Back to top

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

Már mi is többször írtunk arról, hogy a világ banánexportja sajátos módon egyetlen fajtán (Cavendish) alapul, ez pedig – súlyosbítva azzal, hogy a banánt vegetatívan szaporítják, vagyis az állományok genetikai változatossága közel zéró – meglehetősen kitetté teszi a termesztést egy esetlegesen felbukkanó betegséggel szemben. A dolog nem csak teoretikus, az ötvenes években már eltűnt a föld színéről az akkori egyeduralkodó Gros Michel fajta, és akkor került a képbe a Cavendish, amely rezisztens volt a fuzáriumgomba akkor terjedő rasszára.

De ugyanúgy egyeduralkodó lett, mint az elődje, vagyis a baj továbbra is kódolva volt a rendszerben…

És idővel természetesen fel is bukkant a Fusarium oxysporumnak egy olyan, rendkívül agresszív rassza, amely ellen már a Cavendish sem védett. Ez a Panama-betegségnek is nevezett Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rassza (TR4). Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Mozambikon és Pakisztánban, és csak idő kérdése volt, hogy elérje a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikát. Ahogy beszámoltunk róla, ez az idén júniusban történt meg.

Németországban a bulvármédia is felkapta a témát (nálunk az Index foglalkozott tavaly év végén egy közérthető, ugyanakkor szakmailag is korrekt cikkben a témával, tőlük vettük kölcsön a „banángeddon” kifejezést). Nem csoda a fokozott érdeklődés, hiszen a tét nem kicsi, az érintett régióból érkezik Európa banánjának jóformán teljes egésze.

Ha pedig az ottani ültetvények kipusztulnak, akkor úgy járhatunk, mint a rendszerváltás előtt, amikor csak hírből ismertük a banánt.

A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége kérdés-válaszos formában tette közzé a legfontosabb tudnivalókat, hogy a lakosság tisztábban lásson, mekkora a baj. Mivel mi is ugyanonnan kapjuk a banánt, érdemes lehet elolvasni a fruchthandel.de portálon megjelent banánkisokost. Íme:

Mi az a TR4?

Egy gombabetegség (a Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rassza), amely alkalmatlanná teszi a talajt a banántermesztésre, és hagyományos növényvédő szerekkel nem lehet védekezni ellene. A fertőzött növények elpusztulnak, nem hoznak termést. A világ exportjának oroszlánrészét kitevő Cavendish különösen érzékeny rá.

Mióta tudunk a létezéséről?

Sok éve, de eddig csak Ázsiában és Afrikában volt jelen. Kolumbiában viszont időközben hivatalosan is megerősítették, hogy a karibi partvidék banánültetvényeiből ezt a rasszt mutatták ki a laborvizsgálatok, és szükségállapotot rendeltek el miatta. Az érintett térségből származik az Európába és Észak-Amerikába szállított banán oroszlánrésze.

Veszélyes az emberre?

Nem, hiszen ez egy növénybetegség. Kizárólag a banánt támadja, az esetlegesen fertőzött növényről származó termés fogyasztható.

Meg lehet fékezni a terjedését?

Nem. A megtámadott ültetvényeket ki kell vágni, és a terület utána sem használható banántermesztésre.

Milyen vonzata lesz az aktuális eseményeknek a német piacra nézve?

Előfordulhat, hogy belátható időn belül nem érkezik több Cavendish banán a német piacra. Jelenleg ez a fajta teszi ki az értékesített mennyiség 90 százalékát.

Drágul-e a banán?

A gyümölcskereskedelemben is igaz az a törvényszerűség, hogy a kereslet-kínálat határozza meg az árakat.

Mennyi banánt importál Németország, és abból mennyi származik Közép- és Dél-Amerikából?

Becslések szerint egymillió tonnát vásárol évente Németország, 99 százalékát Közép- és Dél-Amerikából.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

A Copa & Cogeca rendkívüli intézkedéseket követel a zöldség- és gyümölcságazatban

A Copa & Cogeca, tekintettel a gyümölcs- és zöldségtermelők koronavírus-járvány miatt növekvő nehézségeire, április 2-án levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben felsorolja javaslatait, hogyan kellene az ágazatban a közösségi támogatási rendszert kiigazítani. A Copa & Cogeca kivételes intézkedéseket és az operatív programok igazgatási, irányítási szabályainak kiigazítását kéri.

Allergiásnak is lehet kertje

Akik allergiások, bizonyos pollenek kapcsán úgy érezhetik, hogy házhoz mennek a pofonért, ha kertészkedni kezdenek. Némi tervezéssel azonban lehet olyan kertet kialakítani, ami nem rontja az ott élők egészségi állapotát.

Patagondok

Jön a tavasz, évszakváltás. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a lovasoknak lovaik patáját illetően, hogyan lehet zökkenőmentessé tenni az átmenetet? Milyen veszélyek leselkednek lovaink patájára?

Gyógynövényipar: csökken a gyűjtés, döcög a termesztés

A gyógynövényipar az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület, hiszen más kertészeti ágazatokhoz képest nagyobb a fajgazdagság, valamint a termesztés mellett gyűjtésből is származik alapanyag. Emellett a gyógynövényeket a gyógy-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a vegyipar is hasznosítja.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Ha görénynél működik, talán az embernél is

Megkezdődtek a Covid-19 elleni oltóanyag klinikai teszteléseinek első fázisai Ausztráliában. A CSIRO az ausztrál kormány tudományos ügynöksége januárban csatlakozott a CEPI vakcinafejlesztésre specializálódó globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szer a gabonatermesztők számára

A Corteva Agriscience megkezdi a piaci bevezetését Európában, a gabonafélék védelmére használható, Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szerének. 15 éve ez az első természetes eredetű gombaölő szer a gabonatermesztők számára, amely kifejezetten a szeptória ellen biztosít védelmet.

"Minden tervezett és értékesített tavaszi vetőmag rendelkezésünkre áll"

"Minden tervezett és értékesített tavaszi vetőmag rendelkezésünkre áll" – olvasható a KWS Magyarország Kft. tájékoztatásában, melyet változtatás nélkül közlünk.

Mit tegyen a sertéstartó a koronavírusos időkben?

A koronavírus elterjedése miatt világszerte olvashatunk praktikus tanácsokat arról, mit tehetünk a vírus terjedésének megakadályozása vagy lassítása érdekében. Ugyan a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a Covid-19 nem terjedhet emberről állatra, a Minnesota Egyetem kutatói praktikus listát állítottak össze állattenyésztők számára arról, mit tegyenek, illetve ne tegyenek mostanság.