Back to top

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Sziklaomlás miatt fokozott óvatosságra inti a kirándulókat a Rám-szakadékban a Pilisi Parkerdő Zrt. A Magyar Hírlap által megkérdezett szakértő arra hívta fel a figyelmet: a hegyekből – bár mi nyugodtnak látjuk azokat – különböző természeti folyamatok miatt folyton kisebb-nagyobb kövek hullanak le.

Geológiai értelemben nincs nyugodt hegység bolygónkon – mondta lapnak Maróti Ágnes. A geológust annak kapcsán kerestük meg, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. a minap bejelentette, fokozott óvatosságra inti a Rám-szakadékban közlekedő turistákat, mert a napokban egy nagyméretű sziklatömb zuhant az útra. – Akad olyan magyar hegység, amely évenként egy millimétert is képes „nőni”, és ez száz esztendő alatt már tekintélyes tíz centimétert jelent. Ezt persze szemmel még az sem lenne képes észlelni, aki esetleg végigélné ezt az időtávot – fogalmazott a szakember.

Tréfásan azt szokták mondani, hogy az izgő-mozgó hegyek folyton kisebb-nagyobb sziklákat borjadzanak – mondta. Hozzátette, a mélyben olyan erők lapulnak, amelyek emberi ésszel felfoghatatlanok.

A felszínen vagy a kőfalakban lévő sziklákat persze nem csak a föld mélyéről érkező mozgások ingatják meg, hanem a fagy, a meleg, a víz és a szél is sokat tesz azért, hogy időnként látványosan gyorsan, például egy kőomlással átalakuljon már megismert környezetünk.

Példaként megemlítette, hogy télen, amikor a repedésekbe befolyt víz megfagy, kitágulva mintegy megtolja a köveket. Az olvadásnál a víz elszivárog, a keletkezett résekbe pedig újabb, apróbb kövek hullanak, aztán ismét felbukkan víz és a jég, de mivel a hely a kis kövek okán kevesebb lett, újfent eltolódik a szikla, s ez így megy egészen addig, amíg egy meredélyen valahol le nem esik egy nagyobb darab. A Pilisben mértünk olyan követ, amely két fagyos hét alatt két millimétert vándorolt arrébb egy meredek lejtő széle felé – utalt egy korábbi vizsgálatukra a geológus. A Rám-szakadék, vagy más néven szurdokvölgy azért is különleges, mert a térség vulkáni eredetű, a sziklafal pedig mintegy látleletet nyújt a hegyképződési folyamatokról.

A Pilisi Parkerdő Zrt. egyelőre nem tartotta indokoltnak lezárni a népszerű kirándulóhelyet, amely egyébként természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak.

Azon túl, hogy a látogatás szabályait a helyszínen kitáblázták, nyomatékosan figyelmeztetik az embereket, hogy mindenki csak saját felelősségére mehet végig az úton. Ennek ellenére sajnos minden évben akadnak olyanok, akik felelőtlenül vagy nem kellő felszerelésben vágnak neki a veszélyes ösvénynek. A Rám-szakadékot egyébként évről évre ötven-hatvanezer ember keresi föl.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Új nyomtatvány szükséges a lovas szolgáltatási vizsgákhoz

A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Pompázik a kikeleti hóvirág a Duna-menti ligeterdőkben

A legtöbb kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó társához hasonlóan a hóvirág virágzása is erősen függ az időjárástól. Az idei enyhe tél hatására a Kiskunság ártereiben is a szokásosnál hamarabb kezdett nyílni a kikeleti hóvirág, meseszép szőnyeggel borítva be az erdők alját.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.

Nyolcadik évadát kezdi meg a feketególya-fészek élő adása

Napokon belül elfoglalhatják a Gemenci erdőben bekamerázott fészküket az Afrikából visszatérő fekete gólyák. A Gemenc Zrt. február 18-án elindítja az internetes élő közvetítést. Az erdőgazdaság finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével folytatódhat a be nem avatkozás elvére épülő tudományos megfigyelés.