Back to top

A tarajos gőték négyszáz petét is rakhatnak

A tarajos gőte testhossza 13-15 cm, a nőstények általában valamivel nagyobbak, mint a hímek. A nászruhás hím magas, fogazott háttarajt visel. Ez a fejénél kezdőik, és a hátulsó lábpár felett megszakad, majd rövidebb fogakkal egészen a farok hegyéig folytatódik.

A farok maga a hát színéhez hasonlóan feketés, de a tavaszi nászidőszakban a közepén széles, fehéres, gyöngyházfényű csík húzódik. A nősténynek nincs háttaraja, színezete a híméhez hasonló, de a hasoldal olyan sűrűn foltozott, hogy a narancssárga alapszín néha alig látszik.

A tarajos gőte a legészakibb területek kivételével egész Európában elterjedt.

Hazánkban mindenütt, az Alföldön és a dunántúli dombvidéken egyaránt előfordul, ha ott a szaporodáshoz nélkülözhetetlen vizet, tavakat, csatornákat, kubikgödröket, lápokat talál.

Fotó: Bécsy László
A tarajos gőte a szárazföldön meglehetősen lassú mozgású állat, nappal valami nedves helyen, fák gyökerei között, földi üregben, kidőlt fák alatt húzza meg magát. Gyakran többedmagával pihen.

A szaporodási időszakban nappal is aktív, tiszta vízben megfigyelhetjük a fenéken mozgó állatokat. A nőstény nem egészen egy hónap múlva lerakja körülbelül 400 petéjét. Egyenként ragasztja őket a vízinövények leveleire, néha a vízben heverő faágakra vagy kövekre. A kikelő lárvák a vízben fejlődnek.

A békákkal szemben, melyeknek a fejlődés során először a hátulsó lábpárjuk nő ki, a gőtéknek éppen fordítva, először a mellső lábuk jelenik meg.

Körülbelül három hónap múlva, miután kopoltyújuk fokozatosan visszafejlődött, és ezzel párhuzamosan tüdejük kialakult, a szárazra lépnek. A kifejlett állatokhoz hasonlóan a nappali órákra elrejtőznek, éjszaka mozognak és táplálkoznak.

Cikkünk Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Koronavírus - Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d'Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Veszélyesen alábecsülték az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét

Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.

Fogyókúrára fogták a pufók kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak - a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Az Alpokban eltűnhetnek a gleccserek

Romlott a természetes környezet állapota Németországban. A szövetségi kormány vizsgálata a többi között kimutatta, hogy teljesen eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.