Back to top

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Már áprilisban aszállyal és visszatérő tavaszi fagyokkal indult a tenyészidőszak, a május aztán az egyik leghidegebb és legcsapadékosabb hónap volt, júniusban pedig extrém kánikula kezdődött, sorolta bevezetőjében az idei szélsőségeket Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem adjunktusa. Júliusban romboló viharok és jégesők érkeztek, Zalában egy nap alatt 120 milliméter csapadék hullott.

Mindezek ellenére hazánk Európa legjobb helyzetű területeinek egyike, jelentette ki előadása elején Kiricsi Andrea, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának munkatársa. Európában 2014 és 2015 volt legmelegebb a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta, február, március és július volt kiemelkedően meleg. A klímaváltozásról szóló előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de rövid, intenzív esők formájában hullik majd, amelyek közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Az is valószínű, hogy tőlünk nyugatra és délre lesznek súlyosabb változások az időjárásban.

Magyarországon 1901 óta ismerjük az időjárás adatsorait, azóta 2018 volt a legmelegebb év. Az is leolvasható az adatokból, hogy 1980 óta gyorsul a fölmelegedés, a legmelegebb tíz évben csak 1934 és 1994 volt a 2000-es évek előtt. Az éves átlaghőmérséklet 1901 óta 1,23 °C-kal emelkedett, legjobban hazánk északkeleti vidékein.

Főként a nyári hőmérséklet emelkedik, a 25 °C-os átlagot meghaladó hőségnapok száma héttel nőtt 1901 óta. A fagyos napok száma viszont csökken, mégpedig 17 nappal kevesebbszer van fagy manapság. Ennek megfelelően 2-8 nappal korábban kezdődik a vegetáció, mint egy évszázada.

Érdekes módon az éves csapadék mennyisége nem változott 1901 óta, bár az évek közti ingadozások nagyok. Az Alföldön tizedével több a csapadék, délnyugaton valamivel kevesebb. Tendenciaként az látható, hogy

a tavaszok egyre szárazabbak, az idén például márciusban 70 százalékkal hullott kevesebb eső az átlagosnál.

Az a legnagyobb gond, hogy a csapadék nagy adagokban, hirtelen zúdul le, ami nem hasznosul kellően. Az aszályról 1952 óta rendelkezünk adatsorral, ez alapján csöppet sem ritka ez a jelenség hazánkban. Az idei szárazság tulajdonképpen tavaly kezdődött és az idén csak fokozódott, júniusban még mínuszban volt a hazai vízmérleg a sok májusi eső ellenére.

Ezek a változások természetesen hatnak a károsítókra is, az 1980-as évek óta 15 új kártevőfajt azonosítottak hazánkban, mondta előadásában Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének egyetemi tanára. A kertészeti kártevőegyüttesek változása persze nemcsak a klímaváltozástól függ, hanem a technológia elemeinek változásától, a vetésváltás elhagyásától is.

Az újonnan érkezett kártevők mellett pedig a meglévők életfeltételei is kedvezően változtak, így nagyobb kárt tudnak okozni.

Jól telel az utóbbi években a kaliforniai pajzstetű
Ilyen például a kaliforniai pajzstetű, az eperfa pajzstetű és a takácsatkák. Áttelelésüknek, illetve szaporodásuknak kedvez az enyhébb tél és a melegebb tavasz.

Új kártevő hazánkban a mandula magdarázs, a gyapottok bagolylepke. Utóbbi már áttelel nálunk is, de nagy tömegben a délről érkező lepkék utódai károsítanak szabadföldön.

 

Gyümölcsfákon is károsít az amerikai lepkekabóca
2004 óta ismert hazánkban az amerikai lepkekabóca, és azóta töretlenül szaporodik. Jól tűri a teleinket, tavasszal bármilyen növényen megjelennek a lárvái, június végén pedig a kifejlett egyedek. Gyom- és dísznövények mellett károsítja már az almát, szilvát és kajszit is, szerencsére nem terjeszt fitoplazmás betegséget, mint az amerikai szőlőkabóca, ami a rendkívül veszélyes szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma vektora.

Melegházból kikerülve már a szabadföldön is károsít a paradicsommoly és a nyugati virágtripsz. Sajnos a szántóföldön nehezebb védekezni ellenük, az üvegházban alkalmazott biológiai védekezés nem megoldható.

Legutóbb a vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska érkezett meg Magyarországra. Sajnos egyelőre nem tudunk eredményesen védekezni ellenük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Süssünk, főzzünk gyógynövénnyel

Kertünk gyógynövényeit érdemes megismerni az étkezéseinkben betöltött szerepük felől is, vannak ugyanis olyanok, amelyek fűszerek is egyben, ilyen a kakukkfű, a szurokfű, a fokhagyma. Néhány izgalmas és igen finom receptet ajánlunk most ahhoz, hogy a gyógynövények nagyobb teret kapjanak a konyhában is. Jó egészséget hozzá!

Díszkert zöldségfélékből I.

Egy ápolt konyhakert mindig szép látványt nyújt, tükrözi a gazdája szeretetét a kerti munkák iránt. A zöldségfélék nagy részéről elmondható, hogy nem csak hagyományos formában, a művelés, növényvédelem, szedés szempontjából praktikus, szabályos sorokba ültetve tudják gyönyörködtetni a szemet.

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Szemek a levegőben - drón 10 ezer hektárhoz

Nauru 500 C néven kifejezetten a nagy gazdaságok igényeit szem előtt tartva fejlesztette ki megfigyelő drónját a brazíliai XMobots vállalat. A drónt négy órás repülési ideje a gyártó szerint sokféle térképezési, megfigyelési feladatra teszi ideálissá a nagy, tízezer hektárosnál nagyobb növénytermesztő gazdaságok, illetve földbirtokok kezelői számára.

Nagy csapás lesz a nitrogéntrágyák védővámja

Könnyen lehet, hogy nagy csapást mér Európa gazdálkodóira az Európai Bizottság a nitrogéntartalmú műtrágyákra kivetendő dömpingellenes védővámmal – figyelmeztet Cedric Benoist francia gazda, a gabonatermesztők nemzeti szövetségének elnökségi tagja.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.

Ügyes kecskék

A sok látnivaló mellett, kecskeügyességi bemutatóval és erdei piaccal is várja az érdeklődőket a Budakeszi Vadaspark szeptember 15-én, vasárnap.

Természetes talajgyógyítás

Megvizsgáljuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy talajunkban egészséges, virágzó növényeket nevelhessünk. Számos természetes talajjavító mód áll rendelkezésünkre.