Back to top

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

A méhek egymás kölcsönös etetésével olyan RNS-töredékeket adnak át egymásnak melyek a paraziták és kórokozók RNS-éhez hasonlít. Ezen a módon a család minden egyede „beoltódik”. Ezt ismerte fel egy cambridge-i méhkutató csapat. Az RNS-töredékek a dajkaméhek garatmirigyéből kerülnek a méhálca táplálékába. Aztán a bélen keresztül a hemolimfába és onnan később a kifejlődő méh fejben található mirigyébe.

Méhek etetik egymást
Fotó: Hevesi Mihály

Mint ahogy az emberi oltóanyagok, ezek a géntöredékek is a méhek számára káros vírusok, baktériumok, és gombák részecskéihez hasonlítanak.

A méhek immunrendszere reagál rájuk és később, ha szükséges, célzottan küzd ellenük.

A töredékeket, melyek alapján az immunrendszer reagál, a méhpempő egyik enzimje védi meg a szétbomlástól. Így képes a méh hosszú időn keresztül megtartani ezeket az „információkat”, melyeket más méheknek, illetve a következő generációnak is továbbít. A méhkutatók azt szeretnék a továbbiakban megtudni, hogy ezen a módon lehetséges-e új oltóanyagok kifejlesztése és méheknek való beadása.

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2019/8 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Zöldség- és gyümölcstermesztés a világűrben

A Német Űrközpont (DLR) brémai központjában mutatták be az űrhajósok zöldség- és gyümölcsellátását biztosító üvegház tervét. Ezt a koncepciót alkalmazni lehetne a Holdra és a Marsra tervezett missziók esetében. A 30 négyzetméternyi alapterületű modult a landolás után szét lehet hajtogatni, majd egy sík terepen felállítani.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

Sós talajon is lehet termelni

A Brigham Young University kutatói sótűrő növények gyökerein talált baktériumokat használtak lucernanövények kezelésére. Sótűrő növények (halofiták) gyökereit ledarálták és laboratóriumi körülmények között baktériumokat tenyésztettek ki a gyökerekből.

Az állatorvosoknak az élelmiszerbiztonság területén is fontos szerep jut

Az élelmiszerbiztonság fenntartásán nap mint nap több ezer szakember dolgozik, élükön az állatorvosokkal - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján.