Back to top

Szabadon jönnek-mennek a tehenek: fejőrobot a kisgazdaságban

Munkaerőhiánnyal nem csak a nagyobb mezőgazdasági üzemek, hanem a kisebb gazdaságok is küszködnek manapság. A Csákberény melletti Orond-pusztai tehenészet egy magyar családi vállalkozásból született 14 éve, ahol már mintagazdasági körülmények között készítenek tejtermékeket és sajtokat. A fejős állomány egyelőre 20 tehénből áll.

Mindegyik haszonállatnak jó sora van, erről Vécsei László gazdálkodó gondoskodik, aki azt szeretné, hogy a tehenei boldog állatok legyenek, míg be nem teljesedik a sorsuk. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos, hogy mindig legyen ember, aki foglalkozik velük. Mivel azonban ő is nehezen talált munkaerőt, gondolt egy nagyot és Magyarországon az elsők között vásárolt egy fejőrobotot, amelyben a tehenek magukat fejik meg és közben még jól is érzik magukat.

Mindegyik pontosan érzi, hogy mikor feszíti már annyira a tőgye, hogy megfejesse magát a robottal. Szabadon jönnek-mennek a tehenek, a nyakukban van egy jeladó, mindegyiknek van egy azonosítója, amelyet a robot leolvas, s az alapján tudja, hogy mennyi takarmányt kell kapnia.

A gazdálkodó tapasztalata szerint a tehén szeret bemenni a fejőrobotba, hiszen kap egy adag takarmányt, s megkönnyebbül. A fejőrobot lézerrel érzékeli a tehén általános állapotát, kefékkel lemossa a tőgybimbókat, felhelyezi a fejőkelyheket és fejés közben méri a tej hőmérsékletét és színét.

– Abban az esetben, ha elindult egy gyulladásos folyamat, akkor a tejet külön tartályba elkülöníti, ezért csak kiváló minőségű tej kerül a rendszerbe –mondja Vécsei László. Ám itt még nincs vége a fejőrobot sokoldalúságának, hiszen ha a legkisebb gondot is érzékeli, akkor küld a tulajdonosnak egy sms-t, hogy melyik tehén tőgyével lesznek problémák napokon belül. A rendszer ezután gyakorlatilag elmossa saját magát forró gőzzel és ügyel arra, hogy naponta maximum háromszor fejheti meg magát egy tehén, de amelyik nem jelentkezik, azt is jelzi, mert akkor valamilyen egészségügyi gond lépett fel.

Sokan tartanak még ettől a jövőbe mutató technológiától, ami egyébként már sok helyen jelen időben létezik, főleg az okozza az elbizonytalanodást, hogy a haszonállat miként szokja meg ezt az újdonságot. Vécsei László azt mondja, hogy két hetes beszoktatás elegendő az átálláshoz.

Mindegyik jeladó lépésszámlálót is tartalmaz, s amikor ivarzik a tehén, akkor sűrűbbek a lépései. Beállítható úgy is, hogy az ivarzó teheneket az inszeminátornak elkülönítse és így az optimális időpontban lehet őket termékenyíteni.

A Vécsei család 2005-óta folytat külterjes, környezettudatos, állatbarát gazdálkodást a tanyán.

Hagyományos kettőshasznosítású magyartarka teheneik a Vértes Tájvédelmi Körzet tiszta rétjein legelnek. A sajt alapanyaga ezért is minőségi. Mint mindenütt az országban, itt is egyre kevesebb a magyar munkaerő, ezért például Komáromban indiai vendégmunkások végzik ezt a nehéz munkát. Ezt váltja ki a fejőrobot, ami 55 tehenet képes megfejni és három embert helyettesít. További előnye a robotnak, hogy betartja a technológiai sorrendet, nincs tehát emberi mulasztás, úgy nyúl a tehénhez, ahogy be van programozva.

Vécsei Lászlóék uniós pályázat keretében vásárolták az intelligens technikát és úgy számolnak, hogy négy év alatt megtérül az ára, de a legnagyobb gond, hogy a nehéz fizikai munkát továbbra sincs, aki elvégezze. De itt még nincs vége a tudatos jövőbe tekintésnek, mivel energetikailag is önellátó a gazdaság, amit az istálló tetejére felszerelt 25 kw-os napelem biztosít.

De az automatizálás folytatódik egy takarmánykeverő és elosztó autó vásárlásával, ami a tehenek etetését végzi és még az év második felében készül el egy trágyakihúzó, ami egyrészt a szalmával való takarékoskodást segíti elő és a munkát is megkönnyíti.

Nem a nagyok kiváltsága tehát a digitális mezőgazdaság, hanem a kisebbeknek is kínálnak a szolgáltatók megfelelő technológiát, amivel nem maradnak le a jövő gazdálkodásáról, ami a folyamatokat figyelve sokkal jobban közelít, mint gondolnánk.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tartálykocsik többféle opcióval

Az egyebek mellett hígtrágya-kijuttató tartálykocsijairól ismert, ma is az alapító család irányítása alatt álló Joskin cégcsoport nem csak a termékeit, hanem ezek gyártástechnológiáját is folyamatosan fejleszti annak érdekében, hogy minőségi alternatívát tudjon kínálni a nagyobb gyártók rendkívül komplex és drága gépeivel szemben.

Olaszországban több használt traktor fogyott

Még nem ért véget az olasz gépforgalmazási krízis, derült ki az idei adatokból. Míg az Európai Unió többi tagországában nőtt az új erőgépek forgalma, az olasz gazdák továbbra is használt gépeket vásárolnak. Az Európa mezőgazdasági gépforgalmazóit tömörítő Cema vizsgálta 2019 első félévének forgalmát és megállapította, hogy 2018 hasonló időszakához képest 10 százalékkal több új traktort értékesítettek.

Mennyi pénzt ér a precíziós gazdálkodás?

Európai uniós elemzések alapján a szántóföldi növénytermesztésben az auto­matikus kormányzás, illetve a munkagépek nyomon követésének bevezetésével hektáronként 2 euró takarítható meg.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Versenyképesség és digitalizáció: korszakváltást jelent a DAS

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgo­zása. Az ebben foglalt intézkedések elősegíthetik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrár­miniszter, aki nemrégiben egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a stratégiát.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

A házi sajtok díjazott otthona, a Bandi Tanya - Az Év Tanyája

Gyurákovics András a 2018-as Év Tanyája pályázat győztese 2007-ben költözött családjával a Szegedtől 23 kilométerre fekvő Mórahalomra. Részben a szegedi családi kötődés, részben a város turisztikai adottságai miatt esett a választás a várossá avatásának harmincadik évfordulóját ünneplő településre.

Húsmarhatartók figyelem: Hétvégén lejár a kérelmek beadásának határideje

Csupán négy napjuk maradt azoknak a termelőknek, akik tavaly minősített húshasznú tenyészbikát vásároltak ahhoz, hogy a jelentős kiadásukat támogatással mérsékelhessék. A pályázatokat ugyanis legkésőbb szeptember 20-ig be kell adniuk, előtte azonban még a tenyésztőszervezet igazolását is be kell szerezniük.