Back to top

Brexit: jegyrendszer azért nem fenyeget...

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli távozása az Európai Unióból súlyos, egyes szakértők szerint „válságidőkre emlékeztető” fennakadásokat okozhat a szigetország élelmiszer-ellátásában.

A Food and Drink Federation nevű ágazati szakmai szövetség a „kemény Brexit” következményeiről szóló elemzésében arra hívja fel a cégvezetők és a széles közvélemény figyelmét, hogy egyes élelmiszerek esetében néhány hétig vagy akár hónapig tartó ellátási zavarok keletkezhetnek.

„Az élelmiszer-gazdaság tisztában van azzal, hogy a „no-deal Brexit katasztrofális következményekkel jár számunkra," 

- fogalmazott Tim Rycroft, a szövetség ügyvezető igazgatója egy, a BBC-nek adott interjúban, de a félelmeket eloszlatandó hozzátette, hogy éhezés semmiképp sem következik be. Bizonyos fokú hiány annak függvényében is könnyen kialakulhat, hogy a vámkezelés során és után mely teherautók és mikor jutnak be az országba.

Mint ismeretes, Boris Johnson, az új brit miniszterelnök október 31-én akár megállapodás nélkül is kész otthagyni az uniót, ami Tim Rycroft szerint, a szokásos karácsony előtti áruforgalommal súlyosbítva, a lehető legrosszabb időpont.

A piacra jutási feltételeknek az Egyesült Királyságban bekövetkező romlása nem csak a friss élelmiszerek importjában okoz majd zavarokat: mondhatni, az „csak a jéghegy súlya, és a termékek egész soránál várhatóan hiány következik be”.

Zavar lehet a késztermékek gyártásában

Egyes élelmiszerek jegyrendszerben való elosztása, mint a válsághelyzet egyik megjelenési formája nem várható – Christopher Haskins, a Northern Foods élelmiszergyártó egykori elnöke, jelenleg munkáspárti képviselő pánikszerű felvásárlásokra utaló figyelmeztetésével ellentétben –, ugyanakkor akár egyes adalékanyagok késedelmes beérkezése vagy annak elmaradása nagy zavarokat okozhat bizonyos késztermékek gyártásában és piacra bocsátásában. A The Guardian című napilap a közelmúltban egy neves pizzagyártó félelmeiről írt, amely arról szól, hogy a lisztet és a sajtot ugyan belföldről szerzi be, de a hozzávalók egyharmada – egyebek között a paradicsomszósz, a mélyhűtött csirke, a tonhal és az ananász – külföldről származik. Így a cég elővigyázatosságból, a termelés és az értékesítés zavartalanságát biztosítandó, soron kívül jó 7 millió fontot különített el a különféle importból származó hozzávalók és adalékanyagok beszerzésére és tárolására még az ország EU-ból való távozása előtt.

A sajtóban no-deal Brexit néven emlegetett szcenárió mindenki számára egyértelműen a legrosszabb forgatókönyv, mégis a nyilatkozatok alapján ez egyre valószínűbbnek tűnik. A megállapodás nélküli kényszerű kilépés az EU-nak is nagyon kellemetlen, de az Egyesült Királyság számára beláthatatlanok a következményei.

A szállítás, a közlekedés, az ipar, a pénzügyi szektor, a turizmus és általában a gazdaság csak kedvezőtlenül jöhet ki ebből, de a leglátványosabb összeomlás minden bizonnyal az élelmiszer-kereskedelmet fenyegeti.

Az Egyesült Királyság néhány alapélelmiszer termelésében kifejezetten jó, de ezek meglehetősen egyoldalú és unalmas étrendet tesznek lehetővé. Bár a Brit-szigeteken a tejtermelés és -feldolgozás is magas szintű mi több, meglehetősen nagyléptékű, emellett pedig a marha- és birkahús előállításában, valamint rész­ben sertéstartásban is jók, a sor ezzel szinte véget is ér. Néhány hidegtűrő zöldségféle, mint a spárga és a borsó, valamint az árpa és egyes gabonafélék után már jószerével csak a tengeri hal marad, amit saját hatáskörben elégséges mennyiségben meg tudnak termelni.

A hagyományos brit ételek már csak kis részét teszik ki a szigetország lakói által a mindennapokban fogyasztott élelmiszereknek. Bár a helyi boltokban sok kis zászló jelzi a brit termékeket ott is, azért az angolok, skótok, walesiek és északírek nagyra értékelik az importot. A britek az elmúlt évtizedekben lelkes vásárlói lettek az olasz tésztának, a francia sajtoknak és bornak, a hatékonyan feldolgozott német termékeknek, valamint a népszerű mediterrán fogásoknak, és mindenekelőtt minden mennyiségben vették az európai zöldséget és gyümölcsöt, amelyből minden nap hatalmas mennyiség hajózott a brit partok felé.

Az európai élelmiszerre vevő britek igényeire még Magyarország is választ tudott adni: a 9 milliárd eurót meghaladó hazai agrár- és élelmiszerkivitelből mintegy 400 millió eurót tesz ki a Magyarországról az Egyesült Királyságba irányuló agrár- és élelmiszertermékek exportja.

Hazánkból főleg ilyen-olyan fokon feldolgozott baromfi- és egyéb hústermékeket, bort és más italokat szállítanak az érintett cégek az Egyesült Királyságba.

A brit áruk kivitele is komoly akadályokba ütközhet

Az EU-ból oda irányuló kivitel elé már egy rendezett kilépés is sok adminisztratív és piaci akadályt gördített volna, a no-deal Brexit viszont sok exportőr esetében nullára írhatja a szigetország felé irányuló exportot. Legalábbis addig, amíg nem köttetnek az EU és a hamarosan várhatóan harmadik országgá váló Egyesült Királyság között új kereskedelmi, vámmal kapcsolatos, valamint élelmiszer-biztonsági, adminisztrációs stb. szerződések. Ez pedig biztosan nem rendeződik néhány hónap alatt.

Az élelmiszerek esetében a megritkuló és minden bizonnyal nagyon megdráguló termékek (zöldségek, paradicsom, bor, stb.) mellett a briteknek más problémákkal is szembe kell nézniük. Bár az Egyesült Királyság egészében véve nem jelentős élelmiszerexportőr, néhány jól teljesítő réstermékkel, mint például a karácsonyi csemegék piaca, azért ők is jelen vannak az uniós piacokon.

Előfordulhat azonban, hogy hiába keresik a hagyományos karácsonyi élelmiszertermékeket a brit édességek és csemegék rajongói az idei ünnepek alkalmával. No-deal Brexit esetén ugyanis a jellegzetesen brit termékek kivitele is komoly akadályok elé néz.

A megrendelések, az üzleti megállapodások a karácsonyt illetően hagyományosan korán, jóval az ünnepek előtt megköttetnek. Idén azonban a Brexitet övező bizonytalanságok miatt a nemzetközi vevők igyekeznek addig halasztani a szerződések megkötését, ameddig csak lehet – mondta el korábban az AFP hírügynökségnek Sandra Sullivan. Az Egyesült Királyság Élelmiszer- és Italexportőr Szövetségének igazgatója hangsúlyozta: más években márciusra általában már megvannak a megállapodások a karácsonyi árucikkek szállításáról, idén azonban vagy nem szerződtek a brit partnerekkel, vagy még mindig az időhúzás folyik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Termőföldtől az asztalig

Az unió valamennyi tagállamában fontos feladat megoldani azt, hogy az ott élők ellenőrzött, biztonságos élelmiszereket vásárolhassanak, hogy az élelmiszeripari termékeket a termeléstől kezdve a feldolgozáson, szállításon keresztül egészen az értékesítésig vissza lehessen követni.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

Bécsben tárgyalt Nagy István agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter kedden Elisabeth Köstinger, szövetségi mezőgazdasági ügyekért, régiókért és turizmusért felelős újonnan kinevezett miniszter meghívására Bécsbe látogatott. A két miniszter áttekintette az országok közötti agrár- és környezetügyi kapcsolatokat, kiemelt figyelmet fordítva a Közös Agrárpolitika (KAP) és a többéves pénzügyi keret kérdésére, valamint, a mezőgazdaság digitalizációjára és a klímaváltozás ügyeire.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A csehek nem bíznak saját élelmiszereikben

A csehek többsége nagyítóval jár vásárolni, mert mániákusan tanulmányozza, hogy milyen összetevőkből áll, amit megvesz. Bizonyos termékeket sokan külföldről szereznek be, mert úgy vélik, Csehországban ugyanabban a dobozban más minőséget kapnak.

Az EU törvényhozói támogatják a húsadót

A True Animal Protein Price Coalition (TAAP) civil szervezet friss közleménye szerint a hús kiskereskedelmi ára nem tükrözi az előállításával járó környezeti költségeket, és felvetik benne, hogy terheljék a húst „fenntarthatósági díjjal”.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Átmeneti időszak lesz 2021 az uniós agrártámogatásokban

Átmeneti időszak lesz a 2021-es év az uniós agrártámogatásokban, de ebben az évben is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.