Back to top

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Az augusztus első felét alapvetően jellemző nyári, meleg időjárást csak elvétve zavarta meg néhány zápor-zivatar. A nappalok folyamatosan 30 °C körül alakultak, éjszaka pedig 20 °C körüli levegő frissítette a környezetet. Ez a viszonylag száraz és meleg klíma elsősorban a rovarkártevőknek és egyes lisztharmatbetegségeknek kedvezett.

Az érőfélben levő zöldség- és gyümölcsféléken, valamint a csapdákban

tömegesen találkozni az ázsiai márványospoloskával és a zöld vándorpoloskával. Fölszaporodásukat egyértelműen a számukra kedvező meleg idő, valamint a természetes ellenségek hiánya segíti elő.

A szabadföldi paradicsomon és paprikán újabb és újabb kifakuló foltok jelzik a szívogatásukat. Toxikus nyáluk miatt ezeken a foltokon elhal a termés, ezért válik tarkává, gyakorlatilag piacképtelenné a bogyó. Ha védekezésre szánjuk el magunkat, okvetlenül vegyük figyelembe a fölhasznált készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejét.

Az almásokban most elsősorban a lisztharmat terjedésének kedvez az időjárás, a varasodás most a szárazabb klíma miatt kevésbé fertőz. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy nagy lehet a különbség az egyes ültetvények mikroklímája között, még kerten belül is a fajta, a termesztési technológia és a növényvédelem intenzitása miatt, ezért nem árt a rendszeres és az alapos földerítés a varasodás friss tünetei után. A terméseken megjelenő fertőzés már a gyümölcs téli tárolhatóságára is kihat. A baktériumos tűzelhalás még a nyári hónapokban is okozott friss megbetegedéseket, jelenleg nem látni újabb elhalásokat.

Almamolyos alma
Fotó: Dr. Aponyi Lajos

Az almamoly változatlanul nagy tömegben fogható a csapdákkal, tehát folyamatos a friss fertőzés. Az előző nemzedék hernyói már kirágtak a termésből, most friss tüneteket látni az eddig ép gyümölcsökön.

A levélaknázó molyok változatlanul károsítják a lombozatot, de kártételük most nem erősödött. Az almafa-vértetű terjedése országosan komoly kihívás, sajnos nem ebben az időszakban lehet a károsítást kezelni, legföljebb szinten tartható a fertőzés. A magas UV-sugárzás következménye az egyre több gyümölcsön jelentkező napperzselés, ami ellen vajmi keveset tehetünk, pedig már most is gyakori a kár.

A szőlő egyes fajtái már szedésre érettek. A zöldmunkák nyomán kihajtott vitorlákon friss szőlőperonoszpóra-tünetek láthatóak, míg

az elvékonyodott bogyókon lisztharmattal és szürkerothadással találkozni. A károk mérséklése érdekében most még nem késő beavatkozni.

A levelek által nem védett fürtökön szintén gyakori a napégés.

A selyemfényű puszpángmoly rajzása tovább tart, sőt a fogott lepkék száma még emelkedett is. Már több hete rajzik, de még várhatóan ezután is fog, ezért a hernyók kelése is sokáig fog tartani. Egyetlen védekezéssel nem óvhatók meg a bukszusok. Kombináljuk a kontakt készítményeket fölszívódóakkal, így a lepke és a hernyó is gyéríthető.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Maggal, mag nélkül - mi lesz a magyar dinnyével?

A Magyarországon nagy felületen görögdinnyét termesztőket és a termékláncban érdekelt szakembereket hívta össze a BASF Vegetable Seeds Nunhems Hungary Kft. A cég továbbra is velük együtt építené a dinnyeágazat jövőjét, a közös gondolkodást szorgalmazza, hogy a résztvevők megőrizzék versenyképességüket és a vásárlók kiváló árut kapjanak.

Így metsszük az almafát, ha jó termést akarunk

Tavasszal két hibát is elkövethetünk, ha almafánk van: az egyik, hogy nem metsszük meg, a másik pedig, hogy nagyon megmetsszük - szögezi le Szili Ferenc a Nébih Pölöskei Fajtakísérleti Állomásának vezetője, akinek a segítségével most videón is bemutatjuk az almafa metszését, hogy segítsük a hobbikertészek vagy éppen a szakemberek tavaszi, kerti munkáját.

Válsághelyzetben a bio

A koronavírus miatt a kínai fogyasztók távol maradnak a helyi piacoktól, ami erős igényt teremtett Új-Zéland bioalmája iránt. Az ausztrál térség legnagyobb bioalma-termelője, a Bostock New Zealand nemrég minden eddiginél nagyobb almaszállítmányt vitt légi úton Kínába.

Az árvácska növényvédelme

Az ibolyafélék családjába tartozó árvácska (viola x wittrockiana) gyakran ültetett kétnyári dísznövény. Nagy- és kisvirágú változatai parkokban, kertekben, balkonládákban igen kedves színfoltot adnak. Egyik őse a nálunk is vadon élő háromszínű árvácska.

Magyarország legnagyobb pálinkabemutatója Gyulán

Gyulán szervezik meg Magyarország legnagyobb pálinkabemutatóját, az április 24-én kezdődő rendezvényen többek között az alma és csonthéjas termésű, vadontermő és bogyósgyümölcsökből készült, valamint a szőlő- és tönkölypálinkákat készítő szeszfőzdék szakmai elismerésben részesülhetnek - közölték a szervezők az MTI-vel.

Indítótrágyázás

A hagyományosnak számító trágyázási rendszerekben a növények számára szükséges tápanyagokat legalább három részletben juttatjuk ki. Ősszel, a talajforgatás előtt az alaptrágyázással kezdünk, majd a tavaszi talaj-előkészítő munkák során dolgozzuk be a talajba az indítótrágyát.

Szinte semmiről nem volt papírja - a lefoglalt zöldség felét megsemmisítik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai Békés megyében ellenőrizték azt a csaknem két tonna különféle zöldséggel és gyümölccsel megrakott teherautót, amiről kiderült, hogy áruja nagy részéről nincsenek papírok és még a sofőr is feketén dogozott.

Spanyolországban aláírták az ipariparadicsom-szerződéseket

A spanyol ipariparadicsom-termelők 70 €/tonna (74,8 USD/t) ex-field árat fognak kapni ebben szezonban Extremadura és Andalúzia tartományokban, valamint a gyárakba beszállított ipari paradicsom ára várhatóan 76-78 €/t körül fog alakulni a gyár és a termőföld távolságának függvényében.

Kell a magyar torma

A torma a zöldségágazaton belül a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát szednek, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is.

Az áttelelő zöldségfélék védelme

Ahhoz, hogy egészségünk, munkaerőnk töretlen maradjon, a frisszöldség-fogyasztás nagyon fontos a téli hónapokban is. Ezért nem szabad megfeledkeznünk azokról a hidegtűrő, áttelelő zöldségfélékről, amelyek télen is szedhetők, folyamatosan használhatók ételeinkben, emellett a házikert téli hasznosítását is szolgálják. Közülük most a bimbóskel és a póréhagyma kórokozóit és kártevőit mutatjuk be.