Back to top

A cseresznye Csehországban - a magyar Carmen a legszebbek egyike

Cseh, olasz, német és svájci szakemberek tartottak előadásokat a különböző nemesítőközpontokban folyó munkáról, a fajtainnováció irányairól, és részletesen ismertették az újdonságokat a csehországi Holovousyban tartott nemzetközi cseresznyetermesztési tanácskozáson.

Fotó: MTI -Varga György
A csehországi Holovousyban nemzetközi cseresznyetermesztési tanácskozást tartottak a házigazda Holovousy Gyümölcstermesztési és Nemesítési Intézet, valamint a német Julius Kühn Intézet drezda-pillnitzi gyümölcskutató központjának közös szervezésében. Cseh, olasz, német és svájci szakemberek tartottak előadásokat a különböző nemesítőközpontokban folyó munkáról, a fajtainnováció irányairól, és részletesen ismertették az újdonságokat. Nagy hangsúlyt kaptak a termesztéstechnológiai ismeretek is. Most a tanácskozáson elhangzott cseh előadások és bemutatók lényegesebb információit foglaljuk össze.

A Holovousy cseresznyekísérleteket Radek Vávra és Ales Horna ismertették. A kutatóintézet Észak-Csehországban, Prágától kb. 100 kilométerre északkeletre található, 290-370 méter a tengerszint fölötti magasság, 630 milliméter az éves csapadék, 8,3 °C az éves átlaghőmérséklet és középkötött vályogtalajok jellemzőek.

Az intézetben összetett kísérleteket állítottak be: nemcsak a különböző alany-nemes kombinációkat vizsgálják, hanem a takarás hatásait is három kísérleti parcellán.

Az egyik ültetvény takarás nélküli, integrált növényvédelemmel. A másik két, újabb kísérleti telepítést ellátták VOEN esővédő takarórendszerrel és a rovarkártevők ellen oldalhálóval is, kiépítették a csepegtetőöntözést. Az ültetvényekben a karcsú orsó fák 4,5 × 2 méteres térállásban, Gisela 5 és PHL-C alanyon állnak.

Esővédő fólia alatt

Német esővédő rendszert használnak az üzemben és a kutatóintézetben is
Tapasztalataik szerint a takarórendszer nemcsak az esők okozta gyümölcsrepedést mérsékli, de befolyásolja a gyümölcsméretet, a betegségek, illetve kártevők föllépését, a hasznos élő szervezetek előfordulását, a hőmérsékletet, a növényvédőszer-hatóanyagok lebomlási sebességét. A gyümölcsrepedés mértékét az évek átlagában számottevően csökkentette a takarás (15% a takaratlan, míg 8,8% a takart ültetvényben). A gyümölcsméret a takart és öntözött fákon volt a legnagyobb, 10,6 gramm átlagban, míg a takaratlan és nem is öntözött területen 8,6 gramm. Legnagyobbra a Tamara, a Justyna és a Horka fajták gyümölcsei nőttek, cukor-, és szárazanyag-tartalmukban nem találtak szignifikáns különbséget a két termesztési mód között. Cseresznyelégy-fertőzöttség tekintetében – nem meglepő módon – a legjobb volt a takart és oldalhálóval védett biotermesztési forma.

A fóliatakarással védett ültetvényben nagyobb volt a piros gyümölcsfa-takácsatka és a fekete cseresznye-levéltetű jelenléte, ezért ezekben biológiai védekezési módszerekkel tervezik a további technológiai kísérleteket. A takart ültetvényben mérhetően kevesebb hasznos rovar volt.

A Kordia nemzetközi szinten is alapfajta lett
Vizsgálták a fagyveszélyes virágzási időszakokban a takarás védő hatását is. Akár 3 °C különbség is tapasztalható a két rendszer minimumhőmérsékletei között. 2016-ban 33 százalék virágzáskori fagykár volt a takaratlan fákon, szemben a takart ültetvény 8 százalékos értékével.

A szermaradvány-értékek tekintetében nem találtak jelentős különbséget a kezelések között.

A fajták repedésre való érzékenységét laboratóriumi körülmények között is vizsgálják, 2, 4 és 6 órás desztillált vízben áztatás után értékelik őket.

Az évjárathatás is jelentős, hangsúlyozta az előadó. 2018-ban például a nagyon meleg időjárás miatt gyors volt a gyümölcsérés folyamata, kisebb lett a méret és a gyümölcs cukortartalma.

Fajtasor hét héten át

Pavol Suran a Holovousyban nemesített cseresznyefajtákat ismertette. A fajtákat Gisela 5, PHL-A, PHL-C, Maxma 14 alanyokon, öntözés nélküli parcellákban értékelik.

1968-ban kezdődött Csehországban a cseresznyenemesítési program, akkor 
szelektálták a Kordiát, ami azóta világszerte minőségi standard fajtává vált. Rajta kívül a Techlovan és a Vanda is régóta ismert, elterjedt fajták.

Most a körülbelül 30 regisztrált vagy bejelentés alatt álló cseh cseresznyefajta a teljes érési sort átfogja, az elsőtől a hetedik cseresznyeérési héttel bezárólag. Nemesítési programjuk a gyümölcs méretére, a hússzilárdságra, a kiváló ízre és a megbízható termőképességre helyezi a fő hangsúlyt.

A nagy gyümölcsű Tamara nem reped és jóízűnek tartják a fogyasztók
A korai érési csoportba tartozik például az Adélka (1. hét) és a Kasandra (3. hét). A Kasandrát tartják többre, igaz, repedésre valamelyest érzékenyek a gyümölcsei.

A középérésűek közül az előadó az Early Korvik fajtát emelte ki nagy termőképessége, rendkívüli hússzilárdsága, repedés-ellenállósága miatt.

A Horka és a Sandra gyümölcsméretükkel, a Vanda termőképességével emelkedik ki. Az Elza sötét héjszínű, alacsony savtartalmú, különlegesen édes, kiváló hússzilárdságú. Az öntermékeny Felicita gyümölcse szilárd, jó méretű. A Debora a Kordiával egyszerre érő fajta, annál nagyobb méretű, kemény gyümölcsű. Takart és öntözött termesztésben egyáltalán nem reped. Az Amid fajta gyümölcshúsa a Kordiánál szilárdabb, bő vízellátást igényel, repedésre nem hajlamos.

A kései csoportban az előadó saját kedvenceként mutatta be a Justyna fajtát. Világospiros, nagy, szilárd gyümölcse kiváló minőséget képvisel. A Tamara a Kordia mellett a holovousy nemesítőintézet másik legismertebb fajtája. Nagy gyümölcsű, repedésre nem hajlamos, igen magas termőképességű. Ízbírálatokon, fogyasztói elégedettségi teszteken kiemelkedően szerepel. Öntözet-len termesztésben az erősebb alanyokon (Maxma 14, Colt) ad jobb gyümölcsminőséget. Már valamennyi kontinensen termesztett, licences fajta.

Fontos piaci fajtává vált a Korvik is, melynek egyik szülője a Kordia. A Halka a második öntermékeny cseresznye, bőtermő. Ebben a csoportban az Irena fajtát emlegetik emelkedő csillagként. Jó ültetési partnere a Reginának, kölcsönösen jól termékenyítik egymást.

Közbenoltott alanyon

Nagyra értékelt anyanövények

A tanácskozás programján kívül lehetőség nyílt hasznos konzultációra a Holovousy Kutatóintézet vírustesztelési laboratóriumában és előszaporító központjában is. Jan Fousek virológus mutatta meg a létesítményeket. Külön csoport foglalkozik a kiinduló anyagok vírusmentesítésével és az ellenőrző vírustesztek elvégzésével saját akkreditált laboratóriumukban, a cseh növényegészségügyi hatóság felügyelete mellett.

Az intézet központi törzsültetvényében a fölszaporítás kiinduló anyanövényeit (prebázis fokozat) magas színvonalon, jó létesítményekben, nagy növényegészségügyi biztonsággal tartják fönn.

Az izolátorházakban őrzött, kis, konténeres fácskákban a jövő egészséges, kiváló minőségű, termőképességű ültetvényeit láthatjuk. Holovousyban igen nagy értéket képviselnek a certifikált gyümölcs-szaporítóanyag termesztésének ezen anyanövényei. Mint mindenütt, ahol a gyümölcstermesztést és az ahhoz szükséges biológiai alapokat kiemelt, fontos területnek tekintik és áldoznak, tesznek is a fejlesztéséért.

A rendezvény második napján két cseresznyetermelő vállalkozást látogattunk meg. Jó volt látni, hogy a fajtanemesítés, kutatás eredményei miként jelennek meg a gyakorlatban, milyen magas színvonalú termesztésre adnak lehetőséget.

A Libčani Szövetkezetben szántóföldi növények és almaültetvények mellett 45 hektáron termesztenek cseresznyét, ebből 20 hektár újabb telepítést takarnak is. A német VOEN rendszert használják, ami kedvező mikroklímát teremt az ültetvényben. 2014-ben telepített ültetvényükben Kordia, Tamara és Justyna a termesztett fajták, amelyeket F 12/1 (Prunus avium) és közbenoltott PHL-A alanyon ültettek. Ezt a kombinációt a kutatóintézet javaslatára választották, előnyösnek tartják ezen a szárazabb, rosszabb vízgazdálkodású termőhelyen.

Láttunk egy 12 éves, már öregedőnek tartott ültetvényt is Kordia és Regina fajtával. Az ültetvényeket amúgy körülbelül 15 évre tervezik, mert akkor már csökken a termőképesség, kezdődnek a fapusztulások.

Ebben a kertben egy menetben szednek, már nem válogatva szüretelnek. A szedők kilogrammonként 100 forintnak megfelelő bért kapnak. Nyári metszésre a szüret után nincs munkaerő, csak tél végén, tavasszal metszenek.

Faiskola mellett gyümölcsösök

A FYTOS faiskolai és gyümölcstermelő céget 1991-ben alapították, igazi zöldmezős beruházásként. Plzen melletti központjukban Hollandiából behozott vírusmentes bázisnövényekkel anyatelepeket, törzsültetvényeket létesítettek, és az agrárminisztérium támogatásával sikerült létrehozni az előszaporításhoz szükséges infrastruktúrát is. A magas kategóriájú alapanyagok termelését, az anyanövények fenntartását saját laboratórium, mikroszaporítási lehetőség, izolátorházak segítik. Certifikált, vírusmentes gyümölcsoltványaik kétharmadát professzionális telepítőknek értékesítik.

Jól bevált fajta a Regina
A vállalkozás 2009-ben tette a második nagy lépést, amikor gyümölcsösöket kezdtek telepíteni Vlkov nad Lasy település mellett.

Termesztenek almát (Opal, Ametist, Jonagold, Red Jonaprince), 3,5 × 0,8-1,2 méteres telepítési rendszerben, M9 alanyon, csepegtetőöntözéssel, jégháló alatt. (Az Opal cseh nemesítésű, varasodásrezisztens, az újabb klubfajták között szereplő, ígéretes alma. Nemcsak frissfogyasztásra ad különleges minőséget, de kiváló aromájú aszalt almakarika készítésére is alkalmas, a gyümölcshús a feldolgozás során nem barnul.)

Cseresznyefajtáik közül legfontosabbak a Kordia, a Carmen, a Regina, a Tamara, és újabban elkezdték az olasz Sweet sorozat fajtáit is telepíteni.

A magyar Carment is láthattuk, kóstolhattuk a program során: örömmel láttuk, hogy a legszebbek egyike volt a kínálatban, és finom is.

Vírusmentes anyafák a kutatóintézetben
Szilvafajta-választékukat a Toptaste, Tophit, Topend Plus és a Haganta alkotják.

Bogyósgyümölcsűeket is kezdtek termeszteni 3,5 hektáron. A magasbokrú áfonyát, köszmétét, málnát, szedret, piros ribiszkét desszert gyümölcsként, tálcás kiszerelésben értékesítik.

Az üzem nagy hangsúlyt helyez az innovációra, a Střížovicei Kísérleti Botanikai Intézet új nemesítésű almafajtái és sok más fajta termesztési vizsgálatával is foglalkoznak. Az Allegro varasodásrezisztens nyári alma. A biotermesztés számára ígéretes Bonita fajtából (melynek termesztése Dél-Tirolban kezdődött és úgy tűnik, meredeken fog felfutni Európában) 2018-ban 3,5 hektárt telepítettek.

Az európai cseresznyepiacot stabilnak tartják, szerintük nincs túltermelés ebből a gyümölcsből. Az újabb fajták megjelenése, az érési szezon széthúzása újabb lehetőségeket nyit meg.

Varga László

Nébih,

Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság,

Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hőhullám nem törte meg a gabonatermesztést Franciaországban

Franciaországban az előző héten többnyire kedvezőek maradtak a szántóföldi növénytermesztés feltételei a kánikula ellenére a FranceAgriMer mezőgazdasági hivatal adatai szerint.

Vajon hús-e a laborhús és mi a helyzet a vegán kolbásszal?

Bár jelen pillanatban a húsok – hagyományos húshelyettesítők – új típusú húshelyettesítők piaca évente 350, 10, illetve 2 millió tonna a világon, mégis az utóbbiakra kivételesen nagy médiafigyelem hárul és befolyásos tőkéscsoportok sokat fektettek ebbe az ágazatba.

Rovarok, gombák és szőlőkabóca – Növényvédelmi előrejelzés 25. hét

A kánikula beálltát megelőző napok párás-meleg időjárásában dinamikusan terjedtek a legkülönfélébb növénybetegségek, de a rovarkártevők szaporodását sem hátráltatja már az időjárás. A szőlőben a lisztharmat-peronoszpóra-botrítisz hármasán kívül az amerikai szőlőkabócára kell különösen figyelni.

Hogyan gazdálkodjunk úgy, hogy az a talajnak is jó legyen?

Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.

A precíziós gazdálkodás alapja

Fontos tanácskozásra és gépbemutatóra invitálta a szolnoki központú Magtár Kft. a partnereit. A rendezvény lehetőséget teremtett minden precíziós pályázathoz kapcsolódó technológia megismerésére. Munkaállomásokon, gyakorlatban mutatták meg a vezető mezőgazdasági technológiákat és adtak a résztvevőknek tanácsot ezek beillesztésére a digitális átállás pályázat keretén belül.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

Négyen versengenek a díjért

Bemutatták azt a négy új nemesítésű fajtát, amelyek idén esélyesek lehetnek a FleuroStar2021 díj elnyerésére. A versenyt szervező Fleuroselect nemzetközi dísznövényszövetség összegyűjtötte, hogy mely tulajdonságaiknak köszönhetően szerepelhetnek ezek a fajták a legjobbak között.