Back to top

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Már áprilisban aszállyal és visszatérő tavaszi fagyokkal indult a tenyészidőszak, a május aztán az egyik leghidegebb és legcsapadékosabb hónap volt, júniusban pedig extrém kánikula kezdődött, sorolta bevezetőjében az idei szélsőségeket Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem adjunktusa. Júliusban romboló viharok és jégesők érkeztek, Zalában egy nap alatt 120 milliméter csapadék hullott.

Mindezek ellenére hazánk Európa legjobb helyzetű területeinek egyike, jelentette ki előadása elején Kiricsi Andrea, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának munkatársa. Európában 2014 és 2015 volt legmelegebb a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta, február, március és július volt kiemelkedően meleg. A klímaváltozásról szóló előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de rövid, intenzív esők formájában hullik majd, amelyek közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Az is valószínű, hogy tőlünk nyugatra és délre lesznek súlyosabb változások az időjárásban.

Magyarországon 1901 óta ismerjük az időjárás adatsorait, azóta 2018 volt a legmelegebb év. Az is leolvasható az adatokból, hogy 1980 óta gyorsul a fölmelegedés, a legmelegebb tíz évben csak 1934 és 1994 volt a 2000-es évek előtt. Az éves átlaghőmérséklet 1901 óta 1,23 °C-kal emelkedett, legjobban hazánk északkeleti vidékein.

Főként a nyári hőmérséklet emelkedik, a 25 °C-os átlagot meghaladó hőségnapok száma héttel nőtt 1901 óta. A fagyos napok száma viszont csökken, mégpedig 17 nappal kevesebbszer van fagy manapság. Ennek megfelelően 2-8 nappal korábban kezdődik a vegetáció, mint egy évszázada.

Érdekes módon az éves csapadék mennyisége nem változott 1901 óta, bár az évek közti ingadozások nagyok. Az Alföldön tizedével több a csapadék, délnyugaton valamivel kevesebb. Tendenciaként az látható, hogy

a tavaszok egyre szárazabbak, az idén például márciusban 70 százalékkal hullott kevesebb eső az átlagosnál.

Az a legnagyobb gond, hogy a csapadék nagy adagokban, hirtelen zúdul le, ami nem hasznosul kellően. Az aszályról 1952 óta rendelkezünk adatsorral, ez alapján csöppet sem ritka ez a jelenség hazánkban. Az idei szárazság tulajdonképpen tavaly kezdődött és az idén csak fokozódott, júniusban még mínuszban volt a hazai vízmérleg a sok májusi eső ellenére.

Ezek a változások természetesen hatnak a károsítókra is, az 1980-as évek óta 15 új kártevőfajt azonosítottak hazánkban, mondta előadásában Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének egyetemi tanára. A kertészeti kártevőegyüttesek változása persze nemcsak a klímaváltozástól függ, hanem a technológia elemeinek változásától, a vetésváltás elhagyásától is.

Az újonnan érkezett kártevők mellett pedig a meglévők életfeltételei is kedvezően változtak, így nagyobb kárt tudnak okozni.

Jól telel az utóbbi években a kaliforniai pajzstetű
Ilyen például a kaliforniai pajzstetű, az eperfa pajzstetű és a takácsatkák. Áttelelésüknek, illetve szaporodásuknak kedvez az enyhébb tél és a melegebb tavasz.

Új kártevő hazánkban a mandula magdarázs, a gyapottok bagolylepke. Utóbbi már áttelel nálunk is, de nagy tömegben a délről érkező lepkék utódai károsítanak szabadföldön.

 

Gyümölcsfákon is károsít az amerikai lepkekabóca
2004 óta ismert hazánkban az amerikai lepkekabóca, és azóta töretlenül szaporodik. Jól tűri a teleinket, tavasszal bármilyen növényen megjelennek a lárvái, június végén pedig a kifejlett egyedek. Gyom- és dísznövények mellett károsítja már az almát, szilvát és kajszit is, szerencsére nem terjeszt fitoplazmás betegséget, mint az amerikai szőlőkabóca, ami a rendkívül veszélyes szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma vektora.

Melegházból kikerülve már a szabadföldön is károsít a paradicsommoly és a nyugati virágtripsz. Sajnos a szántóföldön nehezebb védekezni ellenük, az üvegházban alkalmazott biológiai védekezés nem megoldható.

Legutóbb a vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska érkezett meg Magyarországra. Sajnos egyelőre nem tudunk eredményesen védekezni ellenük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Fokozódik a csapadékhiány

A szeptember eleje tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.