Back to top

Az ősz a KAP-ról szól majd

Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

A britek kilépésével egy nagy befizető távozik az Európai Unióból, és egyéb szakpolitikai célok is elvonhatnak pénzt az agráriumtól. Számos tagállamnak ezért az a célja, hogy elsősorban megakadályozza a Közös Agrárpolitika főösszegének nagyarányú csökkenését. Távolról sem csak a pénzről van azonban szó. Fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a közös célokat, hatékony legyen és megfeleljen a legkülönfélébb szereplőknek, valamint elfogadható mértékű adminisztrációval járjon.

Az új Európai Bizottság megalakulásával ősztől az egyik legfontosabb feladat az új Közös Agrárpolitika kidolgozása lesz.

Az Európai Unió költségvetésének messze a legnagyobb fejezetét jelentő KAP révén viták várhatók az elosztható pénz mennyiségéről és az elosztás mikéntjéről egyaránt. A téma kapcsán természetesen kiterjedt tagállami egyeztetések is zajlanak. A Didier Guillaume francia mezőgazdasági miniszterrel folytatott nemrégiben lezajlott kétoldalú megbeszélés során a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a KAP-forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak marad­ni a globális piacon. Nem kér­hetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben csök­­kennek az uniós források – emelte ki Nagy István agrárminiszter. A hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országoknak közösen kell fellépniük a KAP-források megtartásáért és a gazdabarát, egyszerű szabályozásért. Mint ismert, Magyarországon több mint 100 ezren írták alá a gazdapetíciót, amelynek céljaival a kormány is egyetért.

Nagy István hangsúlyozta: a megfelelő KAP költségvetés mellett legalább olyan lényeges, hogy egyszerűbb legyen a források gazdákhoz történő eljuttatása. Hozzátette:

csökkenteni kell az olyan uniós előírások számát, amelyek szükségtelenül bonyolítják a forrásokhoz történő hozzáférést.

Egyetértettünk francia kollégámmal abban is, hogy az új KAP végrehajtási szabályainak valódi egyszerűsítést kell hozniuk mind a gazdák, mind pedig a kifizetésben közreműködő nemzeti hatóságok számára – emelte ki az agrárminiszter.

Az új hét éves uniós költségvetés és a KAP jogszabályi javaslatok vitája ősszel folytatódik Brüsszelben, amelyek során Magyarország Franciaországgal és a V4-ekkel közösen határozott álláspontot képvisel majd az agrárforrások megtartása és a megfelelő KAP szabályozás elfogadása érdekében.

Változások és heves viták várhatók az Európai Parlamentben az agrárium területén – jelentette ki Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A közös agrárpolitika jelene és jövője című kerekasztal-beszélgetésen.

Átcsoportosítást javasolnak

Kis Miklós hangsúlyozta, az agrártárca azon dolgozik, hogy minél több támogatás álljon a gazdák rendelkezésére. Hozzátette: a minisztériumnak van egy javaslata, ami az uniós költségvetési keretösszeg meg­emelése nélkül, átcsoportosítással plusz forrásokat juttathat az ágazat szereplőinek.

Az államtitkár igazságtalannak tartja, hogy egyre több feltételt állít az Európai Unió a gazdák elé, emellett pedig kevesebb pénzt juttatna az agrárium számára. Azt kell elérni, hogy a termelők könnyebben hozzáférhessenek a támogatásokhoz, az adminisztrációt pedig érdemben kell csökkenteni. Hozzátette:

a társadalompolitika és a versenyképesség közötti egyensúlyt kell megtalálni a jelenlegi európai uniós ciklusban.

Kis Miklós kitért arra is, hogy közös felelősségünk az agrárium megerősítése az unió belső piacain.

Kis Miklós korábban úgy nyilatkozott: Magyarország az uniós agrár­célokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni. – A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára elérhető uniós források ne csökkenjenek – tette hozzá az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az új Közös Agrárpolitika alakulása kapcsán.

Kis Miklós azt is elmondta: ma már biztos a csúszás, vagyis, hogy az eredeti elképzelésekkel és menetrenddel ellentétben idén még nem lesz kidolgozott Közös Agrárpolitika. Az új Európai Bizott­ság novemberben kezdi meg a munkáját, ezért kizártnak tűnik, hogy még idén legyen elfogadott költségvetés. „Továbbra is legalább egy, de inkább kettő évnyi átmeneti időszakra készülünk. Ennek kapcsán nem is az a kérdés, hogy hogyan tudnánk ezt a folyamatot gyorsítani, hiszen ez nem tűnik reálisnak.

Sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a gazdának a támogatásokat úgy eljuttatni, hogy a késlekedésből lehetőség szerint minél kevesebbet érezzenek.

A mostani elképzeléseink alapján amíg az új KAP meg nem születik, addig a régi szabályokkal, de már az új időszak terhére lehetne a kifizetéseket eszközölni” – fejtette ki az államtitkár.+

Fotó: MTI - Varga György

Közös fellépés a régióban

A következő hét év uniós agrárköltségvetését nem szabad csökkenteni, minimum szinten kell tartani, akár az egyes országok hozzájárulásának emelésével is – mondta Nagy István a közelmúltban Bábolnán, ahol első ízben rendezték meg a Közép-európai Agrárkamarák találkozóját, hat ország részvételével.

A miniszter hozzátette: a közép-európai országoknak közös a múltja, közösek a problémái és az érdekei, ezért együtt kell fellépniük annak érdekében, hogy a gazdálkodás biztos megélhetést nyújtson a gazdák számára, és minőségi, hazai élelmiszer kerülhessen a lakosság asztalára. Mindezt a klímaváltozás megelőzésével és a fenntartható fejlődés figyelembe vételével kell elérni. A miniszter szerint

Magyarországnak alapvetően három elvárása van az új közös agrárpolitikával szemben: kellően ambiciózus költségvetés legyen, megfelelő szak­politikai eszközök és gyakorlatban végrehajtható egyszerű szabályok társuljanak hozzá.

Közölte, ez a három szempont alapvetően összefügg: hiába vannak ugyanis meg­felelő szakpolitikai eszközök, ha közben jelentősen csökkennek a források, vagy ha az új támogatáselosztási modell nem eredményez majd a gyakorlatban könnyen végrehajtható, egyszerű szabályozást.

Nagy István elmondta: legalább ugyanilyen fontos, hogy olyan működőképes, pénzügyi kockázatok nélküli kifizetési szabályokat fogadnak el, amelyeken keresztül a lehető legegyszerűbben tudják eljuttatni a támogatásokat a gazdákhoz.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

A fiatalítás és a generációváltás is a célja az OMÉK szakmai programjainak

A szakmának is változatos programokat kínál a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amely a kiállítás négy napja alatt számos konferenciának és szakmai előadásnak biztosít helyszínt.

Az őshonos fajták megőrzése közös érdekünk

Az őshonos fajok és fajták nemzeti örökségünk részei, éppen ezért a kormány kiemelt feladatként tekint génjeik megőrzésére. Minderről Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt a témáról szóló konferencián, a KÁN nulladik napján.

Tenyészbika támogatási program: lehetőség a minőségi javulásra

A legfőbb cél évek óta a minőségi előrelépés húshasznú szarvasmarhákat tenyésztőknél, ez most az új támogatási formának köszönhetően meg is valósulhat. A tenyésztők nagy lehetőséget látnak a programban.

140 milliárd forintos élelmiszeripari fejlesztésekre nyílik lehetőség

Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése az egész magyar gazdaság érdeke, a nagyobb hozzáadott értékű termékekkel nem csak a gazdálkodók és feldolgozók járnak jól. Tavaly októberben jelent meg a második élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázat, amelyben várhatóan 70 milliárd forint támogatás révén összesen 140 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások.

A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több mint a felét az agrárium adta

A magyar agrárgazdaság az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, termelékenysége és jövedelmezősége is nagymértékben emelkedett. Ennek köszönhetően évről évre jelentős mértékben hozzájárul a nemzetgazdaság eredményeihez - mondta el az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.

Újabb utat fejlesztettek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból

A vidékfejlesztés, a vidéki térségek felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában. Jelentős eredmény, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a 2020-ig tartó uniós támogatási időszakban jelentős forrás jut mind a helyi infrastruktúrák, mind pedig a lakosság számára elérhető szolgáltatások fejlesztésére is – mondta Kis Miklós a hajdúnánási külterületi út ünnepélyes átadóján.

Díjátadó az Országházban

Az Országház Felsőházi termében a Gazdaság Ünnepén átadták az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit. A szeptember 10-ei rendezvényen 60 pályázó 67 pályázata érdemelte ki az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet. A díjazottak között kis- és középvállalkozók, valamint nagyvállalkozások is megtalálhatóak, de szabadalmakkal rendelkező egyéni vállalkozó is kitüntetést kapott.