Back to top

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

Már mi is többször írtunk arról, hogy a világ banánexportja sajátos módon egyetlen fajtán (Cavendish) alapul, ez pedig – súlyosbítva azzal, hogy a banánt vegetatívan szaporítják, vagyis az állományok genetikai változatossága közel zéró – meglehetősen kitetté teszi a termesztést egy esetlegesen felbukkanó betegséggel szemben. A dolog nem csak teoretikus, az ötvenes években már eltűnt a föld színéről az akkori egyeduralkodó Gros Michel fajta, és akkor került a képbe a Cavendish, amely rezisztens volt a fuzáriumgomba akkor terjedő rasszára.

De ugyanúgy egyeduralkodó lett, mint az elődje, vagyis a baj továbbra is kódolva volt a rendszerben…

És idővel természetesen fel is bukkant a Fusarium oxysporumnak egy olyan, rendkívül agresszív rassza, amely ellen már a Cavendish sem védett. Ez a Panama-betegségnek is nevezett Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rassza (TR4). Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Mozambikon és Pakisztánban, és csak idő kérdése volt, hogy elérje a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikát. Ahogy beszámoltunk róla, ez az idén júniusban történt meg.

Németországban a bulvármédia is felkapta a témát (nálunk az Index foglalkozott tavaly év végén egy közérthető, ugyanakkor szakmailag is korrekt cikkben a témával, tőlük vettük kölcsön a „banángeddon” kifejezést). Nem csoda a fokozott érdeklődés, hiszen a tét nem kicsi, az érintett régióból érkezik Európa banánjának jóformán teljes egésze.

Ha pedig az ottani ültetvények kipusztulnak, akkor úgy járhatunk, mint a rendszerváltás előtt, amikor csak hírből ismertük a banánt.

A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége kérdés-válaszos formában tette közzé a legfontosabb tudnivalókat, hogy a lakosság tisztábban lásson, mekkora a baj. Mivel mi is ugyanonnan kapjuk a banánt, érdemes lehet elolvasni a fruchthandel.de portálon megjelent banánkisokost. Íme:

Mi az a TR4?

Egy gombabetegség (a Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rassza), amely alkalmatlanná teszi a talajt a banántermesztésre, és hagyományos növényvédő szerekkel nem lehet védekezni ellene. A fertőzött növények elpusztulnak, nem hoznak termést. A világ exportjának oroszlánrészét kitevő Cavendish különösen érzékeny rá.

Mióta tudunk a létezéséről?

Sok éve, de eddig csak Ázsiában és Afrikában volt jelen. Kolumbiában viszont időközben hivatalosan is megerősítették, hogy a karibi partvidék banánültetvényeiből ezt a rasszt mutatták ki a laborvizsgálatok, és szükségállapotot rendeltek el miatta. Az érintett térségből származik az Európába és Észak-Amerikába szállított banán oroszlánrésze.

Veszélyes az emberre?

Nem, hiszen ez egy növénybetegség. Kizárólag a banánt támadja, az esetlegesen fertőzött növényről származó termés fogyasztható.

Meg lehet fékezni a terjedését?

Nem. A megtámadott ültetvényeket ki kell vágni, és a terület utána sem használható banántermesztésre.

Milyen vonzata lesz az aktuális eseményeknek a német piacra nézve?

Előfordulhat, hogy belátható időn belül nem érkezik több Cavendish banán a német piacra. Jelenleg ez a fajta teszi ki az értékesített mennyiség 90 százalékát.

Drágul-e a banán?

A gyümölcskereskedelemben is igaz az a törvényszerűség, hogy a kereslet-kínálat határozza meg az árakat.

Mennyi banánt importál Németország, és abból mennyi származik Közép- és Dél-Amerikából?

Becslések szerint egymillió tonnát vásárol évente Németország, 99 százalékát Közép- és Dél-Amerikából.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

A pékek spájzolnának

A búza árának emelkedése hamarosan a kenyér akár 15–20 százalékkal történő drágulásához vezet, közölte az ukrán malomipari szövetség, és felkérte a hatóságokat, hogy a jelenlegi árak fenntartása érdekében ideiglenesen csökkentsék a gabonafélék exportját.

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Nem csak a tartós zöldség fogyott

Németországban különösen előszeretettel viszik túlzásba a bespájzolást a vevők mostanában, és bár a tartósított zöldség kétségtelenül jobban jött ki a helyzetből, mint a frissáru, azért utóbbiból is szépen fogyott a polcokról.

A hét legegészségesebb tartós élelmiszer

A hosszú élettartamú élelmiszerek praktikusak, nem kell hűtőszekrényben tárolni őket, sokáig elállnak. Vannak, akik tartanak tőlük a bennük lévő tartósítószerek és egyéb egészségtelen adalékanyagok miatt. Nézzük, melyek a legegészségesebbek.

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.