0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Disznók a kertben

Aktuális probléma a vaddisznó belterületi megjelenése, különösen a Balaton térségében. Egyre sűrűbb az erdőgazdaságok és vadásztársaságok megkeresése a lakosok részéről, a probléma elhárítása viszont közel sem egyszerű. A Bakonyerdő Zrt. is érintett az ügyben, megkeresésünkre a vadgazdálkodási osztályvezető, Pölöskei Balázsnak átfogó véleményét osztanám meg a témával kapcsolatban olvasóinkkal.

A vaddisznó állomány változó intenzitással, kisebb nagyobb megszakításokkal, de növekedett az elmúlt évtizedekben a bakonyi régióban, ahogy országosan is. Ennek a folyamatnak csak a betegségek törték meg a lendületét, a növekvő erdősítések, a szántóföldi birtokviszonyok átrendeződése, a vetésszerkezet változása a mezőgazdaságban, az termésátlagok növekedése és az időjárás kedvező hatásai azonban ezeket a negatív hatásokat jól kompenzálták, és hamar a betegség előtti létszám, vagy azt meghaladó populáció volt jelen a vadászterületeken. A sikeresen felnevelt éves szaporulat növekedése és a vaddisznó számára is kedvező enyhe telek a már nagyobb létszámú állományokat terjedésre késztette, új területeket hódítottak meg, ahol aztán a rájuk jellemző kiváló alkalmazkodó képességgel meg is telepedtek.

Az itt született utódok aztán már nem kívántak visszatérni a számukra amúgy is ismeretlen zárt erdőtömbökbe és életük végéig az elhanyagolt szőlők, nádasok, gondozatlan ingatlanok határán, vagy kellő méret esetén már azokban élik életüket és nevelik fel saját utódaikat.

A Bakonyerdő Zrt. is hasonló problémával küzd, így indokolt volt a soproni egyetemmel egy közös vizsgálat is, amelyben a belterületen vagy annak határán élő vaddisznók mozgását kívántuk nyomon követni. A befogott és GPS nyomkövető nyakörvvel ellátott vaddisznók igazolták a szakemberek által már régen hangoztatott megfigyeléseket, a fenti „betelepülési folyamatot”. Az évek óta folyó vizsgálat rámutatott arra, hogy a Balaton parti nádasokban, vagy belterületen élő vaddisznók ritka kivételtől eltekintve különálló populációt alkotnak, így az erdősült területen történő fokozott létszámapasztása a fajnak kevés befolyással van a belterületi állományokra.

Az általuk okozott problémát ezért a helyszínen kell kezelni, a területek későbbi újra feltöltődését pedig már lassítani lehet a vadászterületen tartott állományok kezelésével. Ne gondolja azonban senki, hogy egy varázsütésre meg lehet oldani ezt a problémát. A vaddisznó kiváló szaglása, fejlett szociális életközössége, a kondák tanulási folyamatai kizárják azt, hogy a felszabaduló élőhelyekre új egyedek majd nem jelennek meg. A beépített területek terjeszkedése az erdei élőhelyek irányába folyamatos, így a vadon élő állatok megjelenése egyre intenzívebb lesz azok peremterületein, míg a véletlen kóborlás, vagy a kívánatos csemegék – mint a gyümölcsök – érése folyamatos és célirányos táplálkozási elmozdulást hoz nemcsak a vaddisznónál.

Ez ellen a vadgazdálkodó vadászati eszközökkel nem tud tenni szinte semmit – a fenti vizsgálat ezt jól igazolta – hiszen az ő vadászati eszközeit csak és kizárólag a vadászterületen lehet használni.

Ezért fontos, hogy a vadászterületen olyan élőhelyet tudjon fenntartani a vadgazdálkodó – együttműködve a földtulajdonosokkal – ami nem készteti a vaddisznókat arra, hogy azt elhagyva új területeket keressenek fel. Ehhez biztosítani kell a táplálékot, ivóvizet, pihenő és szaporodó helyet és nyugalmat is. Amennyiben ezek közül valamelyik nem megfelelő mértékű az adott egyednek vagy egy kondának, akkor elhagyva természetes környezetét először kóborlás formájában keres újat, majd számára kedvező helyen le is telepszik, ahol már elkezdődik a fent vázolt folyamat, ami akaratlanul is a vad-ember konfliktusához vezet.

Ennek érdekében és ezt szem előtt tartva próbálja vadgazdálkodását szervezni a Bakonyerdő Zrt. is, ezért a vadászterületein annak eltartóképességéhez igazodva határozza meg az elejtendő vaddisznó létszámot, amit elejtéssel és élve befogással tud elérni. A vadászterületeinken számos nagyvad befogót üzemeltetünk, ahonnan évente több mint száz egyedet szállítunk aztán el vadászkertjeinkbe, valamint ilyen irányú munkáját segítjük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is, ahonnan szintén közel száz vaddisznót kapunk az általuk üzemeltetett befogókból.

A belterületi vad jelenlétével kapcsolatban a lakosság folyamatos tájékoztatását a lehetséges védekezésről a helyi önkormányzatokon keresztül végezzük, az érintett fővadászaink pedig akár a helyszínen tudnak gyakorlati tanácsot adni a belterületen megjelenő vad elleni védekezés lehetőségeiről.

Ennek ellenére évről évre növekszik a belterületi vad jelenlétét bejelentők száma, folyamatos munkát adva az erdészeteinknek ezzel. De ismételten hangsúlyoznám, ez olyan probléma, amit helyben kell kezelni, a vadászatra jogosult ezt csak mérsékelni tudja a vadászterületén, megszüntetni nem. Így legfontosabb a lakosság tájékoztatása, a kívánatos, csábító élőhelyi feltételek megszüntetése és azok folyamatos fenntartása. Nem elegendő egy elhagyott – gyümölcsfákkal teleültetett telek – kitisztítása, bekerítése, ha pár év alatt a gondozás hiányában újra kiváló táplálkozó és búvóhelyet jelent az őzeknek, borzoknak, rókáknak vagy akár a vaddisznónak is. A megfelelő állékonyságú kerítés jelenthet akadályt a vadnak, amit persze nemcsak fel kell építeni, de folyamatosan ellenőrizni és karban is kell tartani, ez tűnik jelenleg egyedüli megoldásnak.

A szag és zajhatáson alapuló eszközök ideiglenesen enyhíthetik a károkozást, a vadfajaink csodálatos adaptációs készsége, valamint az érő gyümölcs nagy energia és víz tartalma miatt azonban ezek hatékonysága csekély.

Tudomásunk szerint jelenleg is van „zártkertekre” kiírt pályázati lehetőség, a vad kizárására épülő kerítés telepítésére, de ennek hiányában véleményem szerint a tulajdonosnak megkérdőjelezhetetlen felelőssége van a vagyonvédelemben, és ez azt kívánja, hogy a kimagasló értéket képviselő gyümölcs és szőlő ültetvényeket védje nemcsak a vad ellen, de az oda betévedő illetéktelenektől is.

A Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodásában meghatározó a vaddisznó, hiszen éves terítékünk több mint felét ebből a vadfajból ejtjük el, így érthető, hogy aggódva tekintünk az ASP terjedésére. A vadhús felvásárlási ára, a vadászat után érdeklődő vendégek létszáma is jelzi, hogy amennyiben ez az agresszív fertőzés nálunk is felüti a fejét, úgy komoly nehézségek elé néz az ágazat. És itt nemcsak az elmaradt bevételekről beszélünk. A szigetszerűen fennmaradó populáció „újratelepítheti” a megszokott élőhelyeket, viszont a kis létszámú állományok kezelése a bevált eszközökkel olyan gazdaságtalan, hogy fel kell készülni a hullámzó vaddisznó létszámokra, ami ezzel együtt a szinte villámcsapás-szerű vadkárokkal, vad által okozott károkkal jár.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu