Back to top

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének tenyésztésszervezési nagydíját Hajduk Péter, a Juh- és Kecsketenyésztők Országos Szövetségének elnöke vehette át.

Az idei debreceni agrárexpón a juhstandon 29 tenyésztő 55 boxban 15 juh-, és két kecskefajtát mutatott be. Debrecen különösen nagy jelentőséggel bír a magyar juhágazat szempontjából, mivel Szabolcsban és a Hajdúságban található az állatok 40-45 százaléka. A kiállítás igen fontos a gazdálkodóknak, érdeklődőknek, hiszen itt személyesen találkozhatnak egy-egy fajta kiváló tenyésztőivel.

Az állatok felkészítése, minősége oly magas volt, hogy kétségkívül megállhatnák helyüket más nagy juhászati hagyományokkal rendelkező országok legrangosabb megmérettetésein is.

Az immár szokásossá vált szakmai napon pedig a résztvevők az előadások során gyakorlati ismeretekre tehettek szert, újdonságokkal is találkozhattak.

Fotó: Tóth Zsigmond
Ebben az évben a Vendée-i juhok bemutatkozása jelentett különösen érdekes színfoltot a kiskérődzők boxainál. Vrancsik András debreceni gazdálkodó hajdúsámsoni állományából érkeztek a szemet gyönyörködtető állatok. A gazda hangsúlyozza, hogy a fajta előnye, hogy húsformája szinte minden életkorban megfelel a piac elvárásainak, a lapockától kezdve a hátig mindenhol kimagasló. A nálunk született Vendée-i juhok jellemzően 1-1,5 éves korukra fejlődnek ki. Ekkor az anyák 60-70, míg a kosok 80-90 kilogrammosak, így a Vendée-i juh közepes testtömegű fajtának nevezhető. Ezt figyelembe kell venni takarmányozásuknál is – nem igényelnek annyi táplálékot, mint a szélesebb körben elterjedt nagyobb testű fajták. Vrancsik gazda szerint

a Vendée-i juh előtt hazánkban nagy jövő áll, hiszen nem kényes, ugyanakkor viszonylag szapora, kiváló húst adó állatról van szó.

A nála világra jött példányok közül már több kost is értékesített, ezeket továbbtenyésztésre, keresztezéshez vitték, ahol olyannyira beváltak, hogy új tulajdonosaik Franciaországból jerkéket importáltak, hogy fajtatisztán is tudják tenyészteni jószágaikat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Kukorékolhat egy kakas kora reggel? A bíróság döntött!

Aki vidéken él, vagy ott tölti a szabadságát, biztosan hallotta már kora reggel a kakas kukorékolását. Van aki számára ez idilli vagy csak természetes, de olyan is akad, akit annyira idegesít, hogy beperelt egy kakast.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

A fiatalítás és a generációváltás is a célja az OMÉK szakmai programjainak

A szakmának is változatos programokat kínál a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amely a kiállítás négy napja alatt számos konferenciának és szakmai előadásnak biztosít helyszínt.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

Csökkent a sertésvágások száma

Hosszú idő után, az idei első fél évben ismét csökkent a vágóhidak sertésvágásainak száma. Ezt részben az okozza, hogy a környező országokban - például az afrikai sertéspestis által sújtott Romániában - erősen megnőtt az élő állat iránti kereslet - írja pénteki számában a Világgazdaság.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

Az őshonos fajták megőrzése közös érdekünk

Az őshonos fajok és fajták nemzeti örökségünk részei, éppen ezért a kormány kiemelt feladatként tekint génjeik megőrzésére. Minderről Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt a témáról szóló konferencián, a KÁN nulladik napján.

Tenyészbika támogatási program: lehetőség a minőségi javulásra

A legfőbb cél évek óta a minőségi előrelépés húshasznú szarvasmarhákat tenyésztőknél, ez most az új támogatási formának köszönhetően meg is valósulhat. A tenyésztők nagy lehetőséget látnak a programban.