Back to top

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének tenyésztésszervezési nagydíját Hajduk Péter, a Juh- és Kecsketenyésztők Országos Szövetségének elnöke vehette át.

Az idei debreceni agrárexpón a juhstandon 29 tenyésztő 55 boxban 15 juh-, és két kecskefajtát mutatott be. Debrecen különösen nagy jelentőséggel bír a magyar juhágazat szempontjából, mivel Szabolcsban és a Hajdúságban található az állatok 40-45 százaléka. A kiállítás igen fontos a gazdálkodóknak, érdeklődőknek, hiszen itt személyesen találkozhatnak egy-egy fajta kiváló tenyésztőivel.

Az állatok felkészítése, minősége oly magas volt, hogy kétségkívül megállhatnák helyüket más nagy juhászati hagyományokkal rendelkező országok legrangosabb megmérettetésein is.

Az immár szokásossá vált szakmai napon pedig a résztvevők az előadások során gyakorlati ismeretekre tehettek szert, újdonságokkal is találkozhattak.

Fotó: Tóth Zsigmond
Ebben az évben a Vendée-i juhok bemutatkozása jelentett különösen érdekes színfoltot a kiskérődzők boxainál. Vrancsik András debreceni gazdálkodó hajdúsámsoni állományából érkeztek a szemet gyönyörködtető állatok. A gazda hangsúlyozza, hogy a fajta előnye, hogy húsformája szinte minden életkorban megfelel a piac elvárásainak, a lapockától kezdve a hátig mindenhol kimagasló. A nálunk született Vendée-i juhok jellemzően 1-1,5 éves korukra fejlődnek ki. Ekkor az anyák 60-70, míg a kosok 80-90 kilogrammosak, így a Vendée-i juh közepes testtömegű fajtának nevezhető. Ezt figyelembe kell venni takarmányozásuknál is – nem igényelnek annyi táplálékot, mint a szélesebb körben elterjedt nagyobb testű fajták. Vrancsik gazda szerint

a Vendée-i juh előtt hazánkban nagy jövő áll, hiszen nem kényes, ugyanakkor viszonylag szapora, kiváló húst adó állatról van szó.

A nála világra jött példányok közül már több kost is értékesített, ezeket továbbtenyésztésre, keresztezéshez vitték, ahol olyannyira beváltak, hogy új tulajdonosaik Franciaországból jerkéket importáltak, hogy fajtatisztán is tudják tenyészteni jószágaikat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

Büntetést kell fizetni a gyomorforgató bűz miatt - Belerokkan a baromfitelep

A csőszteleki baromfitelep elviselhetetlen bűze miatt teljesen tönkrement a szomszéd élete. Beperelte a baromfitenyésztőt. A bíróság olyan döntést hozott, amellyel sem a vállalkozás tulajdonosa, sem a mezőgazdasági miniszter nem ért egyet.

Nemespapagájok két évtizede hazánkban

Mintegy húsz ével ezelőtt igen nagy lendületet vett a hazai díszállattenyésztés: hónapról hónapra érkeztek addig nálunk szinte ismeretlennek számító madár- és kisemlősfajok hazánkba, melyek tartása, tenyésztése nagy és izgalmas kihívást jelentett, még a tapasztalt szakemberek számára is. Ekkor tűntek fel a nemespapagájok is.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Elmarad a milánói Myplant & Garden a koronavírus miatt

Sajtóközleményt adott ki a Milánóban február 26-28-ára tervezett nagyszabású dísznövényexpó, a Myplant & Garden a koronavírus miatt. Az Észak-Olaszországból érkező hírek miatt több nemzetközi kiállító visszamondta részvételét, ezért a szervezőbizottság úgy döntött, szeptemberre halasztják az eseményt.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.