Back to top

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Fotó: Norbert Doetsch / Pixabay
Ahogy már mi is beszámoltunk róla, Németországban ritka egyetértéssel fogadták a kormánypártok azt a zöldszervezetektől érkezett javaslatot, hogy egyfajta állatjóléti adóval kellene terhelni a húst, hogy az adóbevételből az állattartás körülményeit javító beruházásokat lehessen finanszírozni. Vagy önálló, erre szolgáló adóként, vagy pedig a hús áfájának 7-ről 19 százalékra való emeléseként képzelik el az intézkedést.

Az egységesen pozitív fogadtatásra már felkapta a fejét a szakma, leszűrve a fejleményekből, hogy nem kérészéletű ötletről van csupán szó a nyári uborkaszezonban – fogalmazott Norbert Lehmann, az agrarheute.com rovatvezetője.

„De hiszen

mit is kívánhatna többet egy politikus, mint hogy egyazon húzással adóbevételt növeljen, egyúttal a haszonállatok és a klíma védelmezőjének színében tetszeleghessen?

Nem csoda, hogy nagy az egyetértés a nagykoalícióban” – fogalmaz a szakember.

Ám ha valóban az a cél, hogy a húsfogyasztóktól eurókat gyűjtsenek be, és azokat társadalmilag hasznos beruházásokra irányítsák át, akkor nem kell messzire menniük, a modell Németországban már létezik, úgy hívják, hogy „Initiative Tierwohl” – hívja fel a figyelmet. A magyarul állatjóléti kezdeményezésnek nevezhető, öt éve működő civil projekt lényege, hogy

az önkéntesen résztvevő értékesítőhelyek minden egyes kilogramm eladott szárnyas- és sertéshús árából 6,25 centet erre a célra befizetnek, és amelyik húsbeszállítójuk bizonyíthatóan többet tesz az állatvédelem érdekében, mint amit a jogszabályi kötelezettsége előír, az kap a keretből.

Nem lenne-e sokkal hatékonyabb, ha új adó helyett inkább ennek a valóban jól működő civil kezdeményezésnek adna hátszelet a politika, hogy országossá válhasson? Ha a henteseknek és az éttermeknek kötelezően be kellene szállniuk, a „jó gazdaságok” pedig államilag elismert védjegyet kapnának, az óriásit lendítene az ügyön. Nem utolsósorban pedig, így valóban oda jutna a pénz, ahova szánták.

„Mert az azért ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a húsadóból befolyó bevételt hosszú távon is istállóépítésre fogják irányítani…”

– írja a szakértő arra utalva, hogy az adóbevételek nincsenek felcímkézve, végső soron minden cent a nagy kalapba kerül, és ahogy lohad a buzgalom, előbb-utóbb elfelejtődnek az adó kivetésekor megfogalmazott nagy tervek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Forró volt a hangulat a csikóchampionátuson

Az augusztus 20-án megrendezett tattersalli eseményen nemcsak a nyárias időjárás miatt volt forró a levegő, hanem azért is, mert az ország legkiemelkedőbb csikóit vártuk az MSLT rendezvényére.