Maga a hír nem új, már tavaly óta tudni lehet, hogy 2020-tól 9,35 euróra emelkedik a minimál-órabér. A Rajna-menti gyümölcs- és zöldségtermesztők szövetésének elnöke, Christoph Nagelschmitz most a szüreti időszak derekán, a kritikus helyzetet látva foglalta össze a szakma ellenvetéseit.
Mint elmondta, akármit is tesznek a gazdák, a zöldség- és gyümölcstermesztés mindig is kézimunka-igényes ágazat marad.
Igyekeznek persze gépesíteni, ahol lehet, de csak részben válthatók ki vele a dolgozók,
tehát különösen nagyot nyom a latban, ha meg kell emelni az órabérüket. A kereskedelmi partnereikre pedig nem háríthatják át a megnövekedett költségeket a termesztők, mert már váltják is le a német beszállítókat dél-európaiakra vagy észak-afrikaiakra, fogalmazott. És már az idei 9,19 euróval sincs semmi esélyük a német gazdaságoknak például az észak-afrikai bogyósgyümölcs-termesztőkkel szemben, akik napibérként fizetnek nagyjából ennyit a szedőiknek – mondta.
Ráadásul munkaerőhiányt is előidézhet a jelenség, mutatott rá az elnök. Nagyon sok idénymunkás ugyanis valamilyen kitűzött pénzügyi céllal érkezik Németországba, vagyis
előre elhatározza, hogy mennyi pénzt szeretne keresni, és sajnos gyakori jelenség, hogy ha az megvan, akkor egyik napról a másikra hazautazik.
Aki hamarabb eléri a célját, hamarabb hazamegy, a gazdák pedig hirtelen ott találják magukat a sürgős teendők között, dolgozó nélkül – fogalmazott.
A baj egyetlen ellenszere, ha a fogyasztók jobban megbecsülik a helyben termesztett árut – amivel egyébként a klímavédelemhez is hozzájárulnak –, valamint értékelik, hogy a Rajna mentén igen szigorú környezet- és munkavédelmi szabályok betartása mellett terem a zöldség és a gyümölcs, és elfogadják az ezzel óhatatlanul járó felárat.
