Back to top

Hírét viszik a magyar lovashagyományoknak

Nem pusztán lóverseny, sokkal inkább a magyarság határokon átívelő hagyományőrző fesztiválja, egyfajta országimázs rendezvénye – tartják a Nemzeti Vágtáról. A napokban véget érnek a selejtezőként szolgáló előfutamok, ezzel együtt pedig tejessé válik az indulók mezőnye. Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató elmondta, idén minden eddiginél több határon túlról érkező versenyzőt várnak az eseményre.

Évről évre mintegy száz település lova és lovasa küzd meg egymással a késő tavasztól nyár végéig tartó regionális előfutamokon – nemcsak az anyaországban, hanem a határon túli magyarlakta területeken is.

„Idén a tizenkét magyarországi helyszín mellett Felvidéken, Székelyföldön, a Muravidéken és a Vajdaságban is szerveztünk kvalifikációs futamokat, amelyeket a jövőben szeretnénk kiterjeszteni a többi közt a kárpátaljai területekre is”

– nyilatkozta lapunknak Szotyori Nagy Kristóf, a Nemzeti Vágta versenyigazgatója.

Minden korosztályt megmozgat

Mint mondta, az előfutamok helyszínéül szolgáló pályáknak a finálé versenypályájához hasonlóan ovális alakúnak kell lenniük, s olyan homokos felülettel kell rendelkezniük, amelyen nagyobb eséllyel kerülhető el az állatok esetleges sérülése. A „több mint verseny” szemlélet ezen alkalmakkor is érvényesült, hiszen a válogatók rendszerint valamilyen regionális rendezvénnyel egybekötve kerültek megrendezésre – például a Szentlőrinci Gazdanapok vagy éppen a Hortobágyi Lovasnapok részeként –, így a versenyzők gyakran szép számú közönség előtt bizonyíthattak.

„Az indulók zöme hagyományosan az adott térség lovardáiból, a környékbeli lótartókból és -tulajdonosokból kerül ki, ugyanakkor nemcsak felnőttek, hanem gyerekek is részt vesznek az előfutamokon” – utalt a versenyigazgató a 10-16 éves korosztály alkotta kishuszár kategóriára, amelynek legjobbjai szintén ott lesznek az októberi Nemzeti Vágtán.

A felnőttek mezőnye a budapesti megmérettetésen a címvédő, az előfutamok három legjobbja, az azok szervezőinek egy-egy kiválasztottja, valamint a nevezési díj befizetésével indulási jogot szerzőkből áll majd. Szotyori Nagy Kristóf szavai szerint

a Nemzeti Vágta élmezőnye általában olyan lovasokból áll, akik korábban már szerepeltek a budapesti döntőben, s túlzás nélkül szinte egész évben erre a versenyre készülnek.
Egyre eredményesebbek a határon túli versenyzők is, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vajdasági Temerint képviselő Nagy Arnold tavalyi győzelme.

A sikerek hátterében

A versenyszervező hangsúlyozta, komoly taktikai felkészültséggel kell rendelkeznie annak, aki a legjobbak közé akar kerülni az októberi megmérettetésen. A Hősök téri pálya formájából adódóan szinte folyamatosan kanyarodni kell a lóval, illetve középtávról lévén szó, az állat erejét is megfelelően kell beosztani. Noha a versenyen rendszerint igen komoly „harc” zajlik a pozíciókért, egyre kevésbé jellemző, hogy szabálytalan eszközökhöz nyúlnának a versenyzők, dacára annak, hogy nagy a tét: a Nemzeti Vágta díjazása, illetve a versenyt övező érdeklődés is tekintélyes.

A teljes cikket a Pegazus következő számában olvashatják. 

Forrás: 
Pegazus

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Győzedelmeskedik a realitás

Aratni annyit tesz, mint sikert elérni. Elég nagy várakozásokkal indult idén a nyári betakarítás, és hamar kiderült, hogy csodára nem számíthatunk. Ugyanis azután, amit a kalászos gabonáknak tavaly ősztől az aratás kezdetéig át kellett élnie, valóságos csoda, ha elfogadhatóak lesznek a hozamok.

Tréningtippek - Carl Hestertől

Carl Hester nevét minden lovas ismeri, öt olimpián vett részt, olimpiai, világbajnoki, Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérem büszke tulajdonosa, kiváló edző, és nem utolsósorban igazi „horseman”. Az alábbiakban néhány megszívlelendő tanácsot olvashattok, mely mindenkinek szól.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Lesz Bábolnai Gazdanapok!

Az elmúlt időszakban, teljesen egyértelmű és érthető okokból, sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz idén a Dunántúl legnagyobb agrár-szakkiállításának sorsa.

Lótenyésztőket segítő támogatás nyílik

Az Agrárminisztérium a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból rendelkezésre bocsátott 25 milliárd forintos többletforrással meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében 250 millió forint keretösszegű támogatási konstrukciót hirdet meg a lótenyésztők részére.

Amikor a befektetett munka megtérül

Körülbelül egy évvel ezelőtt láttam meg először egy olyan magyar nyereghirdetést, ami rögtön felkeltette a figyelmem. Fotós szemmel különösen kritikusan szemlélem a weboldalak képanyagait, itt kiváló minőségű fotókon részletesen bemutatott nyergeket láttam, lényegre törő, ám mégis alapos, szakszerű leírással. Nagyon megfogott ez a Magyarországon még nem látott, rendkívül igényes prezentáció.

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

Határtalan magyar borbártúra

Július végén tartják a nyár legnagyobb közösségi borkóstolóját Budapest 6 neves borbárjában. Idén első alkalommal rendezik meg a Pesti Borkörút rendezvényt, amelyen négy budapesti kerületben a Kárpát-medence legjobb borai kóstolhatók.

XXVI. Kanca- és Ménverseny, Méneskönyvek Versenye

Rekord összegű díjazás, kis mezőny, sztárlovasok. Röviden így jellemezhető a július közepén, Mezőhegyesen megrendezett hagyományos kanca- és ménverseny. A mének döntőjét Aranykapu con Lordan nyerte Krucsó Szabolccsal a nyeregben, a kancákét Timpex Bölcsész és ifj. Szabó Gábor, a szuperdöntőben pedig Timpex Fényév ugyancsak ifj. Szabó Gáborral a nyeregben diadalmaskodott.