Back to top

Reggeli fenntartható gabonából

Tudósok arra kérik a gabonapehelygyártó óriásokat, hogy fenntartható módon termesztett gabonaféléket használjanak termékeik alapanyagaként. Egy amerikai tanulmány szerint több százezer hektárnyi termőföldet lehetne így átalakítani.

A Union of Concerned Scientists (UCS) amerikai nonprofit szervezet legújabb tanulmánya szerint hatalmas területen segítené a fenntartható mezőgazdasági termelés elterjedését, ha a nagy gabonapehelygyártó cégek így termesztett gabonaféléket használnának alapanyagként — számolt be a modernfarmer.com.

Mint írják, az utóbbi évtizedekben a rendelkezésre álló számos gabonaféle közül kettő, a búza és a kukorica dominálta ezt az iparágat.

Márpedig ezeket a gabonaféléket épp a legkevésbé fenntartható módon termesztik: a kukorica például sokszor ugyanazon a helyen marad, vagy más haszonnövénnyel vetésforgóban termesztik, így a talaj jobban ki van téve az eróziónak, ami környezeti problémákhoz vezet. Ehelyett minél változatosabb vetésforgókra lenne szükség, illetve arra, hogy a vetésforgókban takarónövényeket használjanak.

A 4 fő gabonapehely-gyártó az Egyesült Államokban - a General Mills, a Kellogg Company, a Post Holdings és a Quaker Foods - uralja a piac 86 százalékát, így valóban fontos, hogy ők milyen vállalásokat tesznek.

Marcia DeLonge, a UCS senior tudósa szerint határozott, sőt agresszív lépésekre van szükség: “azok az ételek, amelyekkel sokan nap mint nap találkozunk, nagy hatással lehetnek a termőföld védelmére, a víztisztaságra, és segíthetnek a klímaváltozással kapcsolatos megoldásokban is”. A tanulmányban

konkrét számításokkal is alátámasztották, hogy ha egy-egy nagy gabonapehelygyártó csak a legnépszerűbb reggeliző termékeinek alapanyagát szerezné be fenntarható gazdálkodásokból, akkor akár több, mint százezer hektár termőföldet lehetne ily módon átalakítani.

A General Mills már ígéretet tett arra, hogy 2030-ig egymillió hektárnyi, hagyományos művelésű területet alakít át.

Forrás: 
modernfarmer.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Győzedelmeskedik a realitás

Aratni annyit tesz, mint sikert elérni. Elég nagy várakozásokkal indult idén a nyári betakarítás, és hamar kiderült, hogy csodára nem számíthatunk. Ugyanis azután, amit a kalászos gabonáknak tavaly ősztől az aratás kezdetéig át kellett élnie, valóságos csoda, ha elfogadhatóak lesznek a hozamok.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Több mint harmadával nőtt az online vásárlások összértéke egy felmérés szerint

A tavalyi azonos időszakhoz képest a második negyedévben 34 százalékkal nőtt, és elérte a 188 milliárd forintot az online vásárlások összege Magyarországon - derül ki a Jófogás internetes kereskedelmi portál, és a GKI Digital tanácsadó cég csütörtökön közölt összesítéséből.

Folytatódik a száraz idő

Jelenleg hazánk döntő részén megfelelő a talajnedvesség, a kapás növények szépen fejlődhetnek, a meleg és jobbára száraz időben pedig jól lehet haladni a még kint lévő kalászosok aratásával is. A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban nem ilyen ideális a helyzet, arrafelé nem esett elég eső, így még mindig a kritikus szint alatt van a talajnedvesség.

A májusi fagy után 3 csövet ígér a kukorica

Kósa Sándor egyéni gazdálkodó Nagyecseden. Négyszáz hektárt művel a feleségével közösen, amiből 200 hektár kukorica, 100 hektár búza, 100 hektár napraforgó. Agrármérnöki pályáját 1973-ban kezdte a 70 éves szakember. Ezt azért fontos kiemelni, mert olyat, mint az idén, hogy az 5-6 leveles kukorica május 13-án lefagyjon, még nem tapasztalt.

Hogyan fagyasszuk jól a gombát?

Az idén csapadékos nyárral jelentkezett a természet. Nézzük a jó oldalát, ez sok gombát jelent! Sokan nem fagyasztják, mert tartanak attól, hogy kiolvadás után az állaga megváltozik. De vannak praktikák, amivel ez megelőzhető.

Terméskilátások Németországban

A Német Parasztszövetség (DBV) adatai szerint spárgából 30 százalékkal kevesebbet takarítanak be az idén a megszokottnál Németországba, illetve, az előrejelzés szerint 43 millió tonna gabona terem a szövetségi köztársaságban, ami 4 százalékkal elmarad mind a 2015–2019 közötti ötéves átlagtól