Back to top

Brexit: jegyrendszer azért nem fenyeget...

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli távozása az Európai Unióból súlyos, egyes szakértők szerint „válságidőkre emlékeztető” fennakadásokat okozhat a szigetország élelmiszer-ellátásában.

A Food and Drink Federation nevű ágazati szakmai szövetség a „kemény Brexit” következményeiről szóló elemzésében arra hívja fel a cégvezetők és a széles közvélemény figyelmét, hogy egyes élelmiszerek esetében néhány hétig vagy akár hónapig tartó ellátási zavarok keletkezhetnek.

„Az élelmiszer-gazdaság tisztában van azzal, hogy a „no-deal Brexit katasztrofális következményekkel jár számunkra," 

- fogalmazott Tim Rycroft, a szövetség ügyvezető igazgatója egy, a BBC-nek adott interjúban, de a félelmeket eloszlatandó hozzátette, hogy éhezés semmiképp sem következik be. Bizonyos fokú hiány annak függvényében is könnyen kialakulhat, hogy a vámkezelés során és után mely teherautók és mikor jutnak be az országba.

Mint ismeretes, Boris Johnson, az új brit miniszterelnök október 31-én akár megállapodás nélkül is kész otthagyni az uniót, ami Tim Rycroft szerint, a szokásos karácsony előtti áruforgalommal súlyosbítva, a lehető legrosszabb időpont.

A piacra jutási feltételeknek az Egyesült Királyságban bekövetkező romlása nem csak a friss élelmiszerek importjában okoz majd zavarokat: mondhatni, az „csak a jéghegy súlya, és a termékek egész soránál várhatóan hiány következik be”.

Zavar lehet a késztermékek gyártásában

Egyes élelmiszerek jegyrendszerben való elosztása, mint a válsághelyzet egyik megjelenési formája nem várható – Christopher Haskins, a Northern Foods élelmiszergyártó egykori elnöke, jelenleg munkáspárti képviselő pánikszerű felvásárlásokra utaló figyelmeztetésével ellentétben –, ugyanakkor akár egyes adalékanyagok késedelmes beérkezése vagy annak elmaradása nagy zavarokat okozhat bizonyos késztermékek gyártásában és piacra bocsátásában. A The Guardian című napilap a közelmúltban egy neves pizzagyártó félelmeiről írt, amely arról szól, hogy a lisztet és a sajtot ugyan belföldről szerzi be, de a hozzávalók egyharmada – egyebek között a paradicsomszósz, a mélyhűtött csirke, a tonhal és az ananász – külföldről származik. Így a cég elővigyázatosságból, a termelés és az értékesítés zavartalanságát biztosítandó, soron kívül jó 7 millió fontot különített el a különféle importból származó hozzávalók és adalékanyagok beszerzésére és tárolására még az ország EU-ból való távozása előtt.

A sajtóban no-deal Brexit néven emlegetett szcenárió mindenki számára egyértelműen a legrosszabb forgatókönyv, mégis a nyilatkozatok alapján ez egyre valószínűbbnek tűnik. A megállapodás nélküli kényszerű kilépés az EU-nak is nagyon kellemetlen, de az Egyesült Királyság számára beláthatatlanok a következményei.

A szállítás, a közlekedés, az ipar, a pénzügyi szektor, a turizmus és általában a gazdaság csak kedvezőtlenül jöhet ki ebből, de a leglátványosabb összeomlás minden bizonnyal az élelmiszer-kereskedelmet fenyegeti.

Az Egyesült Királyság néhány alapélelmiszer termelésében kifejezetten jó, de ezek meglehetősen egyoldalú és unalmas étrendet tesznek lehetővé. Bár a Brit-szigeteken a tejtermelés és -feldolgozás is magas szintű mi több, meglehetősen nagyléptékű, emellett pedig a marha- és birkahús előállításában, valamint rész­ben sertéstartásban is jók, a sor ezzel szinte véget is ér. Néhány hidegtűrő zöldségféle, mint a spárga és a borsó, valamint az árpa és egyes gabonafélék után már jószerével csak a tengeri hal marad, amit saját hatáskörben elégséges mennyiségben meg tudnak termelni.

A hagyományos brit ételek már csak kis részét teszik ki a szigetország lakói által a mindennapokban fogyasztott élelmiszereknek. Bár a helyi boltokban sok kis zászló jelzi a brit termékeket ott is, azért az angolok, skótok, walesiek és északírek nagyra értékelik az importot. A britek az elmúlt évtizedekben lelkes vásárlói lettek az olasz tésztának, a francia sajtoknak és bornak, a hatékonyan feldolgozott német termékeknek, valamint a népszerű mediterrán fogásoknak, és mindenekelőtt minden mennyiségben vették az európai zöldséget és gyümölcsöt, amelyből minden nap hatalmas mennyiség hajózott a brit partok felé.

Az európai élelmiszerre vevő britek igényeire még Magyarország is választ tudott adni: a 9 milliárd eurót meghaladó hazai agrár- és élelmiszerkivitelből mintegy 400 millió eurót tesz ki a Magyarországról az Egyesült Királyságba irányuló agrár- és élelmiszertermékek exportja.

Hazánkból főleg ilyen-olyan fokon feldolgozott baromfi- és egyéb hústermékeket, bort és más italokat szállítanak az érintett cégek az Egyesült Királyságba.

A brit áruk kivitele is komoly akadályokba ütközhet

Az EU-ból oda irányuló kivitel elé már egy rendezett kilépés is sok adminisztratív és piaci akadályt gördített volna, a no-deal Brexit viszont sok exportőr esetében nullára írhatja a szigetország felé irányuló exportot. Legalábbis addig, amíg nem köttetnek az EU és a hamarosan várhatóan harmadik országgá váló Egyesült Királyság között új kereskedelmi, vámmal kapcsolatos, valamint élelmiszer-biztonsági, adminisztrációs stb. szerződések. Ez pedig biztosan nem rendeződik néhány hónap alatt.

Az élelmiszerek esetében a megritkuló és minden bizonnyal nagyon megdráguló termékek (zöldségek, paradicsom, bor, stb.) mellett a briteknek más problémákkal is szembe kell nézniük. Bár az Egyesült Királyság egészében véve nem jelentős élelmiszerexportőr, néhány jól teljesítő réstermékkel, mint például a karácsonyi csemegék piaca, azért ők is jelen vannak az uniós piacokon.

Előfordulhat azonban, hogy hiába keresik a hagyományos karácsonyi élelmiszertermékeket a brit édességek és csemegék rajongói az idei ünnepek alkalmával. No-deal Brexit esetén ugyanis a jellegzetesen brit termékek kivitele is komoly akadályok elé néz.

A megrendelések, az üzleti megállapodások a karácsonyt illetően hagyományosan korán, jóval az ünnepek előtt megköttetnek. Idén azonban a Brexitet övező bizonytalanságok miatt a nemzetközi vevők igyekeznek addig halasztani a szerződések megkötését, ameddig csak lehet – mondta el korábban az AFP hírügynökségnek Sandra Sullivan. Az Egyesült Királyság Élelmiszer- és Italexportőr Szövetségének igazgatója hangsúlyozta: más években márciusra általában már megvannak a megállapodások a karácsonyi árucikkek szállításáról, idén azonban vagy nem szerződtek a brit partnerekkel, vagy még mindig az időhúzás folyik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olaszországban több használt traktor fogyott

Még nem ért véget az olasz gépforgalmazási krízis, derült ki az idei adatokból. Míg az Európai Unió többi tagországában nőtt az új erőgépek forgalma, az olasz gazdák továbbra is használt gépeket vásárolnak. Az Európa mezőgazdasági gépforgalmazóit tömörítő Cema vizsgálta 2019 első félévének forgalmát és megállapította, hogy 2018 hasonló időszakához képest 10 százalékkal több új traktort értékesítettek.

Döbbenet: a miniszter élelmiszer-felhalmozásra szólított fel!

Nagy-Britannia iskoláinak napokon belül tervet kell kidolgozniuk az élelmiszerkészletezésre és annak biztosítására, hogy a diákok megfelelő ellátásban részesüljenek egy no-deal Brexit esetén is. A brit egyetemek már egy hete WC-papírt halmoznak fel.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Nőttek az árupiaci árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

Brexit és klímaváltozás: bajban a britek

Rövidtávon a Brexit, hosszútávon a klímaváltozás miatt kerülhet veszélybe Nagy-Britannia élelmiszerellátásának egy jelentős része – véli a brit parlament szakbizottsága, amely válaszlépéseket követel a kormánytól.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

SPAR-Hungaricool: szokatlan ízkombinációk és újszerű termékötletek

A magyarországi kiskereskedelemben egyedülálló, új kezdeményezés során az áruházlánc az Agrármarketing Centrum szakmai támogatásával a legkiválóbb hazai élelmiszeripari innovációkat kereste az egész országból. A szeptember 28-i budapesti döntőn a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt termékekkel a vásárlók már jövőre találkozhatnak a hazai INTERSPAR áruházakban.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

300 ezer élőállatot vittek Magyarországról Kazahsztánba

Sikertörténet a magyar-kazah agrár-kapcsolatokban, hogy az év eleje óta csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, miután Kazahsztán fővárosában találkozott Gulmira Iszajeva agrárminiszter-helyettessel.