Back to top

Az ősz a KAP-ról szól majd

Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

A britek kilépésével egy nagy befizető távozik az Európai Unióból, és egyéb szakpolitikai célok is elvonhatnak pénzt az agráriumtól. Számos tagállamnak ezért az a célja, hogy elsősorban megakadályozza a Közös Agrárpolitika főösszegének nagyarányú csökkenését. Távolról sem csak a pénzről van azonban szó. Fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a közös célokat, hatékony legyen és megfeleljen a legkülönfélébb szereplőknek, valamint elfogadható mértékű adminisztrációval járjon.

Az új Európai Bizottság megalakulásával ősztől az egyik legfontosabb feladat az új Közös Agrárpolitika kidolgozása lesz.

Az Európai Unió költségvetésének messze a legnagyobb fejezetét jelentő KAP révén viták várhatók az elosztható pénz mennyiségéről és az elosztás mikéntjéről egyaránt. A téma kapcsán természetesen kiterjedt tagállami egyeztetések is zajlanak. A Didier Guillaume francia mezőgazdasági miniszterrel folytatott nemrégiben lezajlott kétoldalú megbeszélés során a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a KAP-forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak marad­ni a globális piacon. Nem kér­hetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben csök­­kennek az uniós források – emelte ki Nagy István agrárminiszter. A hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országoknak közösen kell fellépniük a KAP-források megtartásáért és a gazdabarát, egyszerű szabályozásért. Mint ismert, Magyarországon több mint 100 ezren írták alá a gazdapetíciót, amelynek céljaival a kormány is egyetért.

Nagy István hangsúlyozta: a megfelelő KAP költségvetés mellett legalább olyan lényeges, hogy egyszerűbb legyen a források gazdákhoz történő eljuttatása. Hozzátette:

csökkenteni kell az olyan uniós előírások számát, amelyek szükségtelenül bonyolítják a forrásokhoz történő hozzáférést.

Egyetértettünk francia kollégámmal abban is, hogy az új KAP végrehajtási szabályainak valódi egyszerűsítést kell hozniuk mind a gazdák, mind pedig a kifizetésben közreműködő nemzeti hatóságok számára – emelte ki az agrárminiszter.

Az új hét éves uniós költségvetés és a KAP jogszabályi javaslatok vitája ősszel folytatódik Brüsszelben, amelyek során Magyarország Franciaországgal és a V4-ekkel közösen határozott álláspontot képvisel majd az agrárforrások megtartása és a megfelelő KAP szabályozás elfogadása érdekében.

Változások és heves viták várhatók az Európai Parlamentben az agrárium területén – jelentette ki Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A közös agrárpolitika jelene és jövője című kerekasztal-beszélgetésen.

Átcsoportosítást javasolnak

Kis Miklós hangsúlyozta, az agrártárca azon dolgozik, hogy minél több támogatás álljon a gazdák rendelkezésére. Hozzátette: a minisztériumnak van egy javaslata, ami az uniós költségvetési keretösszeg meg­emelése nélkül, átcsoportosítással plusz forrásokat juttathat az ágazat szereplőinek.

Az államtitkár igazságtalannak tartja, hogy egyre több feltételt állít az Európai Unió a gazdák elé, emellett pedig kevesebb pénzt juttatna az agrárium számára. Azt kell elérni, hogy a termelők könnyebben hozzáférhessenek a támogatásokhoz, az adminisztrációt pedig érdemben kell csökkenteni. Hozzátette:

a társadalompolitika és a versenyképesség közötti egyensúlyt kell megtalálni a jelenlegi európai uniós ciklusban.

Kis Miklós kitért arra is, hogy közös felelősségünk az agrárium megerősítése az unió belső piacain.

Kis Miklós korábban úgy nyilatkozott: Magyarország az uniós agrár­célokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni. – A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára elérhető uniós források ne csökkenjenek – tette hozzá az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az új Közös Agrárpolitika alakulása kapcsán.

Kis Miklós azt is elmondta: ma már biztos a csúszás, vagyis, hogy az eredeti elképzelésekkel és menetrenddel ellentétben idén még nem lesz kidolgozott Közös Agrárpolitika. Az új Európai Bizott­ság novemberben kezdi meg a munkáját, ezért kizártnak tűnik, hogy még idén legyen elfogadott költségvetés. „Továbbra is legalább egy, de inkább kettő évnyi átmeneti időszakra készülünk. Ennek kapcsán nem is az a kérdés, hogy hogyan tudnánk ezt a folyamatot gyorsítani, hiszen ez nem tűnik reálisnak.

Sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a gazdának a támogatásokat úgy eljuttatni, hogy a késlekedésből lehetőség szerint minél kevesebbet érezzenek.

A mostani elképzeléseink alapján amíg az új KAP meg nem születik, addig a régi szabályokkal, de már az új időszak terhére lehetne a kifizetéseket eszközölni” – fejtette ki az államtitkár.+

Fotó: MTI - Varga György

Közös fellépés a régióban

A következő hét év uniós agrárköltségvetését nem szabad csökkenteni, minimum szinten kell tartani, akár az egyes országok hozzájárulásának emelésével is – mondta Nagy István a közelmúltban Bábolnán, ahol első ízben rendezték meg a Közép-európai Agrárkamarák találkozóját, hat ország részvételével.

A miniszter hozzátette: a közép-európai országoknak közös a múltja, közösek a problémái és az érdekei, ezért együtt kell fellépniük annak érdekében, hogy a gazdálkodás biztos megélhetést nyújtson a gazdák számára, és minőségi, hazai élelmiszer kerülhessen a lakosság asztalára. Mindezt a klímaváltozás megelőzésével és a fenntartható fejlődés figyelembe vételével kell elérni. A miniszter szerint

Magyarországnak alapvetően három elvárása van az új közös agrárpolitikával szemben: kellően ambiciózus költségvetés legyen, megfelelő szak­politikai eszközök és gyakorlatban végrehajtható egyszerű szabályok társuljanak hozzá.

Közölte, ez a három szempont alapvetően összefügg: hiába vannak ugyanis meg­felelő szakpolitikai eszközök, ha közben jelentősen csökkennek a források, vagy ha az új támogatáselosztási modell nem eredményez majd a gyakorlatban könnyen végrehajtható, egyszerű szabályozást.

Nagy István elmondta: legalább ugyanilyen fontos, hogy olyan működőképes, pénzügyi kockázatok nélküli kifizetési szabályokat fogadnak el, amelyeken keresztül a lehető legegyszerűbben tudják eljuttatni a támogatásokat a gazdákhoz.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kelet-európai és a Balti országok kiállnak a Közös Agrárpolitikára fordítható források megtartása mellett

A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása.

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium

Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik.

Nagy István: rendet kell tenni a borágazatban

Bortörvény-módosítási javaslaton dolgozik az agrártárca, amellyel bezárnák a most még létező kiskapukat. Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

Február végéig lehet jelentkezni az idei méhegészségügyi támogatásra

Az Agrárminisztérium a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás első évi sikere után 2020-tól megduplázta a támogatás összegét, amely 500 forint/méhcsaládról 1000 forint/méhcsaládra emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

A spanyoloknál is betelt a pohár

Régóta igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét helyzetük tarthatatlanságára a spanyol gazdálkodók, de egyelőre nem sok minden változott. Most traktorokkal vonultak az utcára, komoly tüntetéshullám van éppen folyamatban.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.