Back to top

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Számítottam rá, hogy a házigazda mellett kutyák is üdvözölnek majd, hiszen az Édenpont mozgalom kutyás kertként hirdeti az idén először látogatható fővárosi helyszínt. A négyből ketten csatlakozhattak a „fogadóbizottsághoz”, a sokat hangoskodó tacskó és a 17 éves westie pedig a házból figyel, amíg mi fölfedezzük Noémivel a kertet.

Fotó: Algeier Wendy

Békésen egymás mellett

Gyors szemrevételezés után nyugtázom, hogy itt bizony a kert és a kutyák is nyertesek. Egyik miatt sem kellett kompromisszumokat kötni.

– A kialakítás és a fenntartás során sem korlátoznak a kutyák. Vannak persze kedvenc növényeik, amiket időnként megrágcsálnak, mint például a tűzeső, a harangláb, a díszfüvek, és a gyep sem makulátlan. A három kicsi mellett csak a nagytestű labrador ellen kellett néhány trükköt bevetnem, mert akaratlanul is letörte a friss hajtásokat. Fém növényfuttató rácsokat helyeztem el a vonulási útvonalába a védendő alacsonyabb növények közelébe, így most kikerüli őket.

Persze a rendszeres mozgás, séta is segít megelőzni a bajt, a fáradt kutya nem rendetlenkedik. Sokat jelent nekem ez a kert, nem szerettem volna, ha ők veszik át az uralmat.

• Nemcsak kutya és ember, de az idős és a fiatal növények is békésen élnek itt egymás mellett.

– Az időseket a nagymamám ültette a nyolcvanas években, a kert története még régebbre nyúlik vissza. A telek a dédszüleimé volt, a harmincas években épült rá a ház. Fokozatosan számolták föl a gyümölcsöst, a helyét külföldről hozott örökzöld magoncok foglalták el. A ház előtt álló japánciprus csaknem 40 éves. Nagy becsben tartom az arizonai ciprust, ami az országban talán az egyik legnagyobb példány. Néhány évvel ezelőtt elkerülhetetlenné vált a föltisztogatása, így gyakorlatilag teljes mértékben beültethető lett a lombkorona alatti terület. Egészen közel van a teraszhoz, így kint ücsörögve is érezzük kellemes gyantaillatát.

Fotó: Algeier Wendy

Másik kedvencem a kert végében álló andalúziai jegenyefenyő és persze a tiszafák, amiket főképp az alakíthatóságuk miatt szeretek. Van oszlopos változat belőle, azokat nem kell metszeni, de a bokrosakat rendszeresen alakítom, hogy ne nőjék ki a nekik szánt helyet.

A Leyland-ciprus is a nyolcvanas években került ide, akkor még egyáltalán nem volt elterjedt itthon. A korához képest aprócska meggyfa is a régi idők emlékét őrzi utolsó példányként. Nagyon rossz helyen van, napot se sokat kap, de amíg jól érzi magát itt, és dúsan virágzik, meghagyom.

Régi kútból magaságyás

• Még mindig az örökzöldek az uralkodók, de sok virágos növény színesíti a képet.

– Több virágzó, vagy tarka lombjával díszítő cserjét is ültettem. A bordó levelű hólyagvessző meglepően jól tűri a félárnyékot, virágzik, bár a levelei nem olyan élénk színűek, mintha napon lennének. Jól kiegészítik a mellette lévő aranytarka sástövek. A két korallberkenye is mutatós lombja miatt került ide, legnagyobb örömömre és meglepetésemre az egyikük bőségesen virágzik is. Nagy kedvencem a Delavay-fagyal, nagy, fehér virágfürtjei mennyei illatúak. Szürkéskék termése sajnos nem mindig érik be, zölden lehull ősz végén.

Fotó: Algeier Wendy

De néhány árnyékinak mondott növény, mint például a páfrány, nálam például napos helyen muzsikál jobban. A klasszikus napimádó tűztövisből félárnyéki növény lett nálam, de így is bőséggel hozza sárga terméseit.

• Jól osztják a kertet a kavicsborítással körbevett kiemelt ágyások. Azok is a legutóbbi átalakítás eredményei?

– A kavicsfelület kissé régebben, a kilencvenes években készült angol minta alapján, a magaságyás viszont újabb, öt éve építettem. Régi, már kiszáradt kutat tüntettem el velük. Megszüntetni költséges lett volna, ez kínálkozott a legjobb megoldásnak. Kiszámoltam, hogy a kellő vastagságú kavicsborításhoz mekkora mennyiség kell, de amikor megláttam a kapu elé borított 16 tonnányi óriási kavicshalmot, elképedtem. Akkoriban még nem lehetett agroszövetet kapni, így saját kezűleg lyuggatott fekete fóliát terítettem alá. Nem helyettesíti tökéletesen azt, de a célnak jobb híján megfelelt.

A kiemelt ágyakba tarka levelű kutyatej, árnyékliliomok ás azáleák kerültek. Sok más növény mellett ez utóbbiak is áruházak, árudák „ments meg” növényei voltak. Kiheverték a féloldalasságukat, gyönyörűen fejlődnek és rendszeresen virágoznak.

Elválaszt a lilaakác

Elidőzünk néhány percet a teraszon, megcsodálom az edénybe ültetett japánjuhart, az éppen nyíló rododendronokat, fűszernövényeket, aztán elindulunk, hogy fölfedezzük a ház előtti területet. A járda mellett sorakozó bonsaiok némi magyarázattal szolgálnak arra, hogy miért látok olyan sok formanövényt, leginkább gömb alakúakat a kertben.

– Régi szenvedélyem a bonsai, korábban az Egyetemi Bonsai Klub tagjaként sokat foglalkoztam velük, ma már nincs időm rájuk, ezért többségüket elajándékoztam, csak néhány példányt hagytam meg. A téli időszakot a tálakból kiemelve, tőzegborítás alatt töltik.

Átbújunk a lilaakác-pergola alatt, ami nemcsak térben, de stílusban is kettéválasztja a kertet. Az árnyékos, angolos hangulatú hátsó kertből a napos, mediterrán első kertbe érkezünk.

– A lilaakácot is rendszeresen metszem, muszáj is, hiszen óriásit nő egy év alatt, és szűkös a rendelkezésére álló hely. Először tél végén válogatok az áttelelt hajtások-vesszők közül, hogy azért maradjon virág elegendő, és visszakurtítom a túl hosszúakat, nyílás után pedig már bátrabban alakítom a bokrot. Háromszor-négyszer is nyílik, de természetesen az első a leglátványosabb, a legszebb.

Fotó: Algeier Wendy

Az előkertbe a gránátalmákat, levendulákat, fügebokrot és a már említett japánciprust ültettem. Remekül érzik magukat, a japánciprus talán párásabb környezetet igényelne, a déli fal védelméért viszont nagyon hálás.

A kerítésen kívül is folytatódik a látvány, a keskeny zöldsávban mályvasövény, alatta sűrűn gyöngyvirág borítja a talajt.

– Sokáig hadakoztam ellene, irtottam, de aztán elfogadtam a jelenlétét, meséli Noémi. A növényeket nemcsak megmenteni, de időnként elengedni, illetve ellenkezésünket legyűrve elfogadni is tudni kell, fűzi hozzá.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pompázik a kikeleti hóvirág a Duna-menti ligeterdőkben

A legtöbb kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó társához hasonlóan a hóvirág virágzása is erősen függ az időjárástól. Az idei enyhe tél hatására a Kiskunság ártereiben is a szokásosnál hamarabb kezdett nyílni a kikeleti hóvirág, meseszép szőnyeggel borítva be az erdők alját.

Kutyákkal a kórokozók ellen

Az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS) tudósai által speciálisan kiképzett kutyák bizonyultak a leghatékonyabbnak a huanglongbing, más néven a citruszöldítő baktérium kimutatására.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Ne siessünk a palántaneveléssel!

Enyhe tél végén járunk, tavaszias a hangulat, sokaknak viszket a tenyere, hogy végre kerti munkákba kezdjenek. Ki kell várni azonban mindennek az alkalmas idejét, főként a palántanevelésnél figyeljünk arra, hogy mikor lehet majd kiültetni azokat a kertbe. A palántanevelés fogásairól és megfelelő időzítéséről beszélt a Budapesti Kertbarát Szövetség tavaszváró Nyitnikék rendezvényén Zatykó Lajos nemesítő.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

Alig volt tél, de már jön a pollenszezon

A kora tavasszal virágzó fák pollenjei mellett már megjelentek a fűpollenek is - mondta Nékám Kristóf allergológus az M1-en.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Mi vár ránk a tavalyi ellentmondásos szőlőszezon után?

A lisztharmatnak a korai kitavaszodás kedvezett, a peronoszpórának a csapadékos május, a botrítisznek pedig mindez együtt… Mi vár ránk ezek után az idén? Jól tesszük, ha bármilyen meglepetésre felkészülünk, lélekben és szakmailag egyaránt.

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.