Back to top

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

A kóstoltatott paradicsom minőségével mindössze a résztvevők 33 százaléka volt elégedett, a dinnye minőségét pedig alig több mint fele arányban tartották jónak. Azt pedig csak a válaszadók 25 százaléka jelentette ki, hogy ízlett neki a paradicsom, és 44 százalék kedvelte a kapott sárgadinnye aromáját.

Fotó: Rimóczi Irén
A vélemények 8-9 éve nem változnak, főként a paradicsom esetében csalódnak a fogyasztók, összegezték a szervezők.

A sárgadinnye aromát viszont az utóbbi években rosszabbnak tartják. Ennek a növénynek az idei nyári időjárás nem kedvezett, a sárgadinnye nem elég édes, elsősorban ez okozta az elégedetlenséget.

A felmérés szerint a zöldség-gyümölcs üzletekben vásárolt paradicsom finomabb volt, de azt átlagosan 34 százalékkal drágábban vásárolhatták meg a fogyasztók, mint a szupermarketekben.

A sárgadinnyére éppen az ellenkezője volt igaz, a diszkontokban kínált termés minőségével 57 százalékban elégedettek voltak, az ott vásárolt dinnye íze pedig a megkérdezettek felének elnyerte a tetszését.

A bio termést nem veték figyelembe a felmérésben. A szervezők úgy vélik ugyanis, hogy semmi sem indokolja, hogy a bionak jobb legyen a minősége. A fogyasztók egészségének és a környezet védelmének a szavatolása nem jár együtt a jobb ízzel. 

Forrás: 
Connexionfrance.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Nem csak a tartós zöldség fogyott

Németországban különösen előszeretettel viszik túlzásba a bespájzolást a vevők mostanában, és bár a tartósított zöldség kétségtelenül jobban jött ki a helyzetből, mint a frissáru, azért utóbbiból is szépen fogyott a polcokról.

A hét legegészségesebb tartós élelmiszer

A hosszú élettartamú élelmiszerek praktikusak, nem kell hűtőszekrényben tárolni őket, sokáig elállnak. Vannak, akik tartanak tőlük a bennük lévő tartósítószerek és egyéb egészségtelen adalékanyagok miatt. Nézzük, melyek a legegészségesebbek.

Agrárminiszter: nyissák ki a bezárt piacokat!

A koronavírus-járvány miatt bezárt piacoknak a szabályok szigorú betartása mellett történő újranyitására szólította fel az érintett települések polgármesterét az agrárminiszter.

Nincs, aki leszedje, de ha lenne, akkor sem vennék meg

Ahogy már itt is számtalanszor szó esett róla, a járvány egyik legsúlyosabb járulékos hatása az agráriumban, hogy a határzár elvágja a dolgozni akaró idénymunkásokat a foglalkoztatóiktól. Komoly pácban van Németország spárgatermesztése, amely szinte kizárólag külföldi szedőkre épül, de ha le tudnák szedni, akkor az eladással lenne bajuk, hiszen nem tipikusan a spárgával kezdődik mostanában a lakosság bevásárlólistája…

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.