Back to top

A magyar sertéshús thaiföldi exportjáról tárgyaltak Budapesten

A magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről és a sertéspestis elleni sikeres magyar intézkedésekről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a képviselői - közölte a KKM csütörtökön az MTI-vel.

A KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, Budai Gyula azt indítványozta a thaiföldi szakembereknek, Anan Suwannarat agrárminisztériumi államtitkárnak és Sorravis Thanetonakm a thaiföldi Állategészségügyi Hatóság (DLD) főigazgatójának, hogy a sertéshús esetében is engedélyezzék Magyarországnak a regionalizációt.

Ez a közlemény szerint azért fontos a magyar exportőröknek, mert egy

Magyarországot esetlegesen érintő sertéspestis járvány esetén, a thai hatóságok csak a fertőzött régióból tiltanák meg a szállítást, nem automatikusan az egész ország területéről.

A miniszteri biztos rámutatott, hogy Bangkok 2018 decemberében, a madárinfluenza esetében, a baromfihús exportjánál már megadta ezt a könnyítést, köszönhetően a szigorú magyar állategészségügyi intézkedéseknek. "Így a mai tárgyalások után bizakodva várjuk a thai hatóságok döntését" - tette hozzá.

Budai Gyula a közlemény szerint a tárgyalás után elmondta: a 69 millió lakosú Thaiföld a délkelet-ázsiai térség második legnagyobb piaca. Elemi érdeke a magyar mezőgazdaságnak, hogy minél több előnyös megállapodást kössön Bangkokkal. Közölte azt is, hogy

Magyarország nem szállíthat sertéshúst Thaiföldre, az oda irányuló évi 4,5 millió dolláros élelmiszerexport 73 százalékát a liba-és kacsamáj adja. Pozitív döntés esetén a magyar sertéságazatnak egy több tízmilliárd forintos piac nyílhat Délkelet-Ázsiában.

Budai Gyula kiemelte, hogy Magyarország az első ország, amellyel Thaiföld ilyen együttműködést tervez. Az ázsiai országban mintegy 200 ezer gazda, évente 18 millió sertést tenyészt, 3,3 milliárd dollár értékben, ennek ellenére lenne kereslet a jó minőségű, GMO-mentes magyar sertéshúsra, kiváltképp a prémium minőségű mangalicára.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

Bécsben tárgyalt Nagy István agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter kedden Elisabeth Köstinger, szövetségi mezőgazdasági ügyekért, régiókért és turizmusért felelős újonnan kinevezett miniszter meghívására Bécsbe látogatott. A két miniszter áttekintette az országok közötti agrár- és környezetügyi kapcsolatokat, kiemelt figyelmet fordítva a Közös Agrárpolitika (KAP) és a többéves pénzügyi keret kérdésére, valamint, a mezőgazdaság digitalizációjára és a klímaváltozás ügyeire.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A csehek nem bíznak saját élelmiszereikben

A csehek többsége nagyítóval jár vásárolni, mert mániákusan tanulmányozza, hogy milyen összetevőkből áll, amit megvesz. Bizonyos termékeket sokan külföldről szereznek be, mert úgy vélik, Csehországban ugyanabban a dobozban más minőséget kapnak.

Az EU törvényhozói támogatják a húsadót

A True Animal Protein Price Coalition (TAAP) civil szervezet friss közleménye szerint a hús kiskereskedelmi ára nem tükrözi az előállításával járó környezeti költségeket, és felvetik benne, hogy terheljék a húst „fenntarthatósági díjjal”.

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.