Back to top

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

A kutatók azt követően kezdtek el igazán nagy hangsúlyt fektetni az ASP-vel kapcsolatos vizsgálódásokra, miután a vírus tavaly megjelent Kínában. Mindennek az oka: a világ körülbelül egymilliárdos sertésállományának nagyjából fele a távol-keleti országban él. Nem meglepő, nagy erőket mozgósított az Amerikai Egyesült Államok kormánya is. Kutatóik a New York állam partjainál fekvő Plum Szigeten, az idegenhonos állatbetegségekkel foglalkozó laboratóriumukban kezdeték kutatni az afrikai sertéspestist okozó vírus ellenszerét, Dr. Luis Rodriguez vezetésével.

Fotó: A kép illusztráció
„Napjainkban a vírus már az egész világra szóló fenyegetést jelent, így a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a kutatásokra”

– egyértelműsítette a labor vezetője. Úgy vélték, a vakcina kifejlesztésének egyik módja lehet a vírus megölése, majd az állatba juttatása. Az állat így nem lesz beteg, az immunrendszere viszont ellenanyagot kezd termelni. E megoldás ugyanakkor nem minden esetben vezet eredményre bizonyos vírusok esetében, beleértve az ASP-t okozó vírust is.

A tudósok éppen ezért most egy másik megközelítésen dolgoznak, amelynek során a legyengített vírust vizsgálják.

Eközben Vietnámban is – itt pár hónap alatt 3,7 millió sertés pusztult el – is vakcinákat tesztel az ottani kormány, de kevés részletet árultak el a kutatásokról. Kína kormánya pedig jelezte, hogy az ASP-t okozó vírus genetikai állományának megváltoztatásával kísérleteznek. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma hírül adta, hogy nemrégiben megállapodást írtak alá egy oltóanyaggyártó céggel, mindez pedig további kutatásoknak és fejlesztéseknek ad zöld utat.

Forrás: 
pig-world.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.

A vírusfertőzés miatt el kell pusztítani egy Máramaros megyei tyúkfarm állományát

A madárinfluenza vírus megjelenése miatt el kell pusztítani egy tyúkfarm állományát a Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) településen – közölte szerdán a romániai megyei állategészségügyi hatóság (DSVSA).

Brutális sertéshúsdrágulással ért véget 2019

Decemberben az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal volt magasabb, mint 2018 utolsó hónapjában, ezen belül a sertéshúsé 23,7 százalékkal nőtt.

Hajdú-Bihar megyében is megjelent a madárinfluenza

Egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma január 14-én. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki. Az állategészségügyi szakemberek a mintegy 115.000-es állomány leölését már gyanú alapján megkezdték.