Back to top

Ritkán kap lángra az esőerdő természetes okokból

Általában gyújtogatás miatt vannak tüzek az amazóniai esőerdőben, természetes tűz kevésszer keletkezik - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának erdőökológusa kedden az M1 aktuális csatornán.

Aszalós Réka azt mondta,

a bányászat, a földterület-növelés és a favágás miatt folyamatosan csökken az esőerdő - jelenleg 5,5 millió négyzetkilométeres - területe, az egyre gyakoribb tűz pedig még tovább csökkenti azt.

Az erdőirtás gyakorisága az adott politikai helyzettől függ. Jelenleg Jair Bolsonaro brazil elnök gyengíteni szeretné az esőerdő megvédését, különböző felmérések szerint viszont a brazilok több mint 90 százaléka erősíteni szeretné azt - tudatta.

Véleménye szerint az elnök a politikai nyomástól "megijedve" a napokban mást - tűz megakadályozása, erdő újratelepítése - mond, mint korábban. Ez jó irány lenne, de nem olyan egyszerű megvalósítani, mert a fajgazdagságot nehéz és hosszú idő visszanyerni - fűzte hozzá.

Tóth Tamás meteorológus arról beszélt,

az Amazonas-medencét kevésbé érinti a klímaváltozás, mert ott a már meglévő nedvesség biztosítja a csapadék-utánpótlást.

Ez az egyensúly azonban felborulhat, ha az esőerdő területének csökkenésével kisebb lesz a párologtató felszín - fűzte hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Lendületesen nő a megújulóenergia-felhasználás, de ez mégsem elég

Megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme, a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően. Ha ez a tendencia folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a Párizsban elfogadott globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

Afrikában bizonyíthat a magyar agrárágazat

Az elmúlt évtizedekben számos fejlesztés valósult meg Afrikában magyar szakemberek közreműködésével, s úgy tűnik, nem lesz ez másképp a közeljövőben sem. Nagy István agrárminiszter ugyanis sajtótájékoztatón jelentette be: megkezdték a kontinensen annak a mintafarm-hálózatnak a kiépítését, amely a magyar agrárágazat nyereségességét és a helybéliek boldogulását egyaránt szolgálja.

Mesélő kopjafák

Ma már nem kell Székelyföldig utazni, hogy szép kopjafákat lássunk, hiszen a hajdani református és unitárius sírjelekből idővel nemzeti szimbólum vált. Itthon és határokon túl, a magyarság számára egyaránt megbecsült jelkép. Az, hogy ma újjászületőben van a kopjafaállítás hagyománya, és évszázadok tudása nem vész el, olyan alkotóknak is köszönhető, mint Ambrus Aladár.