Back to top

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Az illetékes testület úgy döntött, hogy helyette az egyes országok a vadorzás és az elefántcsont illegális kereskedelme elleni megelőző intézkedéseket hoznak és azokat jövőre a CITES állandó bizottsága elé terjesztik.

A CITES 1977-ben vette fel az afrikai elefántot a veszélyeztetett fajok közé, 1989-ban betiltotta az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét, de engedélyezte, hogy az afrikai államok eladják elefántcsontkészletüket Japánnak és Kínának.

A tilalom nyomán számos ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, legutóbb Kína és Szingapúr betiltotta a belföldi kereskedelmet is.

A genfi tanácskozáson 10 ország, köztük Kenya és Elefántcsontpart el akarták érni az elefántcsont-kereskedelem teljes tilalmát, míg mások, köztük Botswana, Namíbia, a Dél-Afrikai Köztársaság és Zimbabwe a tilalom lazítására tett javaslatot. Utóbbiak azzal érveltek, hogy nőtt az elefántpopuláció területükön.

A CITES egy közelmúltban bemutatott tanulmánya szerint az orvvadászat még mindig súlyosan fenyegeti az Afrikában élő elefántok hosszú távú túlélését. Szakembereik tavaly 1235 elefánt tetemét vizsgálták meg Afrikában, közülük 520 illegális vadászat áldozata volt.

A tanulmány emlékeztetett arra, hogy

száz év alatt az elefántok száma mintegy 12 millióról mindössze négyszázezerre csökkent, eközben ugyanezen idő alatt Afrika népessége tízszeresére, 1,2 milliárd főre nőtt.

Az orvvadászok 2011-ben ölték meg a legtöbb állatot, az afrikai elefántok mintegy 10 százalékát. Azóta ez az arány jelentősen csökkent, de még mindig magas.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

Az erjedés folytatódik

Borászok szemszögéből nem csak az alapanyag, azaz a szőlő – annak mennyisége és minősége - jelent nagy kérdést, legalább ilyen fontos a borászati segédanyagok hozzáférhetősége. Ezen készítmények nagy része importból származik, így jogos az aggodalom, hogy a bizonytalan ideig eltartó koronavírus krízis ellenére is kéznél legyenek.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Kitiltott növények

Most, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be az emberi kapcsolattartásban, még érthetőbbé válik az EU új növényegészségügyi szigorítása, egyes növényfajok behozatalának teljes tiltása és a növényútlevél bevezetése. A cél ebben az esetben a vállalhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi kárt okozó idegenhonos károsítók behurcolásának a megelőzése.