Back to top

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Az illetékes testület úgy döntött, hogy helyette az egyes országok a vadorzás és az elefántcsont illegális kereskedelme elleni megelőző intézkedéseket hoznak és azokat jövőre a CITES állandó bizottsága elé terjesztik.

A CITES 1977-ben vette fel az afrikai elefántot a veszélyeztetett fajok közé, 1989-ban betiltotta az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét, de engedélyezte, hogy az afrikai államok eladják elefántcsontkészletüket Japánnak és Kínának.

A tilalom nyomán számos ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, legutóbb Kína és Szingapúr betiltotta a belföldi kereskedelmet is.

A genfi tanácskozáson 10 ország, köztük Kenya és Elefántcsontpart el akarták érni az elefántcsont-kereskedelem teljes tilalmát, míg mások, köztük Botswana, Namíbia, a Dél-Afrikai Köztársaság és Zimbabwe a tilalom lazítására tett javaslatot. Utóbbiak azzal érveltek, hogy nőtt az elefántpopuláció területükön.

A CITES egy közelmúltban bemutatott tanulmánya szerint az orvvadászat még mindig súlyosan fenyegeti az Afrikában élő elefántok hosszú távú túlélését. Szakembereik tavaly 1235 elefánt tetemét vizsgálták meg Afrikában, közülük 520 illegális vadászat áldozata volt.

A tanulmány emlékeztetett arra, hogy

száz év alatt az elefántok száma mintegy 12 millióról mindössze négyszázezerre csökkent, eközben ugyanezen idő alatt Afrika népessége tízszeresére, 1,2 milliárd főre nőtt.

Az orvvadászok 2011-ben ölték meg a legtöbb állatot, az afrikai elefántok mintegy 10 százalékát. Azóta ez az arány jelentősen csökkent, de még mindig magas.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

KSH: a sertés- és a gyümölcsárak felpörgették a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedését

Tavaly novemberben elsősorban a gyümölcsök és a sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése miatt az októberi 2,3 százalékosról 5,2 százalékosra ugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Nem lehet követni a szabályozásokat - a holland gazdák külföldre költöznek

Egyre több holland állattartó fontolgatja gazdasága eladását és külföldön akar új életet kezdeni. Különösen a fiatal gazdák gondolkodnak el azon, vajon van-e még jövőjük Hollandiában. Ennek oka a bevezetett foszfát-kvóta.

Felpörgő öntözési pályázatok

A fel nem használt, így „visszahulló” pénzek kihelyezése folyamatos, és még mindig vannak nyitott pályázatok, de a Vidékfejlesztési Program nagyobb része már a megvalósítás fázisában van, nyilatkozta lapunknak Viski József. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára szerint 2020-ban megélénkül az érdeklődés az öntözésfejlesztés iránt.

A szalagpinty és a fészekrombolás

A díszpintytartók táborának nagysága az utóbbi években jelentős hullámzást mutat: nagymértékben divatfüggő, hogy kik és milyen fajok tartására vállalkoznak. Így nem meglepő, hogy a hazánkban fellelhető szalagpintyek állománya is jelentősen ingadozik. Madarunk az utóbbi időben meglehetősen ritkának számít.