0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az OMÉK-on is népszerűsítik a 30 évre eltűnt fajtát

A kárpáti borzderes szarvasmarha-fajta fennmaradása érdekében kulcsfontosságúnak bizonyultak az elmúlt tíz esztendő ez irányú törekvései. Ezekből kiveszi részét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is, amely állománya egy részével az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron is megjelenik.

A kárpáti borzderes fajta alapját a Kárpát-medencében két évszázaddal ezelőtt tartott kis testű, szerény igényű szarvasmarhák – a mokány, a busa és a riska fajta egyedei – képezték. A magyar kormány először 1879-ben hozatott az országba nemesítési céllal alpesi borzderes tenyészállatokat a körülbelül 100 ezer egyedet számláló primitív hegyvidéki marhaállományba. Noha a kívánt tejtermelés-növekedést ezzel nem sikerült elérni, a keresztezés egységes külsőt adott az addig igen változatos küllemű állománynak, amelyet ettől kezdve nevezhetünk közös néven kárpáti borzderesnek.

A 20. század közepén, a párizsi békeszerződések és a magyar tarka szarvasmarha-fajta térnyerésének következményeként a kárpáti borzderes tenyésztése fokozatosan szorult háttérbe, majd el is tűnt – mintegy három évtizedre. A fajta újbóli megjelenésére 2008-ig kellett várni:

a Polyán Egyesület Máramarosból, majd Fogarasról vásárolt tenyészállatokkal indította meg újból a kárpáti borzderes hazai tenyésztését. Jelenleg is működő gyakorlatuk szerint az állattartást vállaló családokhoz helyeznek ki tenyészállatokat az állomány gyarapítása érdekében.

Az egyesület felkérésére a Debreceni Egyetem 2012-ben ideiglenes tenyésztési és kutatási engedélyt kért, majd kapott is öt évre. Ezt 2020-ig meghosszabbították az egyedszám növelése érdekében, ami a fajta elismertetésének egyik feltétele. Az elmúlt években az egyesület és az egyetem számos kiadványt, illetve szakcikket tett közzé a fajtával kapcsolatban. Ezekből a többi közt kiderül: a hagyományosan extenzív, többnyire gyengébb adottságú legelőn való tartásnak köszönhetően számos jó tulajdonság rögzült a fajtában. Ilyen például a jó takarmányértékesítés, a környezet változásaival és betegségekkel szembeni ellenálló képesség, vagy a jó lábszerkezet. Ebből adódóan

a fajta kiválóan alkalmas mezsgyék, árokpartok, elvadult gyümölcsösök rendben tartására, köves, sásos, cserjés, vagy akár meredek legelők hasznosítására.

A kárpáti borzderes testsúlyából következően alacsony taposási kárából, viszonylag magas rágási szintjéből, távolságtartó és egyenletes legeléséből adódóan természetvédelmi területek kezelésére, gyepfenntartására, táj-rehabilitációra is használható, rendszeres legelése nyomán megnő a gyepek fajgazdagsága.

A fajta fenntartása kapcsán fontos állomás volt a 2014-es év: a BNPI a Mátrai Tájvédelmi Körzetben, Parád községhatárában, KEOP-pályázat útján kezdetben húsz, majd harminc hektáros magas természeti értékű hegyi rétekből álló élőhely-komplexum legeltetéssel történő fenntartásába kezdett. Mint arról lapunknak beszámoltak, e fejlesztés találkozott azzal a szándékukkal, hogy egy eltűnő, őshonos magyar állatfajtának a fajtamegőrzését is megvalósítsák egyúttal.

A BNPI 2015-ben kapcsolódott be a kárpáti borzderes szarvasmarhák tenyésztésébe tíz darab Erdélyből származó felnőtt nőivarú egyed megvásárlásával; állományuk az évek alatt harminckettő egyedre nőtt.

A BNPI a Kárpáti Borzderes Szarvasmarha Fajta Tenyésztők Egyesületének tagjaként elhivatottja a fajta magyarországi elismertetésének, a védett őshonos állatok közé történő felvételnek. Ennek kapcsán megemlítendő, az igazgatóság a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal együttműködve feladatul kapta a fajta tenyésztésének támogatását, ennek pedig a Kárpáti Borzderes Szarvasmarha Génmentés Mintaprogramja ad keretet, öt éves időtartamban.

Ennek részeként nyilvántartásba veszik a teljes hazai állományt. Mindez magába foglalja a testméretek felvételét, valamint a genetikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges minták vételezését, ami segítséget nyújt a fajta elismertetéséhez, a későbbiekben törzskönyvének lefektetéséhez, a tenyésztési program kialakításához. A program ugyanakkor nemcsak az állomány megerősítését, hanem a tenyésztők számának gyarapítását is célozza. Ennek érdekében

a BNPI megjelenik a 2019-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron állománya egy részével – ahogyan azt tették a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon alkalmával is.

Emellett folyamatban van több, a kárpáti borzderes szarvasmarha-fajtát népszerűsítő kiadványuk elkészítése, illetve részt kívánnak venni a génmentés tán legsürgetőbb feladatában, a tenyészállatok eredeti élőhelyükön történő felkutatásában, illetve behozatalában is.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság