Back to top

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

fehér gólya
fehér gólya
Fotó: BNE

Az idén a március és az április rendkívül száraz és meleg volt, míg a májusban rekordokat döntögetett a frontátvonulásokkal, zivatarokkal tarkított hideg. Oly annyira, hogy

országszerte, 1901 óta a harmadik legcsapadékosabb májust élhettük meg. 

A fehér gólyák is megsínylették az időjárási szélsőségeket. A hideg, esős időszakban számos fészekben megsemmisültek a tojások, így pótköltésbe kezdtek a madarak. Ez esetben mindig kétséges, hogy a kikelt fiókák meg tudtak-e eléggé erősödni a hosszú utazáshoz.

Valójában a fehér gólya afrikai madár, amely Európában költ – szögezi le Orbán Zoltán ornitológus. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembere elmondta azt is, hogy

hazánkban megközelítőleg 4 700 - 5 500 pár fehér gólya fészkel évente, és átlagban 2-3 fiókát nevelnek fel.

S bár ez a szám nagynak tűnhet, ám az 1940-as években és előtte legalább négyszer ekkora volt a nálunk költő fehér gólya állomány.

S hogy mi a csökkenés oka? A fehér gólyára leselkedő elsődleges veszélyforrást még mindig légvezetékek okozta áramcsapás jelenti, de nagyon sok madár hullik el a mezőgazdaságban használt vegyszerek okozta mérgezés miatt.

Holott egykoron a paraszti világban nagy becsülete volt a fehér gólyának – teszi hozzá Orbán Zoltán. Mondták róla, hogy mindenféle „fírget” megeszik. Vagyis a férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből és más kisebb gerincesekből álló étrendjével segítette a mezőgazdaságból élőket a kártevők irtásában.

legelő szürke marha gulya a Hortobágyon
legelő szürke marha gulya a Hortobágyon
Fotó: BNE
Napjainkban megváltozott ez a helyzet és átalakul a táj is.

A legelő jószág mennyiségének a csökkenésével, a nedves, mocsaras rétek, a hagyásfás legelők (egy-egy fát, vagy néhány fából álló facsoportot magába foglaló legelő) területének zsugorodásával, eltűnhetnek gólyák táplálkozó helyei is.

Pedig a fehér gólya kétségen kívül a legkedvesebb madara a Kárpát-medencében élőknek. A hajdan az embertől távol élő gólyákat a civilizáció csalta közel magához azzal, hogy a zárt erdőségekből, fás pusztákat hozott létre, amely hemzsegett „gólyatáplálékban”. S mivel az ember nem bántotta e madarakat, így az egykoron a kimagasló sziklákon, magas fákon költő madarak betelepedtek a falvakba. Mesék, hiedelmek, mondókák születtek róluk.

madármenhelyen lévő fehér gólya
madármenhelyen lévő fehér gólya
Fotó: BNE
A mezőgazdaságból élők számára jeles napokon, a tavaszt és a vetés idejét jelezve érkeztek, és az aratás, az ősz beköszöntével keltek útra. Érkezésük és távozásuk egybeesik a két legnagyobb nemzeti ünnepünkkel: március 15-én már itt vannak és augusztus 20-tól már üresek a fészkeik, amelyet akár 3 méter vastagra és több tonnásra is csinosítgathatnak. Ez okozza a fészek pusztulását is, hiszen az éves karbantartás miatt túl nagyra „ hízott” otthonuk egyszer csak önpusztítóan összeomlik. Apropó fészek!

A népi hiedelemvilág párjához hűséges madárnak tartja a gólyákat. Holott leginkább a fészkükhöz hűségesek.

Tavasszal előbb a hímek érkeznek, elfoglalják a fészkeket, a tojó pedig azt tekinti párjának, aki az elmúlt évi költőhelyén várja.

A napokban hazánkból mintegy 20-25 ezer fehér gólya indult útnak  Afrika trópusi területei felé. Útközben van, ahol népszerű az illegális vadászatuk, telelőhelyeiken pedig számos olyan mezőgazdasági vegyszert használnak legálisan, amit Európában már régen betiltottak. Ám a fehér gólyákra leselkedő veszélyekhez  hozzájárul a klímaváltozás is.

Ez utóbbit most mi is tapasztalhatjuk, hiszen a gólyák útra keltek, a kánikula maradt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Elrajtolt az idei tiszai PET Kupa mezőnye Záhonyból

Elrajtolt a 8. PET Kupa mezőnye hétfőn Záhonyból, a versenyben résztvevő, újrahasznosított anyagokból készült hajók legénysége a következő egy hétben várhatóan több tonna folyami hulladéktól szabadítja meg a Tisza Záhony és Tokaj közötti szakaszát.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Folytatódik a száraz idő

Jelenleg hazánk döntő részén megfelelő a talajnedvesség, a kapás növények szépen fejlődhetnek, a meleg és jobbára száraz időben pedig jól lehet haladni a még kint lévő kalászosok aratásával is. A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban nem ilyen ideális a helyzet, arrafelé nem esett elég eső, így még mindig a kritikus szint alatt van a talajnedvesség.

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.