Back to top

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Azokon a területeken, ahol a Xylella veszélyezteti a kultúrnövényeket, vektorai – Észak- és Dél-Amerikában az üvegszárnyú mezei kabóca, Európában a tajtékos kabóca – ellen intenzív vegyszeres védelem folyik, és az ültetvényeket szegélyező növényállományt és gyomokat is irtják.

A 11 wageningeni diák olyan megoldást keres a kórokozó visszaszorítására, ami nem pusztítja el a hasznos rovarokat, illetve nem rombolja le az élőhelyüket.

Az ifjú kutatók az úgynevezett szintetikus biológia módszereit használják, amely a természetben zajló mechanizmusokat másolja mesterséges módszerekkel. Témájukkal részt vesznek az iGEM (international Genetically Engineered Machine, azaz Nemzetközi Genetikailag Szerkesztett Szerkezet) alapítvány által szervezett, „Génekre alapozott szintetikus biológia” elnevezésű nemzetközi versenyben a világ 375 egyetemi, középiskolai csapata között.

Az ifjú kutatók genetikailag módosított bakteriofág vírusokkal fertőzik meg a Xylella baktériumot. A csoport szerint a bakteriofágok alkalmazása a növénybetegségek ellen nagyon ígéretes, de a módszernek számos korlátja is van, egyebek között, hogy a bakteriofágok UV-re és hőre érzékenyek. Ráadásul csak egyedi kezeléssel juttathatók ki a célnövényre, ami azért nehézkes, mert a Xylellának számos gazdanövénye van, nemcsak a termesztett, hanem a környező természetes flóra tagjai között is, amelyeken tünet nélkül túlélhet.

A wageningeni kutatócsoport a termesztett gazdanövények közül a szőlőre összpontosít,

mert a Xylella szempontjából ez a legjobban kutatott növényfaj, és reményeik szerint az itt kapott eredmények akár a több mint száz gazdanövényfajra is alkalmazhatók.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Jó termésre számítanak a gazdák Zalában

Zala megyében az őszi időszakban 6500 hektár napraforgó, 29 551 hektár kukorica, 5354 hektár szója és 140 hektár cukorrépa vár betakarításra, a zalai gazdák az időjárási károkat szenvedett területeket kivéve jó termésre számítanak - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

A szélsőséges időjárás rosszul érintette a zöldségágazatot

Az idei szélsőséges időjárás nem volt jó hatással a zöldségfélék hozamára, és termelésük jövedelmezőségét is csökkentette - idézte a Világgazdaság csütörtöki számában a FruitVeb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyzetértékelését.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

2020 a növényi egészség nemzetközi éve

Tavaly decemberben fogadta el az ENSZ közgyűlése, hogy 2020-at a növényi egészség nemzetközi évének nyilvánítsák. Ez reményeik szerint fölhívja a nagyközönség és a döntéshozók figyelmét a növényvédelem fontosságára. Napjainkban a világ növénytermelésének körülbelül 40 százaléka megy veszendőbe a károsítók miatt, ami 220 milliárd dolláros kár. Az invazív rovarok számlájára 70 milliárd dolláros kiesés írható.