Back to top

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Tájolónkban most a Budai-hegységbe kalauzoljuk Olvasóinkat.

Karnyújtásnyira a fővárostól változatos tájakon, változatos erdőket kezelnek az erdész szakemberek: a fenséges bükkösök a Hárs-hegyen, a hármashatár-hegyi kopárokat termővé tévő feketefenyvesek, üde gyertyános tölgyesek és száraz karsztbokorerdők, a pesti oldalon pedig telepített akácosok váltják egymást. Mindezt a gazdagságot felejthetetlen családi kirándulásokon, vezetett túrákon és gyermekeknek szánt programokon is megismerhetik az ide látogatók, átélhetik a természet harmóniáját, amely megnyugtatóan veszi körül rohanó nagyvárosi mindennapjainkat.

Kilátás a Hármashatár-hegyről
Kilátás a Hármashatár-hegyről

A hajdani hármas határ

A pilótaotthon épülete egykor...
A pilótaotthon épülete egykor...
... és most, 50 férőhelyes turistaházként.
... és most, 50 férőhelyes turistaházként.
Virtuális sétánkat az Országos Kéktúra jelzésén kezdjük meg, a Hármashatár-hegyen. A hegy a 19. században kapta nevét, ugyanis 1873-ig ezen a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös, „hármas” határa. A csúcs egyébként ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik. Remek földrajzi adottságai vonzzák a repülés szerelmeseit, nem véletlen, hogy 1940-ben Rotter Lajos, a magyar vitorlázórepülés kiemelkedő alakjának kezdeményezésére pilótaotthont, hangárokat és repülőteret adtak át a hazai aviatika iránt érdeklődőknek.

A történelem viharai azonban nem kímélték a létesítményeket, a kiépített infrastruktúra a 2000-es évekre nagyon szomorú látványt nyújtott. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2012-ben kezdte rendezni a területet. A cél az volt, hogy Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ néven korszerű ökoturisztikai létesítmény jöhessen létre, amely méltó módon tiszteleg a terület repüléstörténeti múltja előtt is. Így

indult el 2013 őszén a Hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola kialakítása, amelyet 2014 tavaszán vehetett birtokba a nagyközönség.

A következő szakaszban a hegy csúcsán kilátópontot létesítettek, a korábbi pilótaotthont pedig 50 férőhelyes turistaházzá alakították, amely 2018-ban vette fel Rotter Lajos nevét. A beruházásoknak köszönhetően mára rendezvényközpont, étterem, erdei iskola, kilátópont és most már minden igényt kielégítő turistaház is várja az ide látogatókat.

A Guckler Károly-kilátóból is fenséges a panoráma
A Guckler Károly-kilátóból is fenséges a panoráma
A turistaház parkolójából a kék jelzést követve keskeny lépcsőn érünk fel a Guckler Károly kilátópontba, mely nevét a fővárosi erdők atyjáról kapta, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hármashatár-hegy kopárjainak újrafásításában. Bécsi mintára, kevésbé kényes feketefenyveseket telepített, amelyeknek talajképző szerepet szánt. A Pilisi Parkerdő Zrt. napjainkra megkezdte a fenyőállományok őshonos fafajokra történő cseréjét. A néhai erdőmester nevét a kilátóponton kívül őrzi a Guckler-szikla, valamint a saját elképzeléseit tükröző Guckler-sétány.

A kilátópont egyébként egy korábbi katonai objektum újrahasznosításával létesült, így – hasonlóan a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátóhoz – az erdőgazdaság itt is egy tájsebet szüntetett meg. A kilátópontból az összes, Dunán átívelő híd látható, tiszta időben feltűnik a Mátra, sőt a Tátra vonulata is kirajzolódik.

A Guckler-sétány centenáriumán kilátóterasz is épült
A Guckler-sétány centenáriumán kilátóterasz is épült

A Hármashatár-hegyről utunkat a kék jelzésen a Szépvölgy irányába folytatjuk, ahonnan a Látó-hegy, régebbi nevén Gugger-hegy magaslataira kapaszkodunk fel.

A hegy délkeletre néző peremén áll a terméskőből és fából épült Árpád-kilátó, nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatók: a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában. Az Árpád-kilátót 1929-ben létesítették, amikor még jóval lejjebb kezdődött a beépítés. A székely stílusban épült, terméskő létesítményt eredetileg sisakos, kúpos zsúpfedő borította, annak megrongálódása után kapott szögletes bádogborítást. A kilátó építését Glück Frigyes (1858–1931) szállodaiparos is szorgalmazta, aki a János-hegyi Erzsébet-kilátó építésében is kulcsszerepet játszott. Nevét az épületen belül emléktábla, a környéken pedig sétaút is őrzi.

Az Árpád-kilátó székely stílusú épülete
Az Árpád-kilátó székely stílusú épülete

Ördög-árok

A Látó-hegyet magunk mögött hagyva Mátyás király egykori vadaskertje felé haladunk. A II. kerületben az Ördög-árok – Kőhegyi út – Vitorlázórepülő-tér – Görgényi út – Kondor utca által határolt erdőtömböt a múltra való tekintettel ma is Vadaskertnek nevezik. A középkorban ezt a területet kőfal határolta, maradványait ma is felfedezhetjük az erdőben. A Vadaskert Hűvösvölgy felőli oldala,

az Ördög-árok a török hódoltság idején még a Kovácsi-patak nevet viselte, a természetes vízfolyás látta el vízzel a Vadaskertet is. Későbbi baljós nevét akkor kapta, amikor 1837 pünkösdjén kiöntött és hatalmas károkat okozott.

A mára megzabolázott Ördög-árokhoz közeledve már hallhatjuk a hűvösvölgyi gyermekvasút mozdonyainak hangját. A kisvasút a főváros egyik különleges, a maga nemében páratlan látványossága, ugyanakkor érdemes továbbra is gyalogszerrel folytatni az utat, hiszen a gyermekvasút alatt áthaladva a Hűvösvölgyi Nagyrétre érkezhetünk, ahol tűzrakó helyek, pad-asztal garnitúrák várják a megfáradt vándorokat.

Makovecz-kilátó a Kis-Hárs-hegyen

A Makovecz-kilátót építészek is látogatják egyedi megoldása miatt
A Makovecz-kilátót építészek is látogatják egyedi megoldása miatt
A Nagyréten töltött pihenő után elbúcsúzunk az Országos Kéktúrától, és utunkat a sárga kör, majd a sárga sáv jelzésen folytatjuk a Kis-Hárs-hegy oldalában egészen a csúcson található Makovecz Imre-kilátóig. A 362 méter magas Kis-Hárs-hegyen felépített kilátóból szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. Innen nézve érvényesülnek leginkább a János-hegy és a Tündér-hegy óriási tömbjei a Zugliget katlanával, míg északi irányban a Nagy-Hárs-hegy tömbje zárja le a kilátást.

A kilátó építménye gyakorlatilag egy önmagába visszaforduló lépcsősor, az igen ötletes építészeti megoldással lehetővé vált, hogy nagy igénybevételnél elkülönülhessenek a felfelé és a lefelé igyekvő természetjárók.

Erre szükség is van: a kilátóba épített látogatószámláló berendezés napi átlagban több mint 100 főt regisztrál.

A kilátó Makovecz Imréről kapta a nevét, a Kossuth-díjas építész ugyanis 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. A Parkerdőgazdaságnál töltött ideje alatt tervezte egyebek között a nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat is. A kilátótól kényelmes sétát tehetünk a zöld kör jelzésen egészen a Budakeszi út melletti Szépjuhászné megállóig, ahonnan tömegközlekedéssel juthatunk el utunk végállomásához, a Budakeszi Vadasparkhoz.

40 éves vadaspark

A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark 1979. április 29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Azzal a céllal alapították, hogy természetes élőhelyükön mutathassák be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára szolgáltatásait és infrastruktúráját tekintve is korszerű, vonzó, színes programjaival széles közönségigényt kiszolgáló családi kikapcsolódási centrummá nőtte ki magát.

A vadaspark bejárata
A vadaspark bejárata

A környezeti nevelés céljából interaktív tanösvényeket, tematikus játszótereket és oktatótermet építettek, valamint fákat ültetnek, madárodúkat helyeznek ki a park teljes területén.

Minden korosztálynak kínálnak programokat, népszerűek a látványetetések, a kisállat suli, az állati jó bemutatók, a tematikus szakvezetések.

Rendszeresek a családi, önkéntes, jeles és születésnapok, de a szabadulós játékokat kedvelő közönség is megtalálja a számítását. Az esélyegyenlőség jegyében létesítettek akadálymentes mosdót, baba-mama kuckót, a kisgyermekekkel érkező látogatók pedig ingyenes terep babakocsikat vehetnek igénybe. A park legfrissebb látnivalója a megújult „parasztudvar”. Az eddiginél jóval nagyobb, több mint 3200 négyzetméteres területen, a 21. századi elvárásoknak megfelelő kifutókban őshonos háziállatok: kecskék, nyulak, rackajuhok, szamár, magyar tarka tehenek, tyúkok és ludak élnek. A parasztudvar része a tágas kecskesimogató, valamint egy úgynevezett „nyúlvárost” is kialakítottak, ahol a vadasparkba érkezők főként a magyar óriásnyulakkal ismerkedhetnek majd meg.

Reméljük sikerült kedvet csinálnunk egy kellemes egész napos erdei elfoglaltsághoz és hamarosan személyesen is találkozhatunk a Pilisi Parkerdőben.

Mészáros Péter
Pilisi Parkerdő Zrt.

Akadálymentes tanösvény és szabadtéri kézilabdapálya

A Nagyrétet nem csak a bakancsos turisták kedvelik. Családi piknikek vagy nagyobb rendezvények ideális helyszíne a Budapest II. kerületében megbúvó háromhektáros rét, amelyet akadálymentesített, kerekes-székkel teljes hosszában végigjárható tanösvény szegélyez. Rendszeresek a különböző rendezvények, sportesemények, a környék sportolni vágyó lakossága is nap mint nap fölkeresi. A sportolás szerelmeseit ettől az évtől egy új, szabadtéri kézilabdapálya is várja. A II. kerületi Önkormányzat a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel közösen csatlakozott a Magyar Kézilabda Szövetség szabadtéri kézilabdapályák létesítését támogató programjához. Ennek eredményeként épült a szabványos kézilabdapálya a hozzá tartozó kapukkal, védőpalánkkal, labdafogó hálóval és a kültéri használatra alkalmas, úgynevezett SportsCourt sportfelület kialakításával. Az új pálya építésével a négy éve leégett büfé helyén éktelenkedő tájsebet is sikerült eltüntetni.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Korlátozzák az erdőlátogatást a Szalajka-völgyben

2019. november 21-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete a völgyben és környékén.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.