kerül, és ahogy lohad a buzgalom, előbb-utóbb elfelejtődnek az adó kivetésekor megfogalmazott nagy tervek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új nyomtatvány szükséges a lovas szolgáltatási vizsgákhoz

A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.

NAV Mentorprogram: a hatóság segít

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal országosan egységes tematika szerint szervez ingyenes tájékoztató fórumokat.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Az EU törvényhozói támogatják a húsadót

A True Animal Protein Price Coalition (TAAP) civil szervezet friss közleménye szerint a hús kiskereskedelmi ára nem tükrözi az előállításával járó környezeti költségeket, és felvetik benne, hogy terheljék a húst „fenntarthatósági díjjal”.