Back to top

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Számítottam rá, hogy a házigazda mellett kutyák is üdvözölnek majd, hiszen az Édenpont mozgalom kutyás kertként hirdeti az idén először látogatható fővárosi helyszínt. A négyből ketten csatlakozhattak a „fogadóbizottsághoz”, a sokat hangoskodó tacskó és a 17 éves westie pedig a házból figyel, amíg mi fölfedezzük Noémivel a kertet.

Fotó: Algeier Wendy

Békésen egymás mellett

Gyors szemrevételezés után nyugtázom, hogy itt bizony a kert és a kutyák is nyertesek. Egyik miatt sem kellett kompromisszumokat kötni.

– A kialakítás és a fenntartás során sem korlátoznak a kutyák. Vannak persze kedvenc növényeik, amiket időnként megrágcsálnak, mint például a tűzeső, a harangláb, a díszfüvek, és a gyep sem makulátlan. A három kicsi mellett csak a nagytestű labrador ellen kellett néhány trükköt bevetnem, mert akaratlanul is letörte a friss hajtásokat. Fém növényfuttató rácsokat helyeztem el a vonulási útvonalába a védendő alacsonyabb növények közelébe, így most kikerüli őket.

Persze a rendszeres mozgás, séta is segít megelőzni a bajt, a fáradt kutya nem rendetlenkedik. Sokat jelent nekem ez a kert, nem szerettem volna, ha ők veszik át az uralmat.

• Nemcsak kutya és ember, de az idős és a fiatal növények is békésen élnek itt egymás mellett.

– Az időseket a nagymamám ültette a nyolcvanas években, a kert története még régebbre nyúlik vissza. A telek a dédszüleimé volt, a harmincas években épült rá a ház. Fokozatosan számolták föl a gyümölcsöst, a helyét külföldről hozott örökzöld magoncok foglalták el. A ház előtt álló japánciprus csaknem 40 éves. Nagy becsben tartom az arizonai ciprust, ami az országban talán az egyik legnagyobb példány. Néhány évvel ezelőtt elkerülhetetlenné vált a föltisztogatása, így gyakorlatilag teljes mértékben beültethető lett a lombkorona alatti terület. Egészen közel van a teraszhoz, így kint ücsörögve is érezzük kellemes gyantaillatát.

Fotó: Algeier Wendy

Másik kedvencem a kert végében álló andalúziai jegenyefenyő és persze a tiszafák, amiket főképp az alakíthatóságuk miatt szeretek. Van oszlopos változat belőle, azokat nem kell metszeni, de a bokrosakat rendszeresen alakítom, hogy ne nőjék ki a nekik szánt helyet.

A Leyland-ciprus is a nyolcvanas években került ide, akkor még egyáltalán nem volt elterjedt itthon. A korához képest aprócska meggyfa is a régi idők emlékét őrzi utolsó példányként. Nagyon rossz helyen van, napot se sokat kap, de amíg jól érzi magát itt, és dúsan virágzik, meghagyom.

Régi kútból magaságyás

• Még mindig az örökzöldek az uralkodók, de sok virágos növény színesíti a képet.

– Több virágzó, vagy tarka lombjával díszítő cserjét is ültettem. A bordó levelű hólyagvessző meglepően jól tűri a félárnyékot, virágzik, bár a levelei nem olyan élénk színűek, mintha napon lennének. Jól kiegészítik a mellette lévő aranytarka sástövek. A két korallberkenye is mutatós lombja miatt került ide, legnagyobb örömömre és meglepetésemre az egyikük bőségesen virágzik is. Nagy kedvencem a Delavay-fagyal, nagy, fehér virágfürtjei mennyei illatúak. Szürkéskék termése sajnos nem mindig érik be, zölden lehull ősz végén.

Fotó: Algeier Wendy

De néhány árnyékinak mondott növény, mint például a páfrány, nálam például napos helyen muzsikál jobban. A klasszikus napimádó tűztövisből félárnyéki növény lett nálam, de így is bőséggel hozza sárga terméseit.

• Jól osztják a kertet a kavicsborítással körbevett kiemelt ágyások. Azok is a legutóbbi átalakítás eredményei?

– A kavicsfelület kissé régebben, a kilencvenes években készült angol minta alapján, a magaságyás viszont újabb, öt éve építettem. Régi, már kiszáradt kutat tüntettem el velük. Megszüntetni költséges lett volna, ez kínálkozott a legjobb megoldásnak. Kiszámoltam, hogy a kellő vastagságú kavicsborításhoz mekkora mennyiség kell, de amikor megláttam a kapu elé borított 16 tonnányi óriási kavicshalmot, elképedtem. Akkoriban még nem lehetett agroszövetet kapni, így saját kezűleg lyuggatott fekete fóliát terítettem alá. Nem helyettesíti tökéletesen azt, de a célnak jobb híján megfelelt.

A kiemelt ágyakba tarka levelű kutyatej, árnyékliliomok ás azáleák kerültek. Sok más növény mellett ez utóbbiak is áruházak, árudák „ments meg” növényei voltak. Kiheverték a féloldalasságukat, gyönyörűen fejlődnek és rendszeresen virágoznak.

Elválaszt a lilaakác

Elidőzünk néhány percet a teraszon, megcsodálom az edénybe ültetett japánjuhart, az éppen nyíló rododendronokat, fűszernövényeket, aztán elindulunk, hogy fölfedezzük a ház előtti területet. A járda mellett sorakozó bonsaiok némi magyarázattal szolgálnak arra, hogy miért látok olyan sok formanövényt, leginkább gömb alakúakat a kertben.

– Régi szenvedélyem a bonsai, korábban az Egyetemi Bonsai Klub tagjaként sokat foglalkoztam velük, ma már nincs időm rájuk, ezért többségüket elajándékoztam, csak néhány példányt hagytam meg. A téli időszakot a tálakból kiemelve, tőzegborítás alatt töltik.

Átbújunk a lilaakác-pergola alatt, ami nemcsak térben, de stílusban is kettéválasztja a kertet. Az árnyékos, angolos hangulatú hátsó kertből a napos, mediterrán első kertbe érkezünk.

– A lilaakácot is rendszeresen metszem, muszáj is, hiszen óriásit nő egy év alatt, és szűkös a rendelkezésére álló hely. Először tél végén válogatok az áttelelt hajtások-vesszők közül, hogy azért maradjon virág elegendő, és visszakurtítom a túl hosszúakat, nyílás után pedig már bátrabban alakítom a bokrot. Háromszor-négyszer is nyílik, de természetesen az első a leglátványosabb, a legszebb.

Fotó: Algeier Wendy

Az előkertbe a gránátalmákat, levendulákat, fügebokrot és a már említett japánciprust ültettem. Remekül érzik magukat, a japánciprus talán párásabb környezetet igényelne, a déli fal védelméért viszont nagyon hálás.

A kerítésen kívül is folytatódik a látvány, a keskeny zöldsávban mályvasövény, alatta sűrűn gyöngyvirág borítja a talajt.

– Sokáig hadakoztam ellene, irtottam, de aztán elfogadtam a jelenlétét, meséli Noémi. A növényeket nemcsak megmenteni, de időnként elengedni, illetve ellenkezésünket legyűrve elfogadni is tudni kell, fűzi hozzá.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Csemegekukoricában is gyorsan megtérül a csepegtetőöntözés

A FruitVeB a dunaföldvári Somos Kft.-nél tartotta öntözéstechnikai bemutatóját. Az egyik házigazda, Lajkó Péter megerősítette, hogy a víz- és tápanyag-takarékos csepegtetőöntözéssel gyenge talajon is kiváló csemegekukorica-hozamok érhetők el.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

Kié a legszebb konyhakert 2019-ben?

Lezajlottak a kertbejárások és kiosztották a települések legszebb konyhakertjeinek járó jutalmakat „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program idei versenyében. Az idén összesen 378 településről közel 2400 kertnevezés érkezett. Az országos eredményhirdetésre és díjkiosztóra az OMÉK keretében kerül sor.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

Segíti a kormány a paprikatermesztőket

Számíthatnak a magyar kormány segítségére a kalocsai fűszerpaprika termelők, a feldolgozásban, az értékesítésben valamint paprika piaci szerepének javításában és növelésében is támogatják őket – mondta az agrárminiszter a XXX. Kalocsai Paprikafesztivál megnyitóján pénteken.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.