Back to top

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Már áprilisban aszállyal és visszatérő tavaszi fagyokkal indult a tenyészidőszak, a május aztán az egyik leghidegebb és legcsapadékosabb hónap volt, júniusban pedig extrém kánikula kezdődött, sorolta bevezetőjében az idei szélsőségeket Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem adjunktusa. Júliusban romboló viharok és jégesők érkeztek, Zalában egy nap alatt 120 milliméter csapadék hullott.

Mindezek ellenére hazánk Európa legjobb helyzetű területeinek egyike, jelentette ki előadása elején Kiricsi Andrea, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának munkatársa. Európában 2014 és 2015 volt legmelegebb a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta, február, március és július volt kiemelkedően meleg. A klímaváltozásról szóló előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de rövid, intenzív esők formájában hullik majd, amelyek közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Az is valószínű, hogy tőlünk nyugatra és délre lesznek súlyosabb változások az időjárásban.

Magyarországon 1901 óta ismerjük az időjárás adatsorait, azóta 2018 volt a legmelegebb év. Az is leolvasható az adatokból, hogy 1980 óta gyorsul a fölmelegedés, a legmelegebb tíz évben csak 1934 és 1994 volt a 2000-es évek előtt. Az éves átlaghőmérséklet 1901 óta 1,23 °C-kal emelkedett, legjobban hazánk északkeleti vidékein.

Főként a nyári hőmérséklet emelkedik, a 25 °C-os átlagot meghaladó hőségnapok száma héttel nőtt 1901 óta. A fagyos napok száma viszont csökken, mégpedig 17 nappal kevesebbszer van fagy manapság. Ennek megfelelően 2-8 nappal korábban kezdődik a vegetáció, mint egy évszázada.

Érdekes módon az éves csapadék mennyisége nem változott 1901 óta, bár az évek közti ingadozások nagyok. Az Alföldön tizedével több a csapadék, délnyugaton valamivel kevesebb. Tendenciaként az látható, hogy

a tavaszok egyre szárazabbak, az idén például márciusban 70 százalékkal hullott kevesebb eső az átlagosnál.

Az a legnagyobb gond, hogy a csapadék nagy adagokban, hirtelen zúdul le, ami nem hasznosul kellően. Az aszályról 1952 óta rendelkezünk adatsorral, ez alapján csöppet sem ritka ez a jelenség hazánkban. Az idei szárazság tulajdonképpen tavaly kezdődött és az idén csak fokozódott, júniusban még mínuszban volt a hazai vízmérleg a sok májusi eső ellenére.

Ezek a változások természetesen hatnak a károsítókra is, az 1980-as évek óta 15 új kártevőfajt azonosítottak hazánkban, mondta előadásában Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének egyetemi tanára. A kertészeti kártevőegyüttesek változása persze nemcsak a klímaváltozástól függ, hanem a technológia elemeinek változásától, a vetésváltás elhagyásától is.

Az újonnan érkezett kártevők mellett pedig a meglévők életfeltételei is kedvezően változtak, így nagyobb kárt tudnak okozni.

Jól telel az utóbbi években a kaliforniai pajzstetű
Ilyen például a kaliforniai pajzstetű, az eperfa pajzstetű és a takácsatkák. Áttelelésüknek, illetve szaporodásuknak kedvez az enyhébb tél és a melegebb tavasz.

Új kártevő hazánkban a mandula magdarázs, a gyapottok bagolylepke. Utóbbi már áttelel nálunk is, de nagy tömegben a délről érkező lepkék utódai károsítanak szabadföldön.

 

Gyümölcsfákon is károsít az amerikai lepkekabóca
2004 óta ismert hazánkban az amerikai lepkekabóca, és azóta töretlenül szaporodik. Jól tűri a teleinket, tavasszal bármilyen növényen megjelennek a lárvái, június végén pedig a kifejlett egyedek. Gyom- és dísznövények mellett károsítja már az almát, szilvát és kajszit is, szerencsére nem terjeszt fitoplazmás betegséget, mint az amerikai szőlőkabóca, ami a rendkívül veszélyes szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma vektora.

Melegházból kikerülve már a szabadföldön is károsít a paradicsommoly és a nyugati virágtripsz. Sajnos a szántóföldön nehezebb védekezni ellenük, az üvegházban alkalmazott biológiai védekezés nem megoldható.

Legutóbb a vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska érkezett meg Magyarországra. Sajnos egyelőre nem tudunk eredményesen védekezni ellenük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Mikulásvirág: az eltarthatóság a fő cél

A mikulásvirág az egyik legfontosabb szobanövény, bár sokan kifogásolják tartósságát, és ez mindenképpen rontja a megítélését. A nemesítők hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a növények eltarthatóságát növeljék, ez azonban komoly kihívások elé állítja a szakembereket.

Csúcskombájnok a John Deere-től

A John Deere Európában a múlt év őszén, az Agritechnica kiállításon mutatta be a 100 t/h feletti teljesítményekre tervezett betakarítógépeit, amelyek kombájnflottájának a zászlóshajói lesznek.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Ilyen változatosak a díszfüvek

Az utóbbi években feltűnően sok díszfüvet láthatunk a közterületeken. Évelőágyakban használják könnyed ellenpontként, vagy széles, kanyargós sávokban ültetik, melléjük pedig egynyáriak kerülnek. Nemcsak a megjelenésük miatt kedvelik a kertépítők, hanem mert viszonylag egyszerűen fenntarthatók, nem esnek áldozatul a károsítóknak.

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

VP AKG/ÖKO pályázatok: kedvező változtatás

Megoldódni látszik az egyes egybeművelésekből adódó problémakör a VP AKG/ÖKO támogatásoknál.

Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége

Kártevők szempontjából az agrárium egyik slágertémája volt a poloskainvázió. Kertekben, gyümölcsösökben, veteményesekben szinte mindenhol előfordul, egészen a panellakások nappalijának tévé képernyőéig. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangjuk mellett szaguk is elviselhetetlen; egyszóval az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe.