A 150 egyedből álló gulyát a Kiskunságra korábban igen jellemző fajta húshasznú változatának egyedei alkotják. Megérkezésüktől kezdve a Böddi-állás karámrendszerében éjszakáznak, és a környező, jellemzően szikes, illetve sztyepprét jellegű élőhelyeken legelnek. A szarvasmarhák már tavasszal megérkeztek a számukra szintén uniós forrásból megvásárolt izsáki állattartó telephelyre, amely a téli szállásuk lesz majd.
Miután a két helyről érkezett állatállomány összeszokott, kikerülhettek a Böddi-széki legelőkre. Ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett a Böddi-LIFE projekt is, hiszen egyik fő feladata a legeltetéses állattartás újjáélesztése a Böddi-széken. A területek legeltetése hozzájárul a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a legelőkre terjedt nád visszaszorulásához. A szikes tavak partján és a mederöblözetek szegélyén a nádasodás intenzíven zajló jelenség, melynek visszafordítása a területen fészkelő, táplálkozó, vagy pihenő partimadár fajok számára elsődleges fontosságú.
változatosabb mikro-élőhelyeket kínálva olyan értékes védett orchideafajok számára, mint az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor, a pókbangó, vagy az őszi füzértekercs. A jelenleg kijelölt legeltetési terület körülhatárolását több éves előkészítési munka előzte meg, és az őshonos szarvasmarhákkal való legeltetés jelentős előrelépést jelent a Böddi-szék szikes vízi élővilágának fenntartása érdekében is.