Back to top

Az OMÉK-on is népszerűsítik a 30 évre eltűnt fajtát

A kárpáti borzderes szarvasmarha-fajta fennmaradása érdekében kulcsfontosságúnak bizonyultak az elmúlt tíz esztendő ez irányú törekvései. Ezekből kiveszi részét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is, amely állománya egy részével az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron is megjelenik.

A kárpáti borzderes fajta alapját a Kárpát-medencében két évszázaddal ezelőtt tartott kis testű, szerény igényű szarvasmarhák – a mokány, a busa és a riska fajta egyedei – képezték. A magyar kormány először 1879-ben hozatott az országba nemesítési céllal alpesi borzderes tenyészállatokat a körülbelül 100 ezer egyedet számláló primitív hegyvidéki marhaállományba. Noha a kívánt tejtermelés-növekedést ezzel nem sikerült elérni, a keresztezés egységes külsőt adott az addig igen változatos küllemű állománynak, amelyet ettől kezdve nevezhetünk közös néven kárpáti borzderesnek.

A 20. század közepén, a párizsi békeszerződések és a magyar tarka szarvasmarha-fajta térnyerésének következményeként a kárpáti borzderes tenyésztése fokozatosan szorult háttérbe, majd el is tűnt – mintegy három évtizedre. A fajta újbóli megjelenésére 2008-ig kellett várni:

a Polyán Egyesület Máramarosból, majd Fogarasról vásárolt tenyészállatokkal indította meg újból a kárpáti borzderes hazai tenyésztését. Jelenleg is működő gyakorlatuk szerint az állattartást vállaló családokhoz helyeznek ki tenyészállatokat az állomány gyarapítása érdekében.

Az egyesület felkérésére a Debreceni Egyetem 2012-ben ideiglenes tenyésztési és kutatási engedélyt kért, majd kapott is öt évre. Ezt 2020-ig meghosszabbították az egyedszám növelése érdekében, ami a fajta elismertetésének egyik feltétele. Az elmúlt években az egyesület és az egyetem számos kiadványt, illetve szakcikket tett közzé a fajtával kapcsolatban. Ezekből a többi közt kiderül: a hagyományosan extenzív, többnyire gyengébb adottságú legelőn való tartásnak köszönhetően számos jó tulajdonság rögzült a fajtában. Ilyen például a jó takarmányértékesítés, a környezet változásaival és betegségekkel szembeni ellenálló képesség, vagy a jó lábszerkezet. Ebből adódóan

a fajta kiválóan alkalmas mezsgyék, árokpartok, elvadult gyümölcsösök rendben tartására, köves, sásos, cserjés, vagy akár meredek legelők hasznosítására.

A kárpáti borzderes testsúlyából következően alacsony taposási kárából, viszonylag magas rágási szintjéből, távolságtartó és egyenletes legeléséből adódóan természetvédelmi területek kezelésére, gyepfenntartására, táj-rehabilitációra is használható, rendszeres legelése nyomán megnő a gyepek fajgazdagsága.

A fajta fenntartása kapcsán fontos állomás volt a 2014-es év: a BNPI a Mátrai Tájvédelmi Körzetben, Parád községhatárában, KEOP-pályázat útján kezdetben húsz, majd harminc hektáros magas természeti értékű hegyi rétekből álló élőhely-komplexum legeltetéssel történő fenntartásába kezdett. Mint arról lapunknak beszámoltak, e fejlesztés találkozott azzal a szándékukkal, hogy egy eltűnő, őshonos magyar állatfajtának a fajtamegőrzését is megvalósítsák egyúttal.

A BNPI 2015-ben kapcsolódott be a kárpáti borzderes szarvasmarhák tenyésztésébe tíz darab Erdélyből származó felnőtt nőivarú egyed megvásárlásával; állományuk az évek alatt harminckettő egyedre nőtt.

A BNPI a Kárpáti Borzderes Szarvasmarha Fajta Tenyésztők Egyesületének tagjaként elhivatottja a fajta magyarországi elismertetésének, a védett őshonos állatok közé történő felvételnek. Ennek kapcsán megemlítendő, az igazgatóság a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal együttműködve feladatul kapta a fajta tenyésztésének támogatását, ennek pedig a Kárpáti Borzderes Szarvasmarha Génmentés Mintaprogramja ad keretet, öt éves időtartamban.

Ennek részeként nyilvántartásba veszik a teljes hazai állományt. Mindez magába foglalja a testméretek felvételét, valamint a genetikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges minták vételezését, ami segítséget nyújt a fajta elismertetéséhez, a későbbiekben törzskönyvének lefektetéséhez, a tenyésztési program kialakításához. A program ugyanakkor nemcsak az állomány megerősítését, hanem a tenyésztők számának gyarapítását is célozza. Ennek érdekében

a BNPI megjelenik a 2019-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron állománya egy részével – ahogyan azt tették a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon alkalmával is.

Emellett folyamatban van több, a kárpáti borzderes szarvasmarha-fajtát népszerűsítő kiadványuk elkészítése, illetve részt kívánnak venni a génmentés tán legsürgetőbb feladatában, a tenyészállatok eredeti élőhelyükön történő felkutatásában, illetve behozatalában is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.

Mátra? Alig egy órányira a fővárostól - "Négy évszakos borvidék, bármikor lehet programot találni"

Vannak emberek, akik körül mindig történik valami. Ilyen Kovács Zita is, igazi közéleti személyiség, csapatjátékos, nem véletlenül esett rá a szavazás, amikor a Mátrai Hegyközségi Tanács elnökévé választották. Úgy tartja, az országban ma a Mátrai a legdinamikusabban fejlődő borvidék.

Rövid a határidő, ne késlekedjenek a hiánypótlással!

A Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte valamennyi érintett baromfitermelőnek az idei állatjóléti támogatások első negyedéves kifizetési kérelmeihez kapcsolód hiánypótlási felhívásokat. A dokumentumok pótlására nincs sok idő – figyelmeztet a szakmai szervezet.

A műhús az elfogadás felé vezető úton

Pszichológusok vizsgálják a műhúsok fogyasztásának hajlandóságát. Azt állítják, jó úton haladunk az elfogadás felé. Minden fejben dől el…

A baromfihús alig, a sertéshús jócskán drágult

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 augusztusáig - az előző év azonos időszakához képest - az állati termékek árszintje 5,2 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a hústermékek közül a baromfihúsért 1,4, a marhahúsért 4, a sertéshúsért viszont 13,3 százalékkal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy éve.

A holland gazdák nem adják könnyen magukat - videó

Összecsapások, letartóztatások. Minden jel arra mutat, hogy a holland mezőgazdasági termelők elvesztették türelmüket azokkal a politikusokkal szemben, akik a mezőgazdaságot okolják a környezetszennyezés növekedéséért.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.