Back to top

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

A kutatók a felmelegedés extrém időjárási helyzetekre gyakorolt hatását vizsgálták, és cikkük  a Nature klímaváltozással kapcsolatos szakfolyóiratában is megjelent.

Kiterjedt, hosszan tartó hőség, extrém szárazság, majd utána ismét tartós, heves zivatarok – a jövőben erre kell felkészülni,

és egyben azonnali megoldásokra lenne szükség – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.  

A kutatók szerint az északi félteke országaiban a felmelegedés miatt nemcsak intenzívebb, vagyis egyre melegebb, hanem egyre hosszabb hőhullámokkal kell számolni. A tanulmányban a tudósok azzal kalkuláltak, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokra tehető majd az ipari forralom előtti időszakhoz képest.

Felhívják a figyelmet arra, hogy már az eddigi, 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés is extrém időjárási jelenségekhez vezetett,

a 2003-as európai hőhullámban 70.000 ember halt meg.

A Föld felmelegedésének következményeként a nyári időszakban lassulnak a légáramlatok, ami miatt bizonyos „időjárási jelenségek állandósulhatnak, így a hőhulllámok és az erős zivatarok is” – idézi a cikk a tanulmány társszerzőjét, Dim Coumou von der Vrije-t, az amszterdami egyetemről.

A tanulmány szerint a két hétnél tovább tartó forró időszakok előfordulásának valószínűsége a jelenlegihez képest 4 százalékkal emelkedik. Ez különösen Észak-Amerika egyes részeire, Közép-Európára és Észak-Ázsiára vonatkozik, míg Amerikában a keleti parton 20 százalékkal nő ugyanennek a valószínűsége.

Az ilyen időjárási extremitásoknak szörnyű következménye van az emberi egészségre, a mezőgazdaságra, a biodiverzitásra, és magára a gazdasági növekedésre is

– olvasható a cikkben. Példaként említik, hogy a tavalyi német hőhullám idején 15 százalékkal esett vissza a búzatermés.

„Az egyre erősödő felmelegedésnek egyre komolyabb következményei lesznek az extrém időjárási viszonyok miatt” – figyelmeztetett Carl-Friedrich Schleussner, a Berlini Éghajlatelemző Központ kutatója. Mivel a világ éppen a 3 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, „azonnali lépésekre van szükség” a tanulmány szerint. Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban rögzítették azt a célt, hogy a felmelegedés mértékét két fok alatt, lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokon tartják (az iparosodás előtti mértéket alapul véve).

A tanulmány szerint egy 1,5 fokos felmelegedés esetén már „jelentősen kisebbek” a kockázatok.

Forrás: 
faz.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Egy éve érkezhetnek Ázsiából is vendégmunkások hazánkba

Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak az, hogy az elmúlt években már az Európai Unión kívüli, környező országokból is érkezhettek vendégmunkások a minősített munkaerőkölcsönző vállalatokon keresztül azokba a meghatározott hiányszakmákba, ahol már évek óta nem találnak elegendő hazai munkaerőt a cégek.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.