Back to top

Hírét viszik a magyar lovashagyományoknak

Nem pusztán lóverseny, sokkal inkább a magyarság határokon átívelő hagyományőrző fesztiválja, egyfajta országimázs rendezvénye – tartják a Nemzeti Vágtáról. A napokban véget érnek a selejtezőként szolgáló előfutamok, ezzel együtt pedig tejessé válik az indulók mezőnye. Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató elmondta, idén minden eddiginél több határon túlról érkező versenyzőt várnak az eseményre.

Évről évre mintegy száz település lova és lovasa küzd meg egymással a késő tavasztól nyár végéig tartó regionális előfutamokon – nemcsak az anyaországban, hanem a határon túli magyarlakta területeken is.

„Idén a tizenkét magyarországi helyszín mellett Felvidéken, Székelyföldön, a Muravidéken és a Vajdaságban is szerveztünk kvalifikációs futamokat, amelyeket a jövőben szeretnénk kiterjeszteni a többi közt a kárpátaljai területekre is”

– nyilatkozta lapunknak Szotyori Nagy Kristóf, a Nemzeti Vágta versenyigazgatója.

Minden korosztályt megmozgat

Mint mondta, az előfutamok helyszínéül szolgáló pályáknak a finálé versenypályájához hasonlóan ovális alakúnak kell lenniük, s olyan homokos felülettel kell rendelkezniük, amelyen nagyobb eséllyel kerülhető el az állatok esetleges sérülése. A „több mint verseny” szemlélet ezen alkalmakkor is érvényesült, hiszen a válogatók rendszerint valamilyen regionális rendezvénnyel egybekötve kerültek megrendezésre – például a Szentlőrinci Gazdanapok vagy éppen a Hortobágyi Lovasnapok részeként –, így a versenyzők gyakran szép számú közönség előtt bizonyíthattak.

„Az indulók zöme hagyományosan az adott térség lovardáiból, a környékbeli lótartókból és -tulajdonosokból kerül ki, ugyanakkor nemcsak felnőttek, hanem gyerekek is részt vesznek az előfutamokon” – utalt a versenyigazgató a 10-16 éves korosztály alkotta kishuszár kategóriára, amelynek legjobbjai szintén ott lesznek az októberi Nemzeti Vágtán.

A felnőttek mezőnye a budapesti megmérettetésen a címvédő, az előfutamok három legjobbja, az azok szervezőinek egy-egy kiválasztottja, valamint a nevezési díj befizetésével indulási jogot szerzőkből áll majd. Szotyori Nagy Kristóf szavai szerint

a Nemzeti Vágta élmezőnye általában olyan lovasokból áll, akik korábban már szerepeltek a budapesti döntőben, s túlzás nélkül szinte egész évben erre a versenyre készülnek.
Egyre eredményesebbek a határon túli versenyzők is, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vajdasági Temerint képviselő Nagy Arnold tavalyi győzelme.

A sikerek hátterében

A versenyszervező hangsúlyozta, komoly taktikai felkészültséggel kell rendelkeznie annak, aki a legjobbak közé akar kerülni az októberi megmérettetésen. A Hősök téri pálya formájából adódóan szinte folyamatosan kanyarodni kell a lóval, illetve középtávról lévén szó, az állat erejét is megfelelően kell beosztani. Noha a versenyen rendszerint igen komoly „harc” zajlik a pozíciókért, egyre kevésbé jellemző, hogy szabálytalan eszközökhöz nyúlnának a versenyzők, dacára annak, hogy nagy a tét: a Nemzeti Vágta díjazása, illetve a versenyt övező érdeklődés is tekintélyes.

A teljes cikket a Pegazus következő számában olvashatják. 

Forrás: 
Pegazus

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Karácsonyi finomságok a lovadnak

Az év legmeghittebb ünnepe a karácsony. A nagy ajándékozásból lovaink sem maradhatnak ki. De mivel kedveskedjünk nekik? A legegyszerűbb persze, ha veszünk nekik valamilyen lócsemegét, amit szeretnek, de a vállalkozó kedvűek, akik ennél személyesebb ajándékra gondoltak, kipróbálhatják a házi lócsemege-készítést.

Karácsonyi ajándékötletek lovasoktól lovasoknak

Közeleg a szeretet ünnepe, s lassan itt az ideje, hogy készülj valami kedves kis aprósággal azok számára, akik fontosak neked.

Újabb pályázati felhívások várhatók

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló 10 felhívás mellett további öt megjelenését vetítette előre Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője a FruitVeB évértékelő konferenciáján. Ha pedig lesznek visszahulló pénzek, akkor még újabb pályázatok is várhatók. Jövőre az öntözési közösségek együttműködését is támogatni fogják a VP keretében.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Növényegészségügy: jelentősen szigorodtak a lakosságot érintő előírások

A növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozza az EU december 14-től érvényes új növényegészségügyi rendszere. Ezentúl gyakorlatilag – néhány kivételtől eltekintve – mindenhez kell növényegészségügyi bizonyítvány, bizonyos árukat pedig, csak a kijelölt határállomásokon lehet majd behozni.

3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén

A termelési volumen 0,7 százalékos csökkenése, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt idén a tavalyihoz képest - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.

A Mikulás is szeret vonatozni

Hull a pelyhes fehér hó… hangzott a kedves dallam az EGERERDŐ Zrt. Mikulásjáratain. A nagy népszerűségnek örvendő programon közel kétezren vettek részt december 7-én és 8-án, a Felsőtárkányi és a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúton, illetve a Mátravasúton.

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összhangja

A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.