Back to top

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

- A tőzeg egy sűrített szén-tároló. Az egész Ázsiában széterjedt füst részben az erdőkből és részben az égő tőzeglápokból származik – világított rá prof. Wiktor Kotowski, Varsói Egyetem Növényökológiai és Környezetvédelmi Tanszékének biológusa.  

Oroszország hónapok óta küzd az erdőtüzekkel.

A tűz már 3 millió hektárnyi területet ölel fel, ami megegyezik  Belgium területével.

A lángok közelednek Mongólia határához, és a több száz tűzfészekből származó füst akár Ulánbátorig is eljut. A szibériai térségben működő nagy olajtársaságok, Rosznyeft és a  Gazpromnyeft kénytelenek voltak evakuálni az alkalmazottakat, és részben felfüggeszteni az olajtermelést. Nagy kérdés, hogy ki lehet-e küszöbölni ezeket a hatalmas tüzeket, vagy ez inkább egy természeti jelenség? És milyen következményei lesznek, ha a lángok kialudtak? A tőzegláp összeomlik, mint cigaretta hamuja, mutatott rá a biológus.

Kiderült, hogy a boreális zónában, azaz az Északi-sarkvidék körüli területeken, a tajgában, vagy a tundrán rendszeresen előfordulnak tüzek. A tűlevelűek által uralt erdők időnként leégnek. Oroszország korábban azt mérlegelte, hogy a tűzoltásnak van-e egyáltalán értelme, ha a veszélyeztetett ingatlanok, vagy az ökoszisztémák értéke alacsonyabb lenne, mint a tűzoltás költsége. Ezért az oltást elvetették.

Most azonban nőtt a tüzek gyakorisága és az általuk elfoglalt terület. A sarkvidéken két egymást követő nagyon meleg nyár van, és ez nemcsak Szibériában van így, hanem Skandináviában, Grönlandon és Alaszkában is.

Hosszú hetek telnek, amikor a hőmérséklet 20 Celsius fok felett van, ezért  nem csak Oroszország, hanem Alaszka és Grönland is küzdelmet folytat a tűzzel.

Az erdőtüzeken kívül az jelent nagy aggodalmat, hogy az erdők alatt található tőzeglerakódások is égnek. A tőzeglápok viszont másként égnek, mint az erdők: nincsenek nagy lángok, és nem is látványosak.

- A tűz általában gyorsan átjut az erdőn. Ég az alom, a fiatalabb fák, néhány öregebb fa, de nem mind hamvad el teljes mértékben, ezek az erdők néhány év után regenerálódnak. Ezenkívül a boreális zónában van egy bizonyos természetes állománycsere-ciklus. Amikor a fák elérnek egy meghatározott kort, akkor maguktól kiégnek, magyarázta  a biológus.

A nedves szervesanyag-tömegek, például széna, szalma, gyapot és a tőzeg öngyulladása mikroorganizmusok hőtermelésének következménye. A mocsári tűz azt jelenti, hogy az évezredek óta ott felhalmozódott szénkészletek égnek, és a  több ezer évig felhalmozódott halott növényi törmelék az égés hatására széndioxid formájában kerül a levegőbe.

A jelenlegi tüzek területén sok a tőzegmocsár, amelyek részben örökké fagyosak voltak.  Általában a mocsarak nem égnek, mert vízzel telítettek, de a hosszú aszály és a magas hőmérséklet miatt felolvadnak és elveszítik víztartalmukat, ekkor válnak gyúlékonnyá.  

Az ilyen égő láp oltása nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Az egyetlen dolog, amit tenni lehet, a tűz terjedésének korlátozása, leginkább árkolással.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Az Északi-sarkon rajtol a "környezetkímélő" autóverseny-sorozat

Elindul hamarosan az Extreme E sorozat, amelyben elektromos terepjárókon versenyeznek majd a világ olyan helyszínein, amelyek kiemelten fontosak az ökoszisztéma szempontjából.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Lendületesen nő a megújulóenergia-felhasználás, de ez mégsem elég

Megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme, a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően. Ha ez a tendencia folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a Párizsban elfogadott globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását.

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.