Back to top

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

A kutatók a felmelegedés extrém időjárási helyzetekre gyakorolt hatását vizsgálták, és cikkük  a Nature klímaváltozással kapcsolatos szakfolyóiratában is megjelent.

Kiterjedt, hosszan tartó hőség, extrém szárazság, majd utána ismét tartós, heves zivatarok – a jövőben erre kell felkészülni,

és egyben azonnali megoldásokra lenne szükség – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.  

A kutatók szerint az északi félteke országaiban a felmelegedés miatt nemcsak intenzívebb, vagyis egyre melegebb, hanem egyre hosszabb hőhullámokkal kell számolni. A tanulmányban a tudósok azzal kalkuláltak, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokra tehető majd az ipari forralom előtti időszakhoz képest.

Felhívják a figyelmet arra, hogy már az eddigi, 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés is extrém időjárási jelenségekhez vezetett,

a 2003-as európai hőhullámban 70.000 ember halt meg.

A Föld felmelegedésének következményeként a nyári időszakban lassulnak a légáramlatok, ami miatt bizonyos „időjárási jelenségek állandósulhatnak, így a hőhulllámok és az erős zivatarok is” – idézi a cikk a tanulmány társszerzőjét, Dim Coumou von der Vrije-t, az amszterdami egyetemről.

A tanulmány szerint a két hétnél tovább tartó forró időszakok előfordulásának valószínűsége a jelenlegihez képest 4 százalékkal emelkedik. Ez különösen Észak-Amerika egyes részeire, Közép-Európára és Észak-Ázsiára vonatkozik, míg Amerikában a keleti parton 20 százalékkal nő ugyanennek a valószínűsége.

Az ilyen időjárási extremitásoknak szörnyű következménye van az emberi egészségre, a mezőgazdaságra, a biodiverzitásra, és magára a gazdasági növekedésre is

– olvasható a cikkben. Példaként említik, hogy a tavalyi német hőhullám idején 15 százalékkal esett vissza a búzatermés.

„Az egyre erősödő felmelegedésnek egyre komolyabb következményei lesznek az extrém időjárási viszonyok miatt” – figyelmeztetett Carl-Friedrich Schleussner, a Berlini Éghajlatelemző Központ kutatója. Mivel a világ éppen a 3 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, „azonnali lépésekre van szükség” a tanulmány szerint. Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban rögzítették azt a célt, hogy a felmelegedés mértékét két fok alatt, lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokon tartják (az iparosodás előtti mértéket alapul véve).

A tanulmány szerint egy 1,5 fokos felmelegedés esetén már „jelentősen kisebbek” a kockázatok.

Forrás: 
faz.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Október közepétől kezdődik a közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.