Back to top

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Már áprilisban aszállyal és visszatérő tavaszi fagyokkal indult a tenyészidőszak, a május aztán az egyik leghidegebb és legcsapadékosabb hónap volt, júniusban pedig extrém kánikula kezdődött, sorolta bevezetőjében az idei szélsőségeket Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem adjunktusa. Júliusban romboló viharok és jégesők érkeztek, Zalában egy nap alatt 120 milliméter csapadék hullott.

Mindezek ellenére hazánk Európa legjobb helyzetű területeinek egyike, jelentette ki előadása elején Kiricsi Andrea, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának munkatársa. Európában 2014 és 2015 volt legmelegebb a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta, február, március és július volt kiemelkedően meleg. A klímaváltozásról szóló előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de rövid, intenzív esők formájában hullik majd, amelyek közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Az is valószínű, hogy tőlünk nyugatra és délre lesznek súlyosabb változások az időjárásban.

Magyarországon 1901 óta ismerjük az időjárás adatsorait, azóta 2018 volt a legmelegebb év. Az is leolvasható az adatokból, hogy 1980 óta gyorsul a fölmelegedés, a legmelegebb tíz évben csak 1934 és 1994 volt a 2000-es évek előtt. Az éves átlaghőmérséklet 1901 óta 1,23 °C-kal emelkedett, legjobban hazánk északkeleti vidékein.

Főként a nyári hőmérséklet emelkedik, a 25 °C-os átlagot meghaladó hőségnapok száma héttel nőtt 1901 óta. A fagyos napok száma viszont csökken, mégpedig 17 nappal kevesebbszer van fagy manapság. Ennek megfelelően 2-8 nappal korábban kezdődik a vegetáció, mint egy évszázada.

Érdekes módon az éves csapadék mennyisége nem változott 1901 óta, bár az évek közti ingadozások nagyok. Az Alföldön tizedével több a csapadék, délnyugaton valamivel kevesebb. Tendenciaként az látható, hogy

a tavaszok egyre szárazabbak, az idén például márciusban 70 százalékkal hullott kevesebb eső az átlagosnál.

Az a legnagyobb gond, hogy a csapadék nagy adagokban, hirtelen zúdul le, ami nem hasznosul kellően. Az aszályról 1952 óta rendelkezünk adatsorral, ez alapján csöppet sem ritka ez a jelenség hazánkban. Az idei szárazság tulajdonképpen tavaly kezdődött és az idén csak fokozódott, júniusban még mínuszban volt a hazai vízmérleg a sok májusi eső ellenére.

Ezek a változások természetesen hatnak a károsítókra is, az 1980-as évek óta 15 új kártevőfajt azonosítottak hazánkban, mondta előadásában Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének egyetemi tanára. A kertészeti kártevőegyüttesek változása persze nemcsak a klímaváltozástól függ, hanem a technológia elemeinek változásától, a vetésváltás elhagyásától is.

Az újonnan érkezett kártevők mellett pedig a meglévők életfeltételei is kedvezően változtak, így nagyobb kárt tudnak okozni.

Jól telel az utóbbi években a kaliforniai pajzstetű
Ilyen például a kaliforniai pajzstetű, az eperfa pajzstetű és a takácsatkák. Áttelelésüknek, illetve szaporodásuknak kedvez az enyhébb tél és a melegebb tavasz.

Új kártevő hazánkban a mandula magdarázs, a gyapottok bagolylepke. Utóbbi már áttelel nálunk is, de nagy tömegben a délről érkező lepkék utódai károsítanak szabadföldön.

 

Gyümölcsfákon is károsít az amerikai lepkekabóca
2004 óta ismert hazánkban az amerikai lepkekabóca, és azóta töretlenül szaporodik. Jól tűri a teleinket, tavasszal bármilyen növényen megjelennek a lárvái, június végén pedig a kifejlett egyedek. Gyom- és dísznövények mellett károsítja már az almát, szilvát és kajszit is, szerencsére nem terjeszt fitoplazmás betegséget, mint az amerikai szőlőkabóca, ami a rendkívül veszélyes szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma vektora.

Melegházból kikerülve már a szabadföldön is károsít a paradicsommoly és a nyugati virágtripsz. Sajnos a szántóföldön nehezebb védekezni ellenük, az üvegházban alkalmazott biológiai védekezés nem megoldható.

Legutóbb a vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska érkezett meg Magyarországra. Sajnos egyelőre nem tudunk eredményesen védekezni ellenük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Fejlesztés, munkahelyvédelem - Támogatás a kertészeteknek

Október közepén indul az az új fejlesztési támogatás, amely 30 milliárd forintot biztosít a kertészeti ágazat versenyképességet és hatékonyságot szolgáló beruházásaihoz.

Talajtakarás faforgáccsal

Egy apró trükk a kertészkedéshez… Létezik egy jól bevált módszer a régimódi kertész szakkönyvekben, mely azt taglalja, hogy az ősz elérkezettével egyben eljön az ideje a dupla ásásnak is. Mára a tudomány bebizonyította ennek az ellenkezőjét, hiszen egyre terjednek a minimális talajforgatással járó módszerek. Nem éri meg a felső termékeny részt leforgatni, a gyökérzóna mélysége alá.

Akár életveszélyes is lehet az almaallergia

Sok embert érint az almaallergia, amelynek a tünetei általában enyhék, bizonyos esetekben azonban a torok dagadásával és légszomj kialakulásával is járhat.

Ez még nem a természetes őszi lombhullás – Növényvédelmi előrejelzés 40. hét

Növényvédelmi szempontból a késő nyarat idéző, mintegy három hétig csapadékmentes időjárás inkább a kártevők fellépésének kedvezett, míg a kórokozók tevékenysége háttérbe szorult. Ezzel együtt a címben is említett korai lombhullásért két gombabetegség a felelős, ahogy a korai dióhullás okát is kórokozók támadásában kell keresnünk.

150 éve segítik mindennapjainkat

150 év. Ennyi idő telt el, hogy 1870-ben Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet néven, a mai Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jogelődjeként megalakuljon az intézményesített időjárás-előrejelzés. Ennek évfordulójára emlékeztek meg a szakemberek, politikusok, valamint a Meteorológiai Világszervezet elnöke szeptember 25-én, a Várkert Bazár előadótermében.

Megnyílt a dísznövény és kertművészeti napok Fehérvárcsurgón

Megnyitották és hétvégén látogatható a 16. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban, ahol szakmai előadások, kiállítások, hangversenyek szerepelnek a programban és számos kiállító vesz részt. Az eseményt Pascale Andreani, a Francia Köztársaság nagykövete és Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

Fürjek és paradicsomok - A belvárosban is lehet gazdálkodni

Alapvetően a fürjek miatt látogattam el a Miczák családhoz, de ez a paradicsomőrület nem hagy nyugodni... Szépen gondozott családi házba csöngetek be Veszprém belvárosában. A ház mellett virágokkal övezett kerti út visz hátra. A terasz mellett egy görögdinnye fejlődik, mint Miczák Lászlótól megtudom, véletlenül fújta ide a szél.

Hamuval javíthatók egyes kerti talajok

Számtalan ember miután tüzet gyújtott félreteszi a hamut, hogy szétszórja kertjében. A hamu nagy mennyiségű tápanyagforrást tartalmaz, leginkább káliumot és foszfort. Azonban a tápanyag mennyisége attól függ, hogy milyen fából készült. A keményfák, mint a tölgy és a juhar több tápanyagot tartalmaznak, mint a puhafák, például a fenyő.

Olaszországban megtalálták a pöttyösszárnyú muslica természetes ellenségét

Olaszországi gyümölcsösöket mértek föl azzal a céllal, hogy biológiai védekezést dolgozzanak ki a pöttyösszárnyú muslica ellen. Sikerült megtalálni az Ázsiából származó Leptoplinia japonica fürkészdarazsat, ami további két parazitoid mellett a megoldáshoz vezethet. Ez egyben a faj első európai azonosítása.