Back to top

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Sziklaomlás miatt fokozott óvatosságra inti a kirándulókat a Rám-szakadékban a Pilisi Parkerdő Zrt. A Magyar Hírlap által megkérdezett szakértő arra hívta fel a figyelmet: a hegyekből – bár mi nyugodtnak látjuk azokat – különböző természeti folyamatok miatt folyton kisebb-nagyobb kövek hullanak le.

Geológiai értelemben nincs nyugodt hegység bolygónkon – mondta lapnak Maróti Ágnes. A geológust annak kapcsán kerestük meg, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. a minap bejelentette, fokozott óvatosságra inti a Rám-szakadékban közlekedő turistákat, mert a napokban egy nagyméretű sziklatömb zuhant az útra. – Akad olyan magyar hegység, amely évenként egy millimétert is képes „nőni”, és ez száz esztendő alatt már tekintélyes tíz centimétert jelent. Ezt persze szemmel még az sem lenne képes észlelni, aki esetleg végigélné ezt az időtávot – fogalmazott a szakember.

Tréfásan azt szokták mondani, hogy az izgő-mozgó hegyek folyton kisebb-nagyobb sziklákat borjadzanak – mondta. Hozzátette, a mélyben olyan erők lapulnak, amelyek emberi ésszel felfoghatatlanok.

A felszínen vagy a kőfalakban lévő sziklákat persze nem csak a föld mélyéről érkező mozgások ingatják meg, hanem a fagy, a meleg, a víz és a szél is sokat tesz azért, hogy időnként látványosan gyorsan, például egy kőomlással átalakuljon már megismert környezetünk.

Példaként megemlítette, hogy télen, amikor a repedésekbe befolyt víz megfagy, kitágulva mintegy megtolja a köveket. Az olvadásnál a víz elszivárog, a keletkezett résekbe pedig újabb, apróbb kövek hullanak, aztán ismét felbukkan víz és a jég, de mivel a hely a kis kövek okán kevesebb lett, újfent eltolódik a szikla, s ez így megy egészen addig, amíg egy meredélyen valahol le nem esik egy nagyobb darab. A Pilisben mértünk olyan követ, amely két fagyos hét alatt két millimétert vándorolt arrébb egy meredek lejtő széle felé – utalt egy korábbi vizsgálatukra a geológus. A Rám-szakadék, vagy más néven szurdokvölgy azért is különleges, mert a térség vulkáni eredetű, a sziklafal pedig mintegy látleletet nyújt a hegyképződési folyamatokról.

A Pilisi Parkerdő Zrt. egyelőre nem tartotta indokoltnak lezárni a népszerű kirándulóhelyet, amely egyébként természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak.

Azon túl, hogy a látogatás szabályait a helyszínen kitáblázták, nyomatékosan figyelmeztetik az embereket, hogy mindenki csak saját felelősségére mehet végig az úton. Ennek ellenére sajnos minden évben akadnak olyanok, akik felelőtlenül vagy nem kellő felszerelésben vágnak neki a veszélyes ösvénynek. A Rám-szakadékot egyébként évről évre ötven-hatvanezer ember keresi föl.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Újra vár az Erdővarázs

Szeptember 20-21-én Budapestre költöznek az ország erdői. A két napos ingyenes látogatható IV. Erdővarázs családi napokon a magyarországi erdők értékeit, érdekességeit és az erdész szakma szépségét, különlegességeit mutatják be a Szabadság téren az Agrárminisztérium kezdeményezésére az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

Ma kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Háromnapos programsorozat keretében mérkőznek meg egymással az Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjének résztvevői szerdától péntekig. A cél az, hogy felkeltsék a 18-24 éves korosztály érdeklődését az értékteremtő programok iránt, betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati terepi természetvédelmi munkát.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.