A kutatók a felmelegedés extrém időjárási helyzetekre gyakorolt hatását vizsgálták, és cikkük a Nature klímaváltozással kapcsolatos szakfolyóiratában is megjelent.
Kiterjedt, hosszan tartó hőség, extrém szárazság, majd utána ismét tartós, heves zivatarok – a jövőben erre kell felkészülni,
és egyben azonnali megoldásokra lenne szükség – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A kutatók szerint az északi félteke országaiban a felmelegedés miatt nemcsak intenzívebb, vagyis egyre melegebb, hanem egyre hosszabb hőhullámokkal kell számolni. A tanulmányban a tudósok azzal kalkuláltak, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokra tehető majd az ipari forralom előtti időszakhoz képest.
Felhívják a figyelmet arra, hogy már az eddigi, 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés is extrém időjárási jelenségekhez vezetett,
a 2003-as európai hőhullámban 70.000 ember halt meg.
A Föld felmelegedésének következményeként a nyári időszakban lassulnak a légáramlatok, ami miatt bizonyos „időjárási jelenségek állandósulhatnak, így a hőhulllámok és az erős zivatarok is” – idézi a cikk a tanulmány társszerzőjét, Dim Coumou von der Vrije-t, az amszterdami egyetemről.
A tanulmány szerint a két hétnél tovább tartó forró időszakok előfordulásának valószínűsége a jelenlegihez képest 4 százalékkal emelkedik. Ez különösen Észak-Amerika egyes részeire, Közép-Európára és Észak-Ázsiára vonatkozik, míg Amerikában a keleti parton 20 százalékkal nő ugyanennek a valószínűsége.
Az ilyen időjárási extremitásoknak szörnyű következménye van az emberi egészségre, a mezőgazdaságra, a biodiverzitásra, és magára a gazdasági növekedésre is
– olvasható a cikkben. Példaként említik, hogy a tavalyi német hőhullám idején 15 százalékkal esett vissza a búzatermés.
„Az egyre erősödő felmelegedésnek egyre komolyabb következményei lesznek az extrém időjárási viszonyok miatt” – figyelmeztetett Carl-Friedrich Schleussner, a Berlini Éghajlatelemző Központ kutatója. Mivel a világ éppen a 3 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, „azonnali lépésekre van szükség” a tanulmány szerint. Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban rögzítették azt a célt, hogy a felmelegedés mértékét két fok alatt, lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokon tartják (az iparosodás előtti mértéket alapul véve).
A tanulmány szerint egy 1,5 fokos felmelegedés esetén már „jelentősen kisebbek” a kockázatok.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
