Back to top

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Tájolónkban most a Budai-hegységbe kalauzoljuk Olvasóinkat.

Karnyújtásnyira a fővárostól változatos tájakon, változatos erdőket kezelnek az erdész szakemberek: a fenséges bükkösök a Hárs-hegyen, a hármashatár-hegyi kopárokat termővé tévő feketefenyvesek, üde gyertyános tölgyesek és száraz karsztbokorerdők, a pesti oldalon pedig telepített akácosok váltják egymást. Mindezt a gazdagságot felejthetetlen családi kirándulásokon, vezetett túrákon és gyermekeknek szánt programokon is megismerhetik az ide látogatók, átélhetik a természet harmóniáját, amely megnyugtatóan veszi körül rohanó nagyvárosi mindennapjainkat.

Kilátás a Hármashatár-hegyről
Kilátás a Hármashatár-hegyről

A hajdani hármas határ

A pilótaotthon épülete egykor...
A pilótaotthon épülete egykor...
... és most, 50 férőhelyes turistaházként.
... és most, 50 férőhelyes turistaházként.
Virtuális sétánkat az Országos Kéktúra jelzésén kezdjük meg, a Hármashatár-hegyen. A hegy a 19. században kapta nevét, ugyanis 1873-ig ezen a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös, „hármas” határa. A csúcs egyébként ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik. Remek földrajzi adottságai vonzzák a repülés szerelmeseit, nem véletlen, hogy 1940-ben Rotter Lajos, a magyar vitorlázórepülés kiemelkedő alakjának kezdeményezésére pilótaotthont, hangárokat és repülőteret adtak át a hazai aviatika iránt érdeklődőknek.

A történelem viharai azonban nem kímélték a létesítményeket, a kiépített infrastruktúra a 2000-es évekre nagyon szomorú látványt nyújtott. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2012-ben kezdte rendezni a területet. A cél az volt, hogy Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ néven korszerű ökoturisztikai létesítmény jöhessen létre, amely méltó módon tiszteleg a terület repüléstörténeti múltja előtt is. Így

indult el 2013 őszén a Hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola kialakítása, amelyet 2014 tavaszán vehetett birtokba a nagyközönség.

A következő szakaszban a hegy csúcsán kilátópontot létesítettek, a korábbi pilótaotthont pedig 50 férőhelyes turistaházzá alakították, amely 2018-ban vette fel Rotter Lajos nevét. A beruházásoknak köszönhetően mára rendezvényközpont, étterem, erdei iskola, kilátópont és most már minden igényt kielégítő turistaház is várja az ide látogatókat.

A Guckler Károly-kilátóból is fenséges a panoráma
A Guckler Károly-kilátóból is fenséges a panoráma
A turistaház parkolójából a kék jelzést követve keskeny lépcsőn érünk fel a Guckler Károly kilátópontba, mely nevét a fővárosi erdők atyjáról kapta, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hármashatár-hegy kopárjainak újrafásításában. Bécsi mintára, kevésbé kényes feketefenyveseket telepített, amelyeknek talajképző szerepet szánt. A Pilisi Parkerdő Zrt. napjainkra megkezdte a fenyőállományok őshonos fafajokra történő cseréjét. A néhai erdőmester nevét a kilátóponton kívül őrzi a Guckler-szikla, valamint a saját elképzeléseit tükröző Guckler-sétány.

A kilátópont egyébként egy korábbi katonai objektum újrahasznosításával létesült, így – hasonlóan a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátóhoz – az erdőgazdaság itt is egy tájsebet szüntetett meg. A kilátópontból az összes, Dunán átívelő híd látható, tiszta időben feltűnik a Mátra, sőt a Tátra vonulata is kirajzolódik.

A Guckler-sétány centenáriumán kilátóterasz is épült
A Guckler-sétány centenáriumán kilátóterasz is épült

A Hármashatár-hegyről utunkat a kék jelzésen a Szépvölgy irányába folytatjuk, ahonnan a Látó-hegy, régebbi nevén Gugger-hegy magaslataira kapaszkodunk fel.

A hegy délkeletre néző peremén áll a terméskőből és fából épült Árpád-kilátó, nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatók: a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában. Az Árpád-kilátót 1929-ben létesítették, amikor még jóval lejjebb kezdődött a beépítés. A székely stílusban épült, terméskő létesítményt eredetileg sisakos, kúpos zsúpfedő borította, annak megrongálódása után kapott szögletes bádogborítást. A kilátó építését Glück Frigyes (1858–1931) szállodaiparos is szorgalmazta, aki a János-hegyi Erzsébet-kilátó építésében is kulcsszerepet játszott. Nevét az épületen belül emléktábla, a környéken pedig sétaút is őrzi.

Az Árpád-kilátó székely stílusú épülete
Az Árpád-kilátó székely stílusú épülete

Ördög-árok

A Látó-hegyet magunk mögött hagyva Mátyás király egykori vadaskertje felé haladunk. A II. kerületben az Ördög-árok – Kőhegyi út – Vitorlázórepülő-tér – Görgényi út – Kondor utca által határolt erdőtömböt a múltra való tekintettel ma is Vadaskertnek nevezik. A középkorban ezt a területet kőfal határolta, maradványait ma is felfedezhetjük az erdőben. A Vadaskert Hűvösvölgy felőli oldala,

az Ördög-árok a török hódoltság idején még a Kovácsi-patak nevet viselte, a természetes vízfolyás látta el vízzel a Vadaskertet is. Későbbi baljós nevét akkor kapta, amikor 1837 pünkösdjén kiöntött és hatalmas károkat okozott.

A mára megzabolázott Ördög-árokhoz közeledve már hallhatjuk a hűvösvölgyi gyermekvasút mozdonyainak hangját. A kisvasút a főváros egyik különleges, a maga nemében páratlan látványossága, ugyanakkor érdemes továbbra is gyalogszerrel folytatni az utat, hiszen a gyermekvasút alatt áthaladva a Hűvösvölgyi Nagyrétre érkezhetünk, ahol tűzrakó helyek, pad-asztal garnitúrák várják a megfáradt vándorokat.

Makovecz-kilátó a Kis-Hárs-hegyen

A Makovecz-kilátót építészek is látogatják egyedi megoldása miatt
A Makovecz-kilátót építészek is látogatják egyedi megoldása miatt
A Nagyréten töltött pihenő után elbúcsúzunk az Országos Kéktúrától, és utunkat a sárga kör, majd a sárga sáv jelzésen folytatjuk a Kis-Hárs-hegy oldalában egészen a csúcson található Makovecz Imre-kilátóig. A 362 méter magas Kis-Hárs-hegyen felépített kilátóból szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. Innen nézve érvényesülnek leginkább a János-hegy és a Tündér-hegy óriási tömbjei a Zugliget katlanával, míg északi irányban a Nagy-Hárs-hegy tömbje zárja le a kilátást.

A kilátó építménye gyakorlatilag egy önmagába visszaforduló lépcsősor, az igen ötletes építészeti megoldással lehetővé vált, hogy nagy igénybevételnél elkülönülhessenek a felfelé és a lefelé igyekvő természetjárók.

Erre szükség is van: a kilátóba épített látogatószámláló berendezés napi átlagban több mint 100 főt regisztrál.

A kilátó Makovecz Imréről kapta a nevét, a Kossuth-díjas építész ugyanis 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. A Parkerdőgazdaságnál töltött ideje alatt tervezte egyebek között a nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat is. A kilátótól kényelmes sétát tehetünk a zöld kör jelzésen egészen a Budakeszi út melletti Szépjuhászné megállóig, ahonnan tömegközlekedéssel juthatunk el utunk végállomásához, a Budakeszi Vadasparkhoz.

40 éves vadaspark

A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark 1979. április 29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Azzal a céllal alapították, hogy természetes élőhelyükön mutathassák be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára szolgáltatásait és infrastruktúráját tekintve is korszerű, vonzó, színes programjaival széles közönségigényt kiszolgáló családi kikapcsolódási centrummá nőtte ki magát.

A vadaspark bejárata
A vadaspark bejárata

A környezeti nevelés céljából interaktív tanösvényeket, tematikus játszótereket és oktatótermet építettek, valamint fákat ültetnek, madárodúkat helyeznek ki a park teljes területén.

Minden korosztálynak kínálnak programokat, népszerűek a látványetetések, a kisállat suli, az állati jó bemutatók, a tematikus szakvezetések.

Rendszeresek a családi, önkéntes, jeles és születésnapok, de a szabadulós játékokat kedvelő közönség is megtalálja a számítását. Az esélyegyenlőség jegyében létesítettek akadálymentes mosdót, baba-mama kuckót, a kisgyermekekkel érkező látogatók pedig ingyenes terep babakocsikat vehetnek igénybe. A park legfrissebb látnivalója a megújult „parasztudvar”. Az eddiginél jóval nagyobb, több mint 3200 négyzetméteres területen, a 21. századi elvárásoknak megfelelő kifutókban őshonos háziállatok: kecskék, nyulak, rackajuhok, szamár, magyar tarka tehenek, tyúkok és ludak élnek. A parasztudvar része a tágas kecskesimogató, valamint egy úgynevezett „nyúlvárost” is kialakítottak, ahol a vadasparkba érkezők főként a magyar óriásnyulakkal ismerkedhetnek majd meg.

Reméljük sikerült kedvet csinálnunk egy kellemes egész napos erdei elfoglaltsághoz és hamarosan személyesen is találkozhatunk a Pilisi Parkerdőben.

Mészáros Péter
Pilisi Parkerdő Zrt.

Akadálymentes tanösvény és szabadtéri kézilabdapálya

A Nagyrétet nem csak a bakancsos turisták kedvelik. Családi piknikek vagy nagyobb rendezvények ideális helyszíne a Budapest II. kerületében megbúvó háromhektáros rét, amelyet akadálymentesített, kerekes-székkel teljes hosszában végigjárható tanösvény szegélyez. Rendszeresek a különböző rendezvények, sportesemények, a környék sportolni vágyó lakossága is nap mint nap fölkeresi. A sportolás szerelmeseit ettől az évtől egy új, szabadtéri kézilabdapálya is várja. A II. kerületi Önkormányzat a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel közösen csatlakozott a Magyar Kézilabda Szövetség szabadtéri kézilabdapályák létesítését támogató programjához. Ennek eredményeként épült a szabványos kézilabdapálya a hozzá tartozó kapukkal, védőpalánkkal, labdafogó hálóval és a kültéri használatra alkalmas, úgynevezett SportsCourt sportfelület kialakításával. Az új pálya építésével a négy éve leégett büfé helyén éktelenkedő tájsebet is sikerült eltüntetni.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Újra vár az Erdővarázs

Szeptember 20-21-én Budapestre költöznek az ország erdői. A két napos ingyenes látogatható IV. Erdővarázs családi napokon a magyarországi erdők értékeit, érdekességeit és az erdész szakma szépségét, különlegességeit mutatják be a Szabadság téren az Agrárminisztérium kezdeményezésére az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.