Back to top

Az ősz a KAP-ról szól majd

Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

A britek kilépésével egy nagy befizető távozik az Európai Unióból, és egyéb szakpolitikai célok is elvonhatnak pénzt az agráriumtól. Számos tagállamnak ezért az a célja, hogy elsősorban megakadályozza a Közös Agrárpolitika főösszegének nagyarányú csökkenését. Távolról sem csak a pénzről van azonban szó. Fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a közös célokat, hatékony legyen és megfeleljen a legkülönfélébb szereplőknek, valamint elfogadható mértékű adminisztrációval járjon.

Az új Európai Bizottság megalakulásával ősztől az egyik legfontosabb feladat az új Közös Agrárpolitika kidolgozása lesz.

Az Európai Unió költségvetésének messze a legnagyobb fejezetét jelentő KAP révén viták várhatók az elosztható pénz mennyiségéről és az elosztás mikéntjéről egyaránt. A téma kapcsán természetesen kiterjedt tagállami egyeztetések is zajlanak. A Didier Guillaume francia mezőgazdasági miniszterrel folytatott nemrégiben lezajlott kétoldalú megbeszélés során a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a KAP-forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak marad­ni a globális piacon. Nem kér­hetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben csök­­kennek az uniós források – emelte ki Nagy István agrárminiszter. A hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országoknak közösen kell fellépniük a KAP-források megtartásáért és a gazdabarát, egyszerű szabályozásért. Mint ismert, Magyarországon több mint 100 ezren írták alá a gazdapetíciót, amelynek céljaival a kormány is egyetért.

Nagy István hangsúlyozta: a megfelelő KAP költségvetés mellett legalább olyan lényeges, hogy egyszerűbb legyen a források gazdákhoz történő eljuttatása. Hozzátette:

csökkenteni kell az olyan uniós előírások számát, amelyek szükségtelenül bonyolítják a forrásokhoz történő hozzáférést.

Egyetértettünk francia kollégámmal abban is, hogy az új KAP végrehajtási szabályainak valódi egyszerűsítést kell hozniuk mind a gazdák, mind pedig a kifizetésben közreműködő nemzeti hatóságok számára – emelte ki az agrárminiszter.

Az új hét éves uniós költségvetés és a KAP jogszabályi javaslatok vitája ősszel folytatódik Brüsszelben, amelyek során Magyarország Franciaországgal és a V4-ekkel közösen határozott álláspontot képvisel majd az agrárforrások megtartása és a megfelelő KAP szabályozás elfogadása érdekében.

Változások és heves viták várhatók az Európai Parlamentben az agrárium területén – jelentette ki Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A közös agrárpolitika jelene és jövője című kerekasztal-beszélgetésen.

Átcsoportosítást javasolnak

Kis Miklós hangsúlyozta, az agrártárca azon dolgozik, hogy minél több támogatás álljon a gazdák rendelkezésére. Hozzátette: a minisztériumnak van egy javaslata, ami az uniós költségvetési keretösszeg meg­emelése nélkül, átcsoportosítással plusz forrásokat juttathat az ágazat szereplőinek.

Az államtitkár igazságtalannak tartja, hogy egyre több feltételt állít az Európai Unió a gazdák elé, emellett pedig kevesebb pénzt juttatna az agrárium számára. Azt kell elérni, hogy a termelők könnyebben hozzáférhessenek a támogatásokhoz, az adminisztrációt pedig érdemben kell csökkenteni. Hozzátette:

a társadalompolitika és a versenyképesség közötti egyensúlyt kell megtalálni a jelenlegi európai uniós ciklusban.

Kis Miklós kitért arra is, hogy közös felelősségünk az agrárium megerősítése az unió belső piacain.

Kis Miklós korábban úgy nyilatkozott: Magyarország az uniós agrár­célokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni. – A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára elérhető uniós források ne csökkenjenek – tette hozzá az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az új Közös Agrárpolitika alakulása kapcsán.

Kis Miklós azt is elmondta: ma már biztos a csúszás, vagyis, hogy az eredeti elképzelésekkel és menetrenddel ellentétben idén még nem lesz kidolgozott Közös Agrárpolitika. Az új Európai Bizott­ság novemberben kezdi meg a munkáját, ezért kizártnak tűnik, hogy még idén legyen elfogadott költségvetés. „Továbbra is legalább egy, de inkább kettő évnyi átmeneti időszakra készülünk. Ennek kapcsán nem is az a kérdés, hogy hogyan tudnánk ezt a folyamatot gyorsítani, hiszen ez nem tűnik reálisnak.

Sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a gazdának a támogatásokat úgy eljuttatni, hogy a késlekedésből lehetőség szerint minél kevesebbet érezzenek.

A mostani elképzeléseink alapján amíg az új KAP meg nem születik, addig a régi szabályokkal, de már az új időszak terhére lehetne a kifizetéseket eszközölni” – fejtette ki az államtitkár.+

Fotó: MTI - Varga György

Közös fellépés a régióban

A következő hét év uniós agrárköltségvetését nem szabad csökkenteni, minimum szinten kell tartani, akár az egyes országok hozzájárulásának emelésével is – mondta Nagy István a közelmúltban Bábolnán, ahol első ízben rendezték meg a Közép-európai Agrárkamarák találkozóját, hat ország részvételével.

A miniszter hozzátette: a közép-európai országoknak közös a múltja, közösek a problémái és az érdekei, ezért együtt kell fellépniük annak érdekében, hogy a gazdálkodás biztos megélhetést nyújtson a gazdák számára, és minőségi, hazai élelmiszer kerülhessen a lakosság asztalára. Mindezt a klímaváltozás megelőzésével és a fenntartható fejlődés figyelembe vételével kell elérni. A miniszter szerint

Magyarországnak alapvetően három elvárása van az új közös agrárpolitikával szemben: kellően ambiciózus költségvetés legyen, megfelelő szak­politikai eszközök és gyakorlatban végrehajtható egyszerű szabályok társuljanak hozzá.

Közölte, ez a három szempont alapvetően összefügg: hiába vannak ugyanis meg­felelő szakpolitikai eszközök, ha közben jelentősen csökkennek a források, vagy ha az új támogatáselosztási modell nem eredményez majd a gyakorlatban könnyen végrehajtható, egyszerű szabályozást.

Nagy István elmondta: legalább ugyanilyen fontos, hogy olyan működőképes, pénzügyi kockázatok nélküli kifizetési szabályokat fogadnak el, amelyeken keresztül a lehető legegyszerűbben tudják eljuttatni a támogatásokat a gazdákhoz.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas fejlődési potenciál rejlik a kertészeti ágazatban

A magyar kertészeti ágazatban nagyon komoly fejlődési lehetőség rejlik, teljesítőképességének évek óta csak a 30-40 százalékát éri el. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a stratégiai partner szakmai szervezetekkel közösen – nagy erőkkel dolgozik a fejlődést hátráltató tényezők kezelésén.

Különleges programokkal népszerűsítik a barlangokat márciusban

Idén is megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány ideje alatt kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a nemzeti parkok - mondta el Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Baranya megyei Abaligeten, a programsorozat szerdai megnyitóján.

Hasít az uniós tejipar

Jó évet zártak az Európai Unió tejfeldolgozói és az európai tejipari exportőrök többsége, hiszen 2019-ben több árut tudtak eladni harmadik országokban, mint az előző évben. A legkeresettebb a sovány tejpor és a sajt.

KAP: egyszerűbb biztos nem lesz

Elfogadhatatlan, hogy a brit kilépés által indokoltnál nagyobb összeget vonjanak el az agrár­támogatásokra szánt összegből az Európai Unió következő hétéves, 2021–2027 közötti költség­vetésében. Több tagállammal együtt hazánk is ezt az álláspontot képviseli Brüsszelben.

Nincs újabb afrikai sertéspestis kitörés Görögországban

Február elején egy görög, kis háztáji gazdaságban elpusztult egy hízó, amelyről a vizsgálatok kiderítették, hogy fertőzött volt az afrikai sertéspestis vírusával. Az eset óta nem volt újabb kitörés az országban, a szakemberek egyetlen, a vírus jelenlétére, terjedésére utaló jelet sem találtak azóta.

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.

Így lehet talpon maradni kistermelőként a mezőgazdaságban

Domanyik András 1962-től a mezőgazdaságban dolgozik. Volt a Mezőfalvi TSZ főállattenyésztője. 1986-től a saját gazdaságát viszi.1200 anyajuhhal kezdett, egy juhhodályból és juhászlakásból álló telepet bérelve a tsz-től. Vallja a korszerűsítést szolgáló pályázatok lehetőségeivel élni kell.

Ősszel újabb pályázati dömping jöhet

Az év végéig mintegy 800-1000 milliárd forint értékben írhatnak ki új pályázatokat a 2014-2020-as uniós ciklus még elérhető forrásaiból – mondta a Világgazdaságnak Perényi Zsigmond, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Előrebocsátotta: a papírmunka felére csökkentését, illetve előminősítés bevezetését is tervezik a pályázatoknál.

Véleményeket vár az Európai Bizottság

A fenntartható élelmiszer-rendszerek kialakításával kapcsolatos véleménynyilvánítást tesz lehetővé az Európai Bizottság.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.