Back to top

A tarajos gőték négyszáz petét is rakhatnak

A tarajos gőte testhossza 13-15 cm, a nőstények általában valamivel nagyobbak, mint a hímek. A nászruhás hím magas, fogazott háttarajt visel. Ez a fejénél kezdőik, és a hátulsó lábpár felett megszakad, majd rövidebb fogakkal egészen a farok hegyéig folytatódik.

A farok maga a hát színéhez hasonlóan feketés, de a tavaszi nászidőszakban a közepén széles, fehéres, gyöngyházfényű csík húzódik. A nősténynek nincs háttaraja, színezete a híméhez hasonló, de a hasoldal olyan sűrűn foltozott, hogy a narancssárga alapszín néha alig látszik.

A tarajos gőte a legészakibb területek kivételével egész Európában elterjedt.

Hazánkban mindenütt, az Alföldön és a dunántúli dombvidéken egyaránt előfordul, ha ott a szaporodáshoz nélkülözhetetlen vizet, tavakat, csatornákat, kubikgödröket, lápokat talál.

Fotó: Bécsy László
A tarajos gőte a szárazföldön meglehetősen lassú mozgású állat, nappal valami nedves helyen, fák gyökerei között, földi üregben, kidőlt fák alatt húzza meg magát. Gyakran többedmagával pihen.

A szaporodási időszakban nappal is aktív, tiszta vízben megfigyelhetjük a fenéken mozgó állatokat. A nőstény nem egészen egy hónap múlva lerakja körülbelül 400 petéjét. Egyenként ragasztja őket a vízinövények leveleire, néha a vízben heverő faágakra vagy kövekre. A kikelő lárvák a vízben fejlődnek.

A békákkal szemben, melyeknek a fejlődés során először a hátulsó lábpárjuk nő ki, a gőtéknek éppen fordítva, először a mellső lábuk jelenik meg.

Körülbelül három hónap múlva, miután kopoltyújuk fokozatosan visszafejlődött, és ezzel párhuzamosan tüdejük kialakult, a szárazra lépnek. A kifejlett állatokhoz hasonlóan a nappali órákra elrejtőznek, éjszaka mozognak és táplálkoznak.

Cikkünk Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zoltán megérdemelt pihenést tölti Szudánba, miután párjával három fiókát felnevelt

Közel egy hónapos utazással, 5100 kilométer repülés után október elején Szudánba érkezett az egyetlen jeladós gemenci fekete gólya.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Közadakozásból épült újjá a Kékbegy-tanösvény pallósora Farmoson

Az országban egyedülálló, közösségi összefogással épült újjá a Farmosi Madárvárta területén található Kékbegy-tanösvényhez tartozó 200 méter hosszú pallóhíd, amely februárban egy nádas tűz során vált a lángok martalékává – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson a Nagy-nádasba vezető pallósor és a tanösvény táblák avatásán.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

Víz Világtalálkozó - a világ 118 országából érkeznek vendégek Budapestre

A két korábbi rendezvényhez képest többen, 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozóra - közölte az MTI-vel hétfőn az eseményt előkészítő tárcaközi bizottság elnöke, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára.