Back to top

Szüret vagy zöldszüret?

Sokan meglepődtek, hogy idén a túltermelés levezetését igazolt szüreti mennyiség nélkül támogatják. Illetve az utolsó két év termésátlaga alapján hektáronként 800-900 ezer forintot is bezsebelhetnek a gazdák. Érthető a fokozott érdeklődés, hiszen az alacsony szőlőárak komoly csáberővel hatnak. Bár még elfogadott eredmények nem láttak napvilágot, a beérkezett igények nagysága magért beszél.

A hazai ültetvényfelület mintegy tíz százalékán szavaztak a gazdák bizalmatlanságot a szőlő felvásárlóknak azzal, hogy 5626 hektáron vállalták a zöld fürtök leszedését.

Ebből is elsősorban a Kunsági Borvidék vette ki a részét, hiszen 2918 hektárral, azaz mintegy 52 százalékkal vezetik a top 9-es listát.

Őket követi Mátra, a mauk 781 hektárjával, majd – minő meglepetés! – jön Tokaj, ahol 566 hektáról gondoltak földre szüretelni. Öket követi Csongrád, Sopron és Eger. A 21 borvidékünkből 9 helyen elenyésző, egy százalék alatti az igény.

Persze a végeredményt még nem tudjuk, de a számok árulkodnak a szőlőtermelők lelki állapotáról. Amíg megtudjuk az adatokat, még sok víz lefolyik a Dunán. Kíváncsian várjuk, mit mondanak a számok, hiszen a legnagyobb melegben – és a mezőgazdaságban általában – alig találni kézi munkaerőt, aki leszedi a zöld fürtöket, ráadásul plusz költséggel és 100 százalékban.

Az előzmények kapcsán Font Sándor, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke facebook bejegyzésében rámutatott, 2017-ben idehaza normális szőlőtermés volt, 3,1 millió hl bort szűrtünk be országos szinten. De ugyanekkor Európa három legjelentősebb bortermelő országában (Olaszország, Franciaország, Spanyolország) mintegy 20-40%-os terméskiesés volt. Emiatt már 2017 őszén megindult egy nagyarányú export azon országok felé, ahol a borhiány miatt az előbb jelzett országok nem tudtak szállítani. Ennek következtében 2017-2018-ban az addigi éves 700-800 ezer hl borexportunk fölugrott 1200.000 hl-re.

Azonban 2018-ra visszaállt a nagy bortermelő országokban a normál termésmennyiség (kb. 40 millió hl országonként), és 2018 őszétől elkezdték visszavenni a régi piacaikat, és kiszorították a magyar bort.

Eközben idehaza is soha nem látott mértékű termés lett, amelyből 3,6 millió hl bor készült. Ennek az lett a következménye, hogy az éves szokásos havi export lelassult, és április-májusra kb 1 millió hl borfelesleg keletkezett (600 ezer hl többlettermés, és 400 ezer hl exportelmaradás).


A nagy borászatok, és felvásárlók jelezték, hogy a tavaly felvásárolt szőlő mennyiségének az idén kb. felét-háromnegyedét tervezik csak megvenni. Ezeknek az adatoknak a birtokában kezdeményezte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az Agrárminisztériumnál a borlepárlás újbóli megengedését (kb. 60 Ft/liter átvételi áron), valamint az Európában ismert, de nálunk eddig nem alkalmazott zöld szüretet.

A zöld szüret lényege, hogy fajtánként, és a két utóbbi év termésátlagát alapul véve kb 800-900 ezer Ft-ot ad hektáronként azoknak az állam, akik július közepéig leszedték a fürtöket a szőlőről.

Nyilvánvaló, hogy mind a lepárlás, mind a zöldszüret vészhelyzeti beavatkozás. Az ellentételezést úgy kell tekinteni, mintha ősszel nem tudná eladni a termelő a szőlejét, és ehhez képest mégis kap kb. 800 ezer Ft-ot. A gazda dönthette el, hogy egyik szőlőjét zöld szüreteli, a másikat meg nem, mert azt el tudja adni. A szőlő leszedési költségére külön támogatás nincs, az benne van a hektárra vonatkozó ellentételezésben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Évszázados éttermek, ahol ma is vacsorázhatunk

Szívesen vacsorázna Mozart, Napóleon, esetleg Toulouse Lautrec törzshelyén? Megmutatjuk Európa tíz legrégebbi éttermét, amelyekbe ma is elkölthetünk egy ebédet, vagy vacsorát.

Brexit: bizakodó kormány, szkeptikus gazdák

A brit kormány az országnak az Európai Unióból történő kiválása után meg kíván válni a közös agrárpolitika keretében kialakított bürokráciától és nagyobb pénzügyi támogatással tervezi elismerni többek között a gazdák környezetbarát kezdeményezéseit. Vannak persze bírálatok és kétségek is, elsősorban az élelmiszer-biztonsággal és a kereskedelemmel kapcsolatban.

Még tart a szemléletformálás

Lassan, de változik a magyar fogyasztók hozzáállása, a vásárlók egyre inkább a jobb minőséget képviselő, magyar eredetű, esetenként akár a drágább termékeket keresik – azonban még korántsem ért véget a folyamat, véli Zsigó Róbert.

Online élelmiszervásárlás - új szereplő a piacon

Kifli.hu néven új online szupermarket és piactér nyílt Magyarországon; mivel a már működő cseh rendszert vezették be, így az induláshoz szükséges ráfordítás 5-6 millió euró volt - tájékoztatta a Kifli.hu Shop Kft. kedden az MTI-t.

6,2 milliárd eurós rekordbevétel a holland növény- és virágexportőröknél

A holland növény- és virágexportőrök összesen 6,2 milliárd eurós rekordbevétellel zárták 2019-et, ami elsősorban a kelet-európai országokba irányuló exportnak, valamint az értékesítőhálózat folyamatos bővülésének köszönhető.

Brexit: a „kemény válás“ veszélyei

A konkrét kilépési tárgyalások megkezdése előtt az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb aggodalommal néznek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő távozása, közelebbről egy kereskedelmi megállapodás nélküli távozás elé.

A Moët Hennessy az élő talaj köré szervezi programját a Vinexpón

A Moët Hennessy a 2020. február 10. és 12. között Párizsban rendezendő Vinexpo kiállításon fenntartható kérdésekkel foglalkozó agoraként szervezi meg programját. A három nap során beszélgetéseket, vitákat szerveznek egyebek azzal a céllal, hogy felvázolják a jelenlegi szőlőtermesztési modelleket.

A jelenlegi európai mézpolitika nem nyújt elegendő védelmet az európai méztermelők számára

Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, magyar és spanyol méztermelők tüntetésén elmondott nyilatkozatában hétfőn.

AM: nem késlekedhetünk a közös agrárpolitika 2021 utáni átmeneti időszakára vonatkozó szabályainak elfogadásával

A gazdáknak a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) ez év végi kifutása után is meg kell kapniuk az őket megillető támogatásokat - mondta a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. január 27-i brüsszeli ülését követően az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

Nem kapott engedélyt a szőlővessző alapú növényvédő szer

Január közepén jelent meg egy uniós rendelet arról, hogy nem hagyták jóvá a szőlő szálvesszőiből származó tanninokat úgynevezett növényvédő hatású egyszerű anyagként (mint amilyen egyebek között a sör, a csalán, vagy a szódabikarbóna). Az indoklás szerint nem áll rendelkezésre megfelelő toxikológiai értékelés.