Back to top

Kihalhat a világ egyetlen sivatagi medvefaja

Mindössze 36 góbi medve élt Mongóliában 2018 végén – közölte hétfőn a Mongol Tudományos Akadémia Általános és Kísérleti Biológiai Intézete.

Az intézet szakemberei 56 megfigyelő kamera segítségével mérték fel 2018-ban, hogy mekkora a kihalás szélén álló faj populációja, amely kizárólag a mongóliai Góbi sivatagban él. A kamerák az alfaj 36 különböző egyedét vették fel az adott időszakban – idézi a hirado.hu az intézet közleményét.

Az állat létezését csak 1943-ban erősítették meg orosz tudósok, a barna medve alfaja és a világon az egyetlen olyan medvefaj, amely sivatagban él.

Alkalmazkodva a környezetéhez megtalálta azt, miként éljen a legszélsőségesebb körülmények között, az élelem hiánya miatt azonban a kihalás szélére került.

A góbi medve gyökereket, bogyókat fogyaszt, néha ráfanyalodik rágcsálókra is, de nem hajlandó elfogyasztani az ember által ültetett növényeket.

A mongol kormány és természetvédő szerveztek számos intézkedést hoztak az elmúlt években, hogy megvédjék a kihalástól, a program keretében

a Góbi sivatag 27 helyén lévő etetőbe évente 20 tonna élelempótló táplálékot helyeznek ki számukra.

Tíz évvel korábban a góbi medvék száma nem érte el a harmincat.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Halálra rémült mormota az év természetfotóján

Kedden hirdették ki az év természetfotósa verseny a győzteseit, melyet a londoni Természettudományi Múzeum szervezett. Magyar pályázó idén ugyan nem került a dobogóra, de három hazai fényképész munkáját is kiemelte a zsűri.

Zoltán megérdemelt pihenését tölti Szudánban, miután párjával három fiókát felnevelt

Közel egy hónapos utazással, 5100 kilométer repülés után október elején Szudánba érkezett az egyetlen jeladós gemenci fekete gólya.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Közadakozásból épült újjá a Kékbegy-tanösvény pallósora Farmoson

Az országban egyedülálló, közösségi összefogással épült újjá a Farmosi Madárvárta területén található Kékbegy-tanösvényhez tartozó 200 méter hosszú pallóhíd, amely februárban egy nádas tűz során vált a lángok martalékává – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson a Nagy-nádasba vezető pallósor és a tanösvény táblák avatásán.