Back to top

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

A kutatók a felmelegedés extrém időjárási helyzetekre gyakorolt hatását vizsgálták, és cikkük  a Nature klímaváltozással kapcsolatos szakfolyóiratában is megjelent.

Kiterjedt, hosszan tartó hőség, extrém szárazság, majd utána ismét tartós, heves zivatarok – a jövőben erre kell felkészülni,

és egyben azonnali megoldásokra lenne szükség – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.  

A kutatók szerint az északi félteke országaiban a felmelegedés miatt nemcsak intenzívebb, vagyis egyre melegebb, hanem egyre hosszabb hőhullámokkal kell számolni. A tanulmányban a tudósok azzal kalkuláltak, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokra tehető majd az ipari forralom előtti időszakhoz képest.

Felhívják a figyelmet arra, hogy már az eddigi, 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés is extrém időjárási jelenségekhez vezetett,

a 2003-as európai hőhullámban 70.000 ember halt meg.

A Föld felmelegedésének következményeként a nyári időszakban lassulnak a légáramlatok, ami miatt bizonyos „időjárási jelenségek állandósulhatnak, így a hőhulllámok és az erős zivatarok is” – idézi a cikk a tanulmány társszerzőjét, Dim Coumou von der Vrije-t, az amszterdami egyetemről.

A tanulmány szerint a két hétnél tovább tartó forró időszakok előfordulásának valószínűsége a jelenlegihez képest 4 százalékkal emelkedik. Ez különösen Észak-Amerika egyes részeire, Közép-Európára és Észak-Ázsiára vonatkozik, míg Amerikában a keleti parton 20 százalékkal nő ugyanennek a valószínűsége.

Az ilyen időjárási extremitásoknak szörnyű következménye van az emberi egészségre, a mezőgazdaságra, a biodiverzitásra, és magára a gazdasági növekedésre is

– olvasható a cikkben. Példaként említik, hogy a tavalyi német hőhullám idején 15 százalékkal esett vissza a búzatermés.

„Az egyre erősödő felmelegedésnek egyre komolyabb következményei lesznek az extrém időjárási viszonyok miatt” – figyelmeztetett Carl-Friedrich Schleussner, a Berlini Éghajlatelemző Központ kutatója. Mivel a világ éppen a 3 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, „azonnali lépésekre van szükség” a tanulmány szerint. Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban rögzítették azt a célt, hogy a felmelegedés mértékét két fok alatt, lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokon tartják (az iparosodás előtti mértéket alapul véve).

A tanulmány szerint egy 1,5 fokos felmelegedés esetén már „jelentősen kisebbek” a kockázatok.

Forrás: 
faz.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

Kamatozó nehézségek a malomiparban

Mit hozott a malmosok számára a bibliai mértékű aszály és a közelben zajló háború? Vajon ezek jelentik-e a legnagyobb veszélyt és nehézséget a gabonafeldolgozók számára, vagy jöhet még valami más, ami még sötétebbé teszi a fekete levest? Lakatos Zoltánt, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a Malmosok Szövetségének tiszteletbeli elnökét kérdeztük.

Sok és méretes alma lehet gazdaságos

A gyümölcsritkítás és a vértetű elleni védekezés állt a Jakabszálláson, Tánczos László idős almaültetvényében rendezett bemutató középpontjában. A jelenlegi gazdasági helyzet még rátett egy lapáttal az amúgy sem csekély problémahalmazra, amivel az almatermesztőknek szembe kell nézniük.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.